Egyáltalán nem biztos a populista előretörés Strasbourgban Nemzetközi sajtószemle

  • Manfred Weber továbbra is gittet rágja a Fidesz néppárti tagsága kapcsán.
  • Lemond az az amerikai külügyér, aki kijárta Trumpnál, hogy emberszámba vegyék Orbán Viktort , noha az a populizmustól menetel a tekintélyuralom felé. 
  • Magyarország immár átlépett a nyílt elnyomás birodalmába, ezt a leginkább a tudomány területén lehet érezni, de a szabadelvű CEU-t semmi sem tudta volna megmenteni, legfeljebb ha az EU és az USA a sarkára állt volna. De nem állt.

 

wmszp.jpg

New York Times

new_york_times.jpg

Németország és Franciaország ünnepélyesen megújította ígéreteit az egyesült Európa számára, csak közben rengeteg a földrészt fenyegető gond, így még az is elképzelhető, hogy széttörik az EU. Lásd, hogy a populista magyar és a lengyel kormány megkérdőjelezi ad demokrácia és a jogállam alapelveit, Olaszország pedig a hagyományos liberális értékeket. egy német szakértő ezzel együtt úgy értékeli, hogy Merkel és Macron erős jelzést küldött, amikor a nacionalizmus egyre inkább teret nyer. Betiltani természetesen nem tudják a jelenséget, de megmutatták, hogy milyennek kellene lennie az uniónak, és miként kellene működnie. Jelenleg ugyanis főként a keleti tagok aggódva tekintenek a Párizs-Berlin tengely erejére. Úgy érzik, hogy a két állam rájuk kényszeríti saját szempontjait, főleg a költségvetés és a migráció ügyében.

De a francia elnök is csalódott, mert a kancellár igen óvatosan viszonyult Marcon európai reformtervéhez. Merkel ezzel együtt támogatni kívánja azt, főként, amikor odahaza bajban van. Úgy fogalmazott, hogy 74 évvel a háború után egyesek ismét megkérdőjeleznek olyan dolgokat, amelyek pedig már maguktól értetődőnek tűntek. A German Marshall Alapítvány egyik elemzője szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy az erős német-francia viszony félelmet kelt, különösen a keleti szárnyon. Ezért nem is valószínű, hogy a mostani megállapodások nemzetközi elemei a többiek részéről nagyobb elkötelezettséget eredményeznének az európai program iránt.

Politico

politico_1.jpg

A több Európát szorgalmazó Spinelli Csoport igazgatója a közvélekedéssel ellentétben azt várja, hogy a következő Európai Parlamentben sokkal stabilabbak lesznek az erőviszonyok, amit a britek búcsúajándékának tekint. Andrew Duff azért gondolja így, mert kapun kívülre kerülnek a szigetországból érkezett bajkeverők, akik – pártjaikkal egyetemben – az utóbbi években egy sor fontos döntést megakadályoztak Strasbourgban. Ezért május végétől az irányítást a hagyományos erők képviselői veszik át, azaz az Európa-ház támogatói. Ugyanis várhatóan összeomlik két nagy euroszkeptikus frakció. Ezért azután Salvininak, Le Pennek és a többieknek meg kell fontolniuk, hogyan tovább.

A szakember alaptalannak minősíti az aggályokat, hogy most aztán jön a radikális populista hullám, mert a nacionalisták nem kedvelik a maguk féléket, a különcök általában magányosak. Így nem valószínű, hogy képesek volnának hatékony illiberális képviselőcsoportot összekalapálni. Hiszen még akkor is nehezen tudnak több helyet szerezni a mandátumok negyedénél, ha a fideszesek is csatlakoznak hozzájuk. Viszont most már nem lesz hová bújniuk azoknak a kormányoknak, amelyek idáig az euroszkeptikus Nagy-Britanniát tolták előtérbe fedezékként. Ugyanakkor immár szinte lehetetlen lesz megtorpedózni bármiféle közös, német-francia kezdeményezést.

