Egyetem koli nélkül? Anyagi csőd!

https://index.hu/gazdasag/2018/09/06/kollegium_lakhatas_lakasberles_egye...

DKRCS20170904013

 

Évek óta nem volt akkor szívás lecsúszni a kollégiumi helyről a felvételin, mint idén szeptemberben. A lakásbérleti díjak Budapesten szálltak el a legjobban, de a nagyobb vidéki egyetemvárosokban is kinyílt az olló az állami és a magánbérleti díjak között.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy az érettségi idén mennyire volt nehéz, viszont van egy másik egyetemistákat érintő kihívás, ami biztos, hogy pénzügyi értelemben a legnehezebb volt az elmúlt években: az albérletkeresés.

Az elmúlt években a nagyobb magyar városokban ugyanis meredeken emelkedtek a lakásberleti díjak, így akik a lakhelyüktől eltérő város egyetemére nyertek felvételt, viszont a kollégiumi helyről lecsúsztak, az elmúlt évekhez képest eddig a leghúzosabb bérleti díjak kigazdálkodására készülhetnek most.

Ráadásul ők egyáltalán nincsenek is kevesen, legalábbis a legfrisebb statisztikák alapján kb.

AZ EGYETEMISTÁK FELE KÉNYTELEN A LAKÁSPIACRÓL MEGOLDANI A LAKHATÁSÁT.

(Persze ide tartoznak azok a szerencsések is, akiknek kényelmesebb lakást bérelni vagy venni, mint kollégiumban, vagy otthon lakni). Az Eurostudent VI tanulmányának 2015/2016-os tanévre vonatkozó adatai alapján a hallgatók 37 százaléka élt a szüleivel, a kollégisták aránya 18,3 százalék volt, a maradékuk pedig nem otthon és nem kollégiumban, hanem egyedül vagy barátokkal lakott.

A kollégiumok elsősorban a kevésbé tehetős hallgatóknak jelentenek fontos lakhatási lehetőséget: 2016 elején az átlagosnál rosszabb helyzetű hallgatók negyede lakott kollégiumban, az átlagos helyzetűek ötöde, és a nagyon jómódú családokból származóknak csak kevesebb, mint 8 százaléka.

A kollégium tehát a rászorulók továbbtanulási lehetőségeit a vagyoni helyzetüktől függetlenítve segíti, ugyanakkor

A 2001 ÉS 2016 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN A KOLLÉGIUMBAN LAKÓK ARÁNYA JELENTŐSEN CSÖKKENT.

Arányaiban még látványosabb mindez a fővárosban, ahol a Budapesten tanuló vidéki hallgatók aránya 2005 és 2014 között 31,8 százalékról 18,5 százalékra csökkent, ami tehát azt jelenti, hogy 5-ből 4 vidéki hallgató a lakáspiacra van rászorulva, ha lakni akar valahol.

Ráadásul nem is arról van szó, hogy hallgatóknak az ízlése változott volna meg, ha lakhatásról van szó: a HÖOK Kollégiumi Lakhatás, Kutatási Eredmények és Javaslatok Összefoglalója című 2016-os tanulmánya alapján a vidéki és fővárosi intézményekben egyaránt jellemző a túljelentkezés. Budapesten a tanulmány szerint 2015-ben az átlagos kollégiumi túljelentkezés 32 százalék volt. 

D MTZ20170302001

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Vidéken a tanulmány alapján a Miskolci Egyetemen kívül mindenhol (PAE, ME, NYME, PTE, EKE, SZE, DE, KE, SZIE) túljelentkezés jellemző a kollégiumokra. A Pécsi Tudományegyetemen 40 százalékos túljelentkezés szokott lenni, a kecskeméti Pallasz Athéné Egyetem egri kollégiumaiban pedig a 80 százalékos túljelentkezés sem ritka.

A kollégiumi lakhatásra tehát lenne igény, de ennek hiányában csak a piaci megoldások maradnak, és itt az esetek többségében leginkább lakásbérlésről van szó. Ez ugyanakkor

AZ ELMÚLT ÉVEK DRÁGULÁSA MIATT ÉVRŐL ÉVRE NAGYOBB PÉNZÜGYI TERHET JELENT AZOKNAK, AKIK NEM JUTNAK BE A KOLLÉGIUMOKBA. 

(...)

A teljes cikk itt olvasható: https://index.hu/gazdasag/2018/09/06/kollegium_lakhatas_lakasberles_egye...

cikkfeltöltő: 
GB