Bővültek a budapestiek közlekedési lehetőségei

Négy fővárosi helyszínen alakítottak ki kísérleti mobilitási pontot, amelyek a környezetkímélő, mikromobilitási eszközök használatához, és a hagyományos közlekedési módok kiegészítéséhez nyújtanak tesztkörnyezetet. Ezzel újabb fontos mérföldkőhöz érkezett nemzetközi Cities-4-People projekt.

https://infostart.hu/belfold/2020/06/28/bovultek-a-budapestiek-kozlekedesi-lehetosegei?utm_source=infostart&utm_medium=email&utm_campaign=hirlevel

A mobilitási pontok olyan helyszínek, ahol kerékpárkölcsönző, elektromos roller-, és robogómegosztó, valamint autómegosztó-rendszerek szolgáltatásait vehetik igénybe a fővárosban közlekedők. Ezek a mikromobilitási eszközök környezetkímélő formában nyújtanak segítséget jellemzően rövid távú utazásokhoz, a saját autó használatát helyettesítve.

A hálózat létrehozásának a környezetvédelmi szempontok mellett az is célja, hogy kiegészítse a hagyományos közlekedési eszközöket, azaz lehetőséget biztosítson a különböző közlekedési módok kombinálására és az ezzel kapcsolatos tapasztalatszerzésre.

A Fővárosi Közgyűlés és az Újbudai Önkormányzat jóváhagyásával 4 újbudai helyszínen alakítottak ki kísérleti mobilitási pontot:

  • Szent Gellért téren,
  • az Egry József utcában,
  • a Magyar tudósok körútján, és
  • az Infopark villamos megállónál.

Ezeken a helyszíneken folyamatos méréseket végeznek a projekt szakemberei, amivel pótolhatatlan segítséget nyújtanak a budapesti közösségi közlekedési szolgáltatási csomag fejlesztéséhez – fogalmaz a BKK közleménye. A hálózat tesztidőszakának tavaszi indítását a koronavírus-járvány jelentősen hátráltatta, azonban az őszi időszak értékes eredményekkel, tapasztalatokkal szolgálhat, jegyzik meg.

A hálózat átadásán részt vett dr. Dorosz Dávid Klímavédelmi és Fejlesztési főpolgármester-helyettes, aki nyitóbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy

a mobilitási pontok XXI. századi megoldást jelentenek,

mivel a parkoló autók számának növelése nélkül bővítik az emberek közlekedési lehetőségeit. A főváros vezetése ezzel is javítani szeretné a budapestiek életminőségét.

Az adatalapú döntéshozatal szempontjából elengedhetetlen az adatok gyűjtése és a felhasználói vélemények megismerése – mondta az eseményen Kerpel-Fronius Gábor. Az okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes szerint a Cities-4-People projekt jó példa arra, amikor egy városvezetés úgy próbál ki új intézkedéseket, hogy kérdez arról, és visszacsatolja a beérkező véleményeket. A városvezető hozzátette azt is, hogy a folyamat célja, hogy Budapest fenntarthatóbbá és élhetőbbé váljon.

Kerényi László Sándor, a BKK Stratégia és innováció igazgatója arról tájékoztatta az esemény résztvevőit, hogy a projekt részeként a Duna-partok mobilitási kihívásaira a főváros a BKK és a KTI közösen gyűjtötték a megoldási lehetőségeket a lakossággal. „A Cities-4-People remek lehetőséget teremtett a megosztott mobilitási szolgáltatókkal való partnerség megteremtésére, ami egy hosszú távú folyamatos együttműködés alapja lehet. A mobilitási pontokkal az is célja a fővárosnak és a BKK-nak, hogy a megosztott mobilitási eszközök számára rendezett tárolási területet alakítsanak ki” – tette hozzá a BKK igazgatója.

A projektről

A Fővárosi Önkormányzat, a Budapesti Közlekedési Központ és a Közlekedéstudományi Intézet partnerként vesznek részt a 2017-ben indult 3 éves, Európai Unió Horizont 2020 keretprogramja által finanszírozott Cities-4-People, Városok az emberekért című kutatás-fejlesztési-innovációs projektben. A projekt célja, hogy

közösségi tervezésen keresztül emberközpontú közlekedési fejlesztéseket támogasson

a városi közlekedésben érintett szereplők (pl. lakosság, szállítmányozók) igényeinek figyelembevételével. A projekt 5 európai város (Trikala, Hamburg, Oxford, Isztambul – Üsküdar, és Budapest) helyi, kerületi (neighbourhood) szintű közlekedéssel kapcsolatos kihívását kívánja megoldani tesztbeavatkozások tervezésével, megvalósításával és értékelésével. A projekt budapesti célterülete a Duna-part Margit híd és Műegyetem rakpart közötti budai szakasza.

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

cikkfeltöltő: 
GB