Washington Post

washington_post_1.jpg

A Budapestről keltezett összeállítás kiemeli, hogy Trump stílusa az egész világon ösztönzi az utánzókat és igen sötét indulatokat szabadít el. Utóbbiak azt mutatják meg, miként kell a saját ország érdekeit minden más elé helyezni és habozás nélkül elvetni a nemzetközi, vagy az emberi jogok miatt érzett aggályokat. Ezek a körök saját kényük-kedvük szerint alakítják a törvényt, és amikor valami akadályba ütköznek a sajtó vagy más bírálók részéről, egyszerűen azt mondják: a másik fél álhíreket terjeszt. Az ilyen erők világszerte megerősítik hatalmukat, és egyre bátrabbak, amikor a demokratikus elveket és normákat kell megkerülni. A despoták, illetve az önjelölt önkényurak az amerikai elnökben modellt és alibit látnak

Az egyre inkább tekintélyelvű Orbán Viktor közölte, hogy Trump a legmagasabb helyről kiadott engedélyt képviseli. Az biztos, hogy napjaink Washingtonjában sok esetben lefokozták az emberi jogokat és a demokráciát, már ha nem vették le teljesen a napirendről. Yascha Mounk ezt úgy közelíti meg, hogy a mostani amerikai kormányzat az első, amely a világon mindenütt a liberális demokrácia ledarálására összpontosít. Márpedig ez menlevél az autokraták számára, mert bármit is tesznek, nem kell megfizetniük az árát. Ez pedig másokat is ugyanebbe az irányba tol. 

Az Egyesült Államokban oktató német szakértő ezt nem régiben a CEU-n fejtette ki. Az egyetem pár nappal később jelentette be, hogy kénytelen Bécsbe költözni. Az amerikai nagykövet azonban Sorosra hárította a felelősséget. Márpedig ez azt jelentette, hogy az USA immár nem védi meg az intézményt a tanszabadság elve alapján. De az is szakítást jelentett az eddigiekkel, hogy Cornstein az egyre több ellentétes értelmű bizonyíték dacára sem gondolja, hogy a magyar vezetés megsérti a polgárok jogait. Ez meglepetésként érte Pardavi Mártát, aki korábban egy órán keresztül ecsetelte a diplomatának, hogy a civilek mind jobban visszaszorulnak, mert a hatalom nyomul velük szemben és kisajátítja a sajtót, az irányítás egyetlen ember kezében összpontosul. A Helsinki Bizottság társelnöke úgy fogalmaz, hogy magukra maradtak és sokkal kevésbé egyértelmű, hogy az Egyesült Államok világítótorony az európai demokrácia számára

A State Department visszautasítja, hogy az amerikai politika ösztönözné a tekintélyelvű államokat. Egy névtelenül nyilatkozó diplomata úgy magyarázkodott, hogy nem lehet mindig csak az emberi jogokat a zászlóra tűzni, vannak másféle érdekek is. 

FT

financial_times.jpg

Világszerte nyomulnak a tekintélyelvű populisták, nem csupán viszonylag szegény országokban, hanem immár a tengerentúlon is. Ilyen körülmények között az elitnek meg kell vizsgálnia, milyen felelősség terheli, amiért feljöttek az erős emberek. Trump a tipikus példája annak, amikor egy populista nagyon szívesen lenne autoriter, de az amerikai intézmények gátat szabadnak a korlátlan elnöki hatalomnak. Hogy a Nyugat milyen választ talál a jelenségre, az meghatározza a világ jövőjét. De nem lehet a dolgokat Hszi, Putyin és a többiek kezébe adni, amikor úgy látják a helyzetet, ahogy. Ezek az emberek kétféleképpen jutnak hatalomra: vagy belülről ássák alá a demokráciát, vagy személyes uralmat építenek ki, ami a diktatúra legveszélyesebb formája. Utóbbira példa Oroszország és Törökország.

A kulcskérdés az, hogy mit nevezünk tekintélyelvűnek? Nos, a demokrácia hiányát. Vagyis hogy nincsenek szabad és tisztességes választások, nem létezik véleményszabadság, független sajtó. Manapság a választások legitimálják a hatalmat, ezért sok helyen nem egyéb cirkusznál, amikor az emberek az urnákhoz járulnak. Mert mindenki tudja, hogy a vezér úgysem engedi győzni az ellenzéket. És egyre több az áldemokratikus személyi diktatúra, aminek a sajátosságai közé tartozik a bizalmi emberek szűk köre, a saját hívek kinevezése a kulcsposztokra, hogy előtérbe tolják a családtagokat, új politikai mozgalmakat keltenek életre, hogy népszavazásokkal igazolják a döntéseket és a vezetőhöz hű biztonsági szolgálatokat hoznak létre.   

