Kanadai Magyar Hírlap

Feliratkozás Kanadai Magyar Hírlap hírcsatorna csatornájára Kanadai Magyar Hírlap
Frissítve: 2 óra 2 perc

Ottawa polgármestere bojkottálja az Egyesült Államok nagykövetségét

2018, június 30 - 14:46

Jim Watson, a kanadai főváros polgármestere bejelentette, hogy idén nem vesz részt az amerikai nagykövet július 4-ei ünnepi fogadásán. A polgármester ez által tiltakozik Donald Trump Kanada-ellenes nyilatkozatai és politikája ellen. “Tisztelettel lemondtam részvételemet, mivel nem támogatom az amerikai kormány jelenlegi irányzatát, illetve állandó támadásaikat hazánk ellen”–mondta Watson. A polgármester megelégelte azt, hogy a Trump adminisztráció folyamatosan fenyegeti Kanada alumínium, acél és autó iparágazatait, valamint hogy az amerikai elnök Kanadát és a jelenlegi kormányt gyalázza.

A polgármester mellett Mathieu Fleury, a belvárosi Rideau-Vanier körzet önkormányzati képviselője szintén bojkottálja a nagykövet idei fogadást. “Szerintem álszent lenne ha bírálnám a Trump adminisztrációt, ugyanakkor elfogadnám meghívásukat”–mondta Fleury.

Az Egyesült Államok nagykövete – jelenleg Kelly Knight Craft – hagyománya a július 4-ei fogadás, amelyre eddig minden évben közel 4 ezren kaptak meghívást. Bár idén nem lesz jelen Ottawa polgármestere, Lisa Raitt konzervatív parlamenti képviselő úgy döntött, hogy elfogadja a meghívást. Raitt azzal magyarázta döntését, hogy szerinte fontos párbeszédet folytatni “amerikai barátainkkal.”

A bojkottnak van egy helyi politikai oldala is. 2018. október 22-én kerül sor az ottawai polgármesteri és önkormányzati választásokra. A polgármester mellett összesen 24 önkormányzati képviselőt választanak a fővárosban. Ők alkotják a fővárosi közgyűlést. Watson 2010 óta van hatalmon és a legutóbbi felmérés szerint Kanada legnépszerűbb polgármestere. Az ottawai lakosság 79 százaléka helyesli az 56 éves polgármester teljesitményét, a legutóbbi választáson (2014-ben) pedig 76 százalékos többséggel kezdhette el második ciklusát. Az önkormányzati politikai pályája előtt, Watson az Ontario-i Liberális Párt képviselője volt.

Kategóriák: Szervezetek

Így működik a Fidesz-maffia

2018, június 29 - 13:50

A maffia működésének szerves része a belső leszámolás. Most éppen az eddigi pr-üdvöskék, Kuna Tibor és Csetényi Csaba kerültek sorra. Soha nem fogjuk megtudni, hogy miért kerültek szívóágra. Ahogyan a többiekről – Spéder, Nobilis, Simicska stb. – sem. Nyilván részben saját zsebre dolgoztak, részben az omerta legfontosabb előfeltétele a félelem. A félelem attól, hogyha a főnök úgy akarja, bárki, bármikor egyetlen pillanat alatt kegyvesztetté válhat és ott találhatja ágyában a levágott lófejet. És mindenki elkövetett már elég súlyos bűncselekményt ahhoz, hogy csak egy főnöki bólintás kell ahhoz, hogy az ügyészség elindítsa a nyomozást. Ezekről a bűntényekről persze eddig is ugyanígy tudott a nyomozóhatóság, de ahhoz, hogy nyomozni kezdjenek a főnöktől kell személyesen a kilövési engedély, parancs.

És minden évben kirobban legalább egy ilyen ügy, hogy egyetlen maffia tag se aludjon nyugodtan. Mindegyik tudja, hogy ott lebeg a feje felett a bárd. Még nem építik be őket az autópályák betonjába – különösen mert nem is építenek autópályát – de néhány nap alatt tökéletese tