2018, március 20 - 07:41 Sajtószemle

Szíjjártó Péter külföldön sem szégyelli magát, amikor az embertelen kormányálláspontot hirdeti

Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje

unnamed_9.png

A magyar külügyminiszter azzal védte menekültügyben a kormány álláspontját a polgári és politikai jogokkal foglalkozó ENSZ-bizottságában, hogy a hatalom továbbra is kitart az egységes, keresztény társadalom fenntartása mellett. A független szakértőkből álló testület két napon át tárgyal Magyarországról. Szíjjártó Péter hivatalos meggyőződésként adta elő, hogy a népnek joga van biztonságban élni, anélkül, hogy félnie kellene terrorakcióktól. Ezzel kapcsolatban azt fejtegette, hogy az ország igen szomorú tapasztalatokra tett szert csaknem három éve, amikor 400 ezer migráns haladt át területén, úton Nyugatra. Megerősítette egyúttal, hogy illegális bevándorlók továbbra sem léphetnek be az országba, mert a magyarok keresztény társadalomban éltek az elmúlt ezer évben és ezen a jövőben sem kívánnak változtatni. Kiemelte, hogy a menedékkérőket támogató civil szervezeteket senki sem választotta meg és azok nem képviselik a nemzetet. A jelentés idézi Orbán Viktort, aki azt mondta március 15-én, hogy harcolni kell a külföldi erőkkel és nemzetközi hatalmakkal, amelyek tömeges migrációt kívánnak az országra szabadítani.

https://www.nytimes.com/reuters/2018/03/19/world/europe/19reuters-hungary-rights.html

FAZ

frankfurter_allgemeine.jpg

Az Amnesty International azzal vádolta meg a magyar kormányt, hogy az jogsértő módon tart fogva 500 menedékkérőt a két tranzitövezetben. A civil szervezet azt állapította meg mindkét helyszínen, hogy a körülmények sajnálatosan alacsony színvonalúak. Nem megfelelő a szállás, erős hiányosságokat mutat az orvosi ellátás és sok kívánnivalót hagy maga után a lakóknak nyújtott jogi segítség is. A nyilatkozat szerint Magyarország továbbra is módszeresen megsérti a menekültek, illetve a menedékkérők jogait. A magyar hatóságok kereken 20 ezer embert toloncoltak vissza Szerbiába, minden eljárás nélkül. Az NGO élesen bírálta, hogy a hatalom nagymértékben korlátozni kívánja azoknak a csoportoknak a tevékenységét, amelyek migránsoknak segítenek. Még az is elképzelhető, hogy több közülük kénytelen lesz feladni munkájának ezt a részét, közéjük tartozik az Amnesty is. Ez pedig példátlan Európában, miközben itt a civil és emberi jogok védelméről van szó. A jelentés megjegyzi, hogy Orbán Viktor igencsak kemény menekültpolitikát alkalmaz, tekintélyelvű kormányzati stílusát sokan bírálják.

http://www.faz.net/aktuell/politik/ausland/amnesty-fluechtlinge-illegal-in-camps-in-ungarn-festgehalten-15501732.html

Die Zeit

die_zeit.jpg

Nem közeledtek az álláspontok menekültügyben a német kancellár varsói tárgyalásain. Bár a megbeszélések után mindkét részről békülékeny hangot ütöttek meg és Merkel hangsúlyozta, hogy most már derűlátóbb, mármint hogy lesz kompromisszum a migránskérdésben,  azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a lengyeleknek is be kell fogadniuk menedékkérőket. Morawiecki ezzel szemben továbbra is igényt tart arra, hogy országa szuverén félként maga dönthesse el, kiket vesz át. A tudósítás megjegyzi, hogy a lengyel kormány főleg muzulmán bevándorlókról nem akar hallani. A kétoldalú viszont feszült a lengyel igazságszolgáltatás reformja miatt is. Az EU jogállami eljárást indított, Merkel viszont a párbeszédet szorgalmazza. A házigazda az este arról beszélt, hogy remélhetőleg hamarosan el tudják oszlatni a Bizottság aggályait. A bíróságok átalakítását azonban továbbra is szükségesnek nevezte. Ugyanakkor a francia elnök a közelmúltban kijelentette, hogy meg kell vonni a közösségi támogatások egy részét azoktól a tagoktól, amelyek nem tartják magukat a jogállami elvekhez. Egyébiránt a vendég azt mondta, hogy komoly jelzések utalnak arra: Oroszországnak köze volt a nagy-britanniai ideggáz-merénylethez.