Az erős emberek általában populistaként indulnak. Azzal érvelnek, hogy csakis ők képesek rendbe tenni az országot. Továbbá, hogy az addigi elit korrupt és hozzá nem értő, ellenben nem szabad bízni a szakértőkben, a bírákban és a médiában. Ugyanezzel indokolják a „nép ellenségeinek” elnyomását, ami azonban lehetetlenné teszi az igazi demokráciát. Jó hír, hogy az ilyen Nagyotmondó Jánosoknak még nem sikerült autokráciát kialakítaniuk egyetlen fejlett államban sem, bár ami azt illeti, Orbán Viktor már a populizmustól az autokrácia felé tart. Az ő illiberális demokráciája a tekintélyelvűséget takarja. Az ilyen rendszerek egyáltalán nem kínálnak megoldásokat. A demokratikus intézmények megingatásával az országok csak szegényebbek lesznek, az emberek vesztenek szabadságukból.   

Bloomberg

bloomberg_1.jpg

Az egész földkerekségen mindenütt feljövőben vannak a populisták, miután a szabad világ vezetése Trumppal egy populista kezébe került. Az elnök csatlakozott az olyan politikusokhoz, mint Erdogan, Orbán és a Duterte a Fülöp-szigeteken.  Közülük a legtöbben a bevándorlás és globalizáció visszahatásait lovagolták meg, mivel sok ember úgy érzi, hogy magára maradt ezekkel a jelenségekkel szemben. A kaput a pénzügyi válság tárta szélesre a populizmus előtt, vagyis a fokozódó egyenlőtlenség és az az érzet, hogy a reakció egyoldalú, ha nem korrupt volt a bajok láttán. Nos, ez aláásta a bizalmat a hatalom eddigi gazdáival szemben. A populizmus jellemzője, hogy a „néphez” fordul a megvetett elittel szemben, szándékosan igen prosztó a fennálló rendszerrel szemben és kihasználja válságot, hogy igazolja felhívását a lázadásra, már ha nem maga állít elő válsághelyzetet. Lásd az amerikai határzár ötletét.

A populisták ragaszkodnak ahhoz, hogy ők, és csakis ők képviselik a zemberekakaratát, visszautasítanak bármiféle bírálatot, mondván, hogy az támadás a nép ellen, ennélfogva törvénytelen. Ez magyarázza azután, hogy amint hatalomra kerülnek, gyorsan nekiugranak a fékeknek és ellensúlyoknak, ami főként az igazságszolgáltatást és a sajtót jelenti. Hiszen azok feladata éppen az, hogy korlátozzák a kormányok mozgásterét.

Washington Post

washington_post_1.jpg

Nem egészen másfél év után éppen akkor távozik az amerikai diplomácia Európáért felelős külügyminiszter-helyettese, amikor az öreg földrész vezetői bizonytalanok, hogy Trump mennyire elkötelezett még az észak-atlanti szövetség iránt. Wes Mitchell (lásd a felső képen Szijjártóval) február 15-ig marad hivatalában. Azt fejtegette, hogy lemondása nem tiltakozás akar lenni a kormányzat politikája ellen. Ám döntése azt jelenti, hogy újabb felelős tisztség üresedik meg, jelenleg a 24 kulcspozícióból hatnak nincsen gazdája. Már leköszönt McMaster nemzetbiztonsági tanácsadó is, aki annak idején Mitchell alkalmazásának fő-fő szószólója volt.

A búcsúzó miniszterhelyettesnek olyan feladatokkal kellett megbirkóznia, mint pl. hogy Magyarországot egy tekintélyelvű beütésekkel terhelt jobboldali-populista tartja kézben. Az amerikai szakember Közép- és Kelet-Európában szakított azzal, hogy nem áll szóba az autoriter vezetőkkel az emberi jogok megsértése miatt, sokkal inkább partnernek tekintette őket. A polgárjogok híveinek rémületére a magyar diplomácia első embere Washingtonban találkozhatott amerikai kollégájával, valamint Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval. Mitchell ugyanis az orosz és kínai befolyás ellensúlyozását tekintette első számú feladatának. Emellett az atlantistának számított, amikor egy sor magas rangú amerikai politikus kétségbe vonja a nemzetközi szervezetek értelmét, beleértve az EU-t és a NATO-t is.

