BKV: reagálás a mai sajtóhírekre és nyilatkozatokra

A mai sajtóhírek, felelőtlen szakszervezeti nyilatkozatok, illetve a „Se buszsofőr, se postás- a DK béremeléssel orvosolná a munkaerőhiányt" címmel tartott sajtótájékoztató kapcsán az alábbiakra szeretnénk felhívni a figyelmet.

Minden foglalkozást meg kell tanulni, minden munkakörnek megvan az úgynevezett „kezdő” időszaka – akár járművezetőkről, akár postásokról, sebészekről, de akár politikusokról is beszélünk. Azonban a „kezdőség” minden munkakörben mást jelent.

A BKV széles körű toborzást folytat, álláshirdetéseinket megtalálják a honlapunkon, a Facebook oldalunkon, a járműveinken és egyéb felületeken. Annak, hogy valakiből busz-, illetve trolibusz járművezető legyen, komoly feltétel- és vizsgarendszere van, attól is függően, hogy milyen jogosítvánnyal rendelkezik, milyen képzés, illetve átképzés szükséges a foglalkoztatásához.

Ha például valaki „C” kategóriás jogosítvánnyal rendelkezik, minimum PÁV II. vizsgát kell tennie a KRESZ, illetve a műszaki ismeretek mellett. Az elméleti képzés után kezdődik a gyakorlati oktatás, amelynek a rutin részét szintén hatósági vizsga zárja. A következő lépcsőfok minimum 348 km levezetése után egy 105 perces forgalmi vizsga – így kapja meg valaki a „D” kategóriás jogosítványt. És ez a feltétele annak, hogy elkezdhesse valaki az úgynevezett GKI (Gépjárművezetői Képesítési Igazolvány) alapképző tanfolyamot, amelynek része többek között a veszélyhelyzetek elhárítására szolgáló gyakorlati képzés is. A GKI képzés szintén hatósági vizsgával zárul, és BKV-s átképző tanfolyam követi, ami útvonalismeretből, járműtípusismeretből, utasításismeretből áll. Az utolsó lépés az úgynevezett módszer-átadás, amelynek lényege, hogy a „frissen” képzett kolléga napokon keresztül egy nagy tapasztalattal rendelkező járművezető mellett tesz szert gyakorlatra. Ezek után kezdenek járművezetőink „egyedül” dolgozni: vagyis közel 6 hónapnyi elmélet és gyakorlati képzés után.

Mint a fentiekből is látszik, a buszokat nem irodisták vagy szerelők vezetik, hanem kizárólag olyan munkatársak – legyen szó főállásról vagy besegítői munkakörről –, akik minden szükséges képesítéssel rendelkeznek. A képzéseken mások mellett saját dolgozóink is részt vehetnek, hiszen ez a lehetőség természetesen nem csak „külsősök” előtt nyitott.

A toborzási anyagokban feltüntetett bérek alapja – ahogyan korábban is többször hangsúlyoztuk – pont a jelenlegi buszvezetők – havi pótlékokkal számított – átlagkeresete, vagyis a jelenlegi és a jövendőbeli kollégák bérezése azonos módszertani kalkuláció alapján történik, hátrányos megkülönböztetés nem érhet senkit. Részleteiben ez azt jelenti, hogy egy járművezető legalább nettó 200 ezer Ft-os (azaz bruttó kb. 300 ezer forintos) jövedelmet vihet haza egy-egy ledolgozott hónap után. Járművezetőink azonban -  túlórák és egyéb pótlékok révén - ennél lényegesen magasabb jövedelmet is elérhetnek, ezt mutatja az is, hogy az elmúlt hónapok jövedelem átlaga ezekben a munkakörökben (tehát valamennyi autóbusz- és trolibuszvezetőre vonatkoztatva) bruttó 400 ezer Ft volt – ez jelenik meg a hirdetésekben is.

A BKV Zrt. minden körülmények között a Munka Törvénykönyve és a Kollektív Szerződés szerinti szabályozások betartásával foglalkoztatja a munkavállalókat, így a járművezetőket is. A járművezetői túlórák mértéke – ezért – csak és kizárólag a Munka Törvénykönyve és a Kollektív Szerződés által meghatározottakon belül lehet, a túlórák során a járművezetők az őket megillető többlet bért minden esetben az adott havi bérükkel együtt megkapják.

BKV Zrt.

cikkfeltöltő: 
GB