http://www.zeit.de/politik/ausland/2018-03/bundeskanzerlin-warschau-angela-merkel-polen-mateusz-morawiecki-andrzej-duda

Bloomberg

bloomberg_1.jpg

Orbán Viktor baljós fenyegetése arra ösztökélte a széttagolt ellenzéket, hogy kezdjen tárgyalásokat az egyéni jelöltek támogatásáról. Mint emlékezetes, a miniszterelnök elégtételt helyezett kilátásba a választások utánra. Az első egyeztetés az LMP, illetve az MSZP-PM között eredménytelennek bizonyult, de az ellenoldal igyekszik egységes frontot létrehozni az oroszbarát, euroszkeptikus hatalommal szemben. Általános a vélekedés, hogy a Fidesz uralmát csak úgy lehet megtörni, ha a többi jelentős párt meg tud állapodni arról, ki mellé sorakoztassák fel híveiket az egyéni körzetekben. Csak éppen nagyon eltér az álláspontjuk fontos ügyekben. Bíró-Nagy András a Policy Solutions-tól azt mondja, a pártok most épp ott tartanak, hogy egymást vádolják, amiért nem lesz összefogás. Ám Orbán fenyegetőzése visszaüthet, ha az mozgósítja a vele szemben álló szavazókat.

https://www.bloomberg.com/news/articles/2018-03-19/orban-s-ominous-threat-pushes-hungary-opposition-to-start-talks

Wall Street Journal

wsj_logo_jo.jpg

A konzervatív lap vezércikke szerint Nagy-Britannia nem számíthat túl nagy támogatásra a volt orosz ügynök és a lánya elleni merénylet ügyében, ám milyen gyalázatnak kell még történnie a szankciók elrendeléséhez, ha az nem elég, hogy a 2. világháború óta először ideggázt vetettek be egy európai állam területén. Az uniós külügyminiszterek ugyan tegnap nyilatkozatban ítélték el a történteket, de ebből inkább az derül ki, hogy a tagállamok továbbra is tartanak Oroszországtól, illetve reszketnek tőle. A balti köztársaságok a lengyelekkel együtt felismerik, hogy Putyin mekkora veszélyt jelent Európára nézve. A magyarok, görögök, olaszok és mások viszont nem látják, milyen nagy a baj. Az olyan nagy nemzetek, mint a németek középen állnak, de Berlin most is megosztott az orosz kérdésben, bár nem tudni, hogy a szociáldemokraták balszárnyának ezúttal lesz-e elég bátorsága határozott és érdemi lépéseket sürgetni. Nem túl jó előjel, hogy az új külügyminiszter szerint az ideggáz ügyében a viszály kétoldalú ügy.

https://www.wsj.com/articles/europes-russia-knot-1521501978?mod=searchresults&page=1&pos=1

The Guardian

guardian.jpg

A liberális lap úgy véli, hogy Nagy-Britannia joggal tart igényt az európai szolidaritásra a Skripal-ügyben, csak éppen vegyes visszajelzéseket kapott. A külügyminiszterek némi vita után eredményre jutottak hétfőn az Oroszország ügyében kiadandó nyilatkozat kapcsán, és ez jó. Ezzel párhuzamosan született meg a megállapodás arról, hogy a britek az egységes piac, illetve a vámunió tagjai maradnak a 21-hónapos átmeneti időszak során, de kikerülnek a döntéshozó testületekből. A rossz hír itt az, hogy megint felvetődik az alapkérdés: mi értelme van az egész kiválásnak? Egy érzékeny, korszerű brit vezetés ebben a helyzetben megpróbálna összefüggő stratégiát alkalmazni, aminek a lényege, hogy elismerné a nemzetközi játékszabályok jelentőségét az európai színtéren, mert a hosszú távú cél az, hogy megerősödjön a normákra épülő rend a világban és megbüntessék azokat, akik megszegik, pl. Putyint.