Guardian

guardian.png

Veszi a kalapját az amerikai külügyi tárca fő európai diplomatája. Ő már a sokadik, aki a Nato támogatójaként bedobja a törülközőt, miután Trump hírek szerint ki akar vonulni a szervezetből. Egy szakértő úgy véli, hogy Mitchell bejelentése csak fokozza a bizonytalanságot az európai szövetségesek soraiban. A Szenátus egyik Demokrata-párti munkatársa pedig azt mondja, hogy a lemondás igen szerencsétlen fejlemény mindazok számára, akik felelős politikát akarnak Oroszországgal szemben.

Mitchell járta ki, hogy az USA hangolja barátságosabbra a politikáját Magyarországgal szemben. Daniel Fried, aki a demokrata kormányzat idején ugyanezt a funkciót töltötte be a State Departmentnél, kifejtette, hogy a diplomata széles körben tiszteletet vívott ki Európában és ez most nagyon fog hiányozni. 

Közben az amerikai külügyminiszter azt hangoztatta Davosban elhangzott beszédében, hogy az USA biztonsága érdekében erős szövetségekre van szükség, de egyúttal méltatta az új, populista szeleket a világban, amit szerinte a Brexit, Trump, valamint az olasz Öt Csillag hatalomra jutása testesít meg, de idesorolta Macront is. Videóüzenetében Pompeo kifejtette, hogy a nemzetek a fontosak, azokkal egyetlen nemzetközi szervezet sem versenghet, amikor az embereket kell képviselni. 

Die Presse

die_presse.jpg

Manfred Weber nem akar a jobboldali-populista-nacionalista pártok támogatásával a Bizottság következő elnöke lenni. Mint a lapnak elmondta, azt szeretné, ha egyértelműen a Néppárt adná a legnagyobb frakciót Strasbourgban, de terveihez megfelelő, Európa-barát partnerek kellenek, és azok mindenekelőtt a szociáldemokraták és a liberálisok. Azon van, hogy létrejöjjön az egyértelműen EU-párti erők koalíciója. Ezzel szemben úgy érzékeli, hogy a jobboldali-populisták nem képesek kompromisszumokra kontinentális keretekben.

A mércét azt jelenti a szemében, hogy ki mennyire akar pozitívan, az európai értékek alapján beleszólni az unió jövőjébe. Ezzel kapcsolatban ismételten emlékeztetett arra, hogy Az Európai Parlamentben megszavazta a jogállami eljárást a magyar kormány ellen. Merthogy az alapjogok kapcsán nincs engedmény. Sőt, ő maga ennél még továbbmegy egy lépéssel és olyan független jogállami mechanizmust szorgalmaz, amely szankciók esetén korlátozza az EU-s támogatásokat is. A 7-es paragrafus segítségével ugyanis nem lehet elérni a jogállamiság betartását. A lényeg, hogy az új rendszerben nem pártpolitikusok, hanem független bírák állapítanák meg a jogsértést. A politikust is nyugtalanítja ugyanakkor „Stop, Soros”-törvény, illetve a CEU sorsa. Mégsem gondolja, hogy jó ötlet volna kizárni a Fideszt az EPP-ből, mert az szűkítené a párbeszédet és ártana a kelet-nyugati kapcsolatoknak.

NZZ

neue_zurcher.jpg

Az Európai Parlament legrégebbi és egyben egyik legbefolyásosabb tagja szerint a nacionalisták szét akarják verni Európát, hogy azután országuk jövőjét az olyanok kezébe tegyék le, mint Trump, Hszi vagy Putyin. Pedig a nagy kérdéseket, mint a globalizáció, a migráció, a klímaváltozás, a külső és belső biztonság csakis a mostani európai keretekben lehet megoldani. Elmar Brok, aki 72 éves és 1980 óta dolgozik Strasbourgban, ám a májusi választásra már nem jelölteti magát, elsősorban az eredményeket hangoztatta: a Valutauniót, az egységes piacot. Ami a migrációt illeti, arról azt mondja, hogy az nem oldódott meg, de az államok az utóbbi két évben nagyot léptek előre. Mostanában 92 %-kal kevesebb menedékkérő érkezik, mint 4 évvel ezelőtt. A gondot ott látja, hogy a kormányok nem megfelelőképpen világítják meg az EU szerepét, és ha arról csak rosszat mondanak, ahogyan azt Cameron tette, akkor nem szabad csodálkozni, ha annak a vége a Brexit lesz. Viszont a brit kilépés odavezetett, hogy az emberek 80 %-a még Magyarországon és Lengyelországban is a tagság mellett van.

