Újra látogatható a Svábhegyi Csillagvizsgáló

A Normafa közelében egy hatalmas parkban található a Svábhegyi Csillagvizsgáló, amely ősztől újra várja a látogatókat. Az 1922-ben átadott Meridiánházban mérték egykor a pontos időt az országban.

http://pestbuda.hu/cikk/20191129_pestbuda_hu_ujra_latogathato_a_svabhegyi_csillagvizsgalo

A Svábhegyi Csillagvizsgáló – a mai intézmény teljes neve az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete – 1922 óta működik a XII. kerületi Konkoly-Thege Miklós úton.

Idén novembertől újra látogatható a  bemutató csillagvizsgáló, ahol az Interaktív Csillagászati Élményközpontban nappali és éjszakai programokon interaktív távcsöves bemutatókat tartanak. Megtekinthetők a napkitörések, a holdkráterek és napfoltok, 3D űrfelvételeket vetítenek, valamint megismerkedhetünk a csillagvizsgáló működésével. Az intézmény célja, hogy a világegyetem szépségét és a tudomány eredményeit  mindenki számára elérhetővé tegyék.

A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete 1940-ben (Fotó: Fortepan)

Konkoly-Thege Miklós csillagdáját 1869-ben építette a felvidéki Ógyallán, a saját birtokán, később az intézményt a magyar államnak adományozta.  Amikor bizonyossá vált, hogy a Felvidéket elcsatolják Magyarországtól, 1919 elején az ógyallai obszervatórium műszereit leszerelték és Budapestre szállították.

Az állami obszervatórium létrehozásáról 1920-ban született döntés, a főváros egy nyolcholdas területet adott a Svábhegyen az intézet számára. A csillagda megvalósításában nagy szerepet játszott az 1922-ben hivatalba lépő gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter.

Az építkezés 1921-ben kezdődött, először a Meridiánház épült fel 1922-ben, sokáig itt mérték a pontos időt az országban. Később elkészültek az egyedi kialakítású kupolák, benne a távcsövekkel.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet első kupolája, az öt méter átmérőjű Heyde-kupola 1922-ben épült. Ebben helyezték el az Ógyalláról megmentett 20 centiméter lencseátmérőjű, Heyde gyártmányú refraktort. Jelenleg nem használják az épületet, nincsen benne távcső.

A Budapest-kupolát 1928-ban adták át, a klasszicista épület műemléki védettségű. A 10 méter átmérőjű hatalmas kupolában található a 60 centiméter tükörátmérőjű Zesiss-Heyde tükrös távcső, az akkori legnagyobb távcső az országban. A három szintes kupola építését Budapest Székesfőváros Közgyűlése nagy összeggel támogatta, ennek a tiszteletére nevezték el Budapest-kupolának.

A Budapest-kupolát 1928-ban adták át,​ az épület és látogatói 1934-ben (Fotó: Fortepan)

A neoklasszicista stílusú főépületet 1926-ban adták át. Jelenleg kutatóépületként működik, erkélyek és sík tetőterasz található rajta.

A Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet klasszicista stílusú főépülete 1940-ben (Fotó: Fortepan)

A parkban, a régi főbejárat közelében áll a „Sic itur ad astra” (Így jutni a csillagokig) című szobor. A karjait az égbolt felé tartó, földgömbön álló női alakot ábrázoló bronzszobrot Pásztor János szobrászművész készítette 1928-ban.

 „Sic itur ad astra” (Így jutni a csillagokig) című szobor az épület mellett (Fotó: wikipedia.hu)

A Svábhegyi Csillagvizsgáló az ország legrégibb és legnagyobb akadémiai csillagvizsgáló intézete, gazdag tudományos eredmények születtek a falai között. A növekvő fényszennyezés miatt az észlelőmunkát 1960-tól áthelyezték a mátrai Piszkés-tetőre.

2015-ben felújították a Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet főépületét, valamint renoválták a közelében lévő két csillagvizsgáló kupolát is. A főépület külső homlokzata megszépült, új tetőt kapott, valamint korhű módon, de korszerű hőszigeteléssel kicserélték a nyílászárókat.

A felújított főépület (Fotó: svabhegyicsillagvizsgalo.hu)

A rekonstrukción és a kutatóházak fejlesztésén kívül idén létrehoztak egy látogatóközpontot, ahol várnak mindenkit, aki érdeklődik a csillagászat iránt.

Nyitókép: A Budapest-kupola a Svábhegyi Csillagászati Központban (Fotó: svabhegyicsillagvizsgalo.hu)

 

cikkfeltöltő: 
GB