Helyes volt, ahogyan London reagált a kettős gyilkossági kísérletre. Meg kell mutatni, hogy ára van annak, ha valaki túllép a szabályokon, főként mivel hatalmas a fenyegető veszély. Ez különösen fontos Putyin újjáválasztása után. Az államfő győzelme ugyanis arra utal, hogy a liberális demokráciáknak hosszú küzdelemre kell berendezkedniük a tekintélyelvű rezsimekkel szemben. Ebben a versengésben alapvető az európai egység, nehogy bizonyos országok Putyin játékszerévé váljanak. Nem kétséges, hogy mindebben fontos része lenne a briteknek, ha a földrész azt érzékelné, hogy megbízható szövetségesek. Ám a Brexit miatt pont nem ez a helyzet. A kilépés igencsak meggyengíti a normákon alapuló liberális rendet, annak az általános tekintélyét. A kiválás éppen ezért fenyegetés nem csupán Anglia, hanem Európa alapvető biztonsági érdekeinek szemszögéből is.

https://www.theguardian.com/commentisfree/2018/mar/19/the-guardian-view-on-britain-and-europe-mixed-up-messages

FT

financial_times.jpg

A kommentár úgy ítéli meg, hogy Putyin nem olyan ijesztő, mint amilyennek látszik. Baj abból lehet, ha elszámítja magát, és olyan viszályokba bocsátkozik bele, amelyeket utána nem tud ellenőrzés alatt tartani. Vannak ugyan hívei az európai szélsőjobb- és baloldalon, ám az orosz gazdaság olyan gyenge, hogy várhatóan még azok a politikusok sem fognak szakítani az EU-val, akik egyébként rokonszenveznek az elnök kemény nacionalizmusával. Az a kormány ugyanis, amely orgyilkosságokra és nukleáris fenyegetőzésekre specializálódik, nemigen tud mit felajánlani a külföldi csodálóknak. Mindenesetre az új államfői mandátum kezdetén nem túl bíztató, sőt veszélyes, hogy ideggázt alkalmaztak brit földön. Látnivaló, hogy Putyin egyre óvatlanabb, mind jobban hajlamos ütközni. Ám nem esztelen, el lehet téríteni a szándékától, ezt több példa is igazolja. Pl. nem nyomult tovább Ukrajnában a köztársaság keleti felének megszállása után, alighanem a szankciók hatására.

Az elnök a jelek szerint akkor megy bele nagy kockázatba, ha úgy gondolja, hogy a Nyugat nem figyel oda. Ellenállás esetén ugyanakkor visszalép. Ha szemügyre vesszük a mérlegét, az derül ki, hogy egyáltalán nem briliáns stratéga, több döntése is megbosszulta magát, lásd az utasszállító gép lelövését vagy azt a feltételezést, hogy segített Trumpnak a kampányban. Utána ugyanis jött a Mueller-vizsgálat, amely újabb büntető intézkedésekhez vezethet Oroszország ellen. De több esetben megbosszulta magát a nemzetközi jog szimpla megsértése is, emlékezzünk csak a dopping botrányra. Azután itt a Skripal-ügy. A tévedések következménye azután az, hogy az oroszok sokkal szegényebbek és elszigeteltebbek, mint amilyennek kellene lenniük.