Washington Post

washington_post_1.jpg

Jelentős egyetem a CEU, ezért Magyarországon kellene maradnia. Ezt hangsúlyozza a szerző, a Johns Hopkins Egyetem rektora. Az írás idézi Rév Istvánt, az intézmény történész professzorát, aki azt mondta, hogy Orbán Viktor kinyírta az iskolát. Hatalmas károkat okozott annak, mert ártani akart a térségben a liberális demokrácia kilátásainak. A magyar kormányfő és szövetségesei az utóbbi jó 3 évben javarészt ellenségességet tanúsítottak a CEU-val szemben. Úgy állították be, hogy az egyenes következménye annak, hogy Soros támogatja a migránsokat. Lánczi András ezt úgy fogalmazta meg, hogy ha az üzletember visszafogottabb lett volna a szír menekültekkel, valamint a hazai romákkal kapcsolatban, akkor el lehetett volna kerülni az egyetem bezárását. 

Hogy Sorost ördögnek festik le, amiben amúgy van jókora adag antiszemitizmus is, elvonja a figyelmet arról, hogy a kiűzetés mögött nem más húzódik meg, mint Orbánnak az a törekvése, hogy ártalmatlanná tegyen mindent, ami korlátozná tekintélyelvű programját, az illiberális demokrácia etnonacionalista vízióját. A demokrácia lebontása nem kímélte az egyetemeket sem. Lásd a kancellárokat, akik kézben tartják az intézmények pénzügyi önállóságát. A felsőoktatás elleni támadás kiterjed a Tudományos Akadémiára is. És függetlenül attól, hogy mit gondol Soros a migránsokról, Orbán semmiképpen sem tűrte volna el a CEU további működését Budapesten. Az egyetemek, főként ha azok olyan függetlenek, mint a Közép-Európai Egyetem, idegesítik az autoriter vezetőket, mert alapvetően az igazságot igyekeznek feltárni és a szabad értelmiségi hozzáállás veszélyezteti a tekintélyelvű állam önmaga tévedhetetlenségébe vetett hitét, az igazság monopolizálásának vágyát. 

Az egyetem távozása nem csupán Magyarország és Kelet-Európa számára veszteség, hanem a demokratikus átalakulás szempontjából is. A dolgokat azonban csak akkor lehetne visszafordítani, ha mind az Egyesült Államok, mint az unió vezetői végre összeszednék a jobb meggyőződésüket, hogy szembeszálljanak Orbánnal és követelnék, hogy a CEU Budapesten működhessen tovább. 

Die Zeit

die_zeit.jpg

A CEU igazából azért teszi át a székhelyét Bécsbe, mert elüldözték Budapestről. Erre mutat rá vendégkommentárjában az egyetem rektorhelyettese. Liviu Matei úgy érzékelteti a helyzetet, hogy Magyarország egyszerre él át világos, ám brutális időszakot, az elnyomás egyre nagyobb lesz. Ezzel a hatalom átlépett egy határt, miután az utóbbi 8 évben szűkítette a demokratikus szabadságjogokat, ám most már a nyílt önkény van napirenden. Még senkit sem csuktak börtönbe, de ezrével űznek el embereket az országból, miután csak ott találnak menedéket. Megkezdődött a zsarnokság uralma. Orbán Viktor lépésről lépésre építette fel a rezsimet, amely Kisgömböc módjára egyik jogot falja fel a másik után.   

A sajtóban jóformán már pont ugyanaz a helyzet, mint a szocializmus idején: a híreket központilag szabják meg. A bíróságokat is a rendszer alá rendelték, bár amilyen cinikus az egész szisztéma, arra azért ügyeltek, hogy legalább a látszat valamennyire demokratikus legyen. De a törvények egy részét szó szerint orosz eredetiből vették át. A leigázást sehol sem lehet jobban érezni, mint a tudományban. Orbán módszeresen célba vette a tanszabadságot és gyakorlatilag felszámolta azt. Ennek ékes példája a Lex CEU. Az Európai Bíróság még nem hozott döntést az ügyben, a magyar Alkotmánybíróság pedig vonakodik állást foglalni, a kormány viszont jogi úton lehetetlenné tette az iskola működését. De az MTA sem ússza meg. A mesében a Kisgömböc úgy végezte, hogy egy ifjú belülről felvágta a hasát, így az áldozatok valamennyien kiszabadultak. De ez természetesen csupán kitaláció. 

 

cikkfeltöltő: 
GB