https://www.ft.com/content/c9d6f278-2931-11e8-b27e-cc62a39d57a0

Der Standard

der_standard.jpg

Paul Lendvai az europutyinizmus újabb győzelmének tartja az orosz elnök választási sikerét, hiszen a politikus az abszurd kampány után legalább 2024-ig kénye-kedve szerint gyakorolhatja a hatalmat. Nem kell ugyanis okvetlenül elhinni, hogy utána már nem jelölteti magát. Az ország ugyan mély válságban van, a polgárok háromnegyede mégis az “erős emberként” uralkodó államfőre voksolt. Persze itt szem előtt kell tartani, amit a sakkvilágbajnok Kaszparov mondott, hogy ti. miként lehet népszerűségről beszélni, amikor egyszerűen nincs más érdemi jelölt? Egy másik elemző abban látja az okot,hogy az erős Oroszország képzete fontosabb volt, mint a korrupció rágta gazdaság – hála a Putyin által teljes egészében ellenőrzött sajtónak. Egy harmadik szakember gazdasági megfontolásokból tartja veszélyesnek az egyeduralmat, mert 14 év alatt csaknem kétmillió orosz vándorolt ki, főként éppen azok, akik nélkül nem lehet kiszabadulni a szénhidrogénekre épülő monokultúrából.

A Nyugat fölöttébb nyugtalan az oroszbarát pártok sikere láttán, Olaszországtól és Ausztriától kezdve a németekig és a franciákig. De ugyanide kell sorolni a Putyinhoz húzó magyar és görög kormányfőt, valamint a brit ellenzék vezérét is. Kaszparov ideológiamentes kleptokcáriának minősítette az orosz modellt, amely egyben egyfajta felhatalmazást jelent az antiliberális vezetők számára Törökországban, Magyarországon, Olaszországban, de még az Egyesült Államokban is – a liberális demokrácia ellen vívott harcban.

https://derstandard.at/2000076429601/Sieg-des-Euro-Putinismus

Libération

unnamed_12.png

Az osztrák miniszterek, illetve Ausztria uniós elnökségének bojkottjára szólítottak fel az Európai Rasszizmus Elleni Mozgalom kezdeményezésére civil aktivisták, valamint parlamenti képviselők, összesen 35 országból. A nyilatkozat azért javasolja az ellenlépést, mert Bécsben a Szabadságpárttal nem egyszerűen egy populista erő került be a hatalomba, hanem a nácizmus igaz örököse, amely fáradhatatlanul igyekszik rehabilitálni Hitler rendszerét. Azon kívül itt egy radikálisan rasszista, antiszemita, melegellenes, szexista, idegengyűlölő és antidemokratikus pártról van szó, amelynél erős a fasisztabarát beütés. Újnácikat és olyanokat tud soraiban, akik tagadják a holokausztot. Miniszterei közül többen máris lejáratták magukat különféle megnyilvánulásaikkal.

Az FPÖ a mai Európát és a demokráciát akarja megsemmisíteni, halálos veszélyt jelent mindkettő számára. Olyanokat delegált a kormányba, akik immár gátlástalanul a kirakatba merik tenni gyűlöletüket, miután nagyot zuhantak az erkölcsi, politikai viszonyok a kontinensen, amióta az szabadságpártiak 15 évvel ezelőtt először lettek a koalíció részei. Ha a földrész felveszi velük a harcot, az nem azt jelenti, hogy Ausztria szembekerül Európa többi részével. Ám küzdeni kell az EU jövőjéért, az alapvető humanista értékekért. Az aláírók ezért fordulnak az államok civil társadalmaihoz és politikai vezetőihez, akiknek nem szabad magukra hagyniuk az osztrák demokratákat. A bojkott abból állna, hogy a szabadságpárti minisztereket sehol sem fogadják, nem vehetnének részt a hivatalos üléseken, megbeszéléseken. Vonatkozna ez az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsra is.

http://www.liberation.fr/debats/2018/03/19/pour-une-europe-democratique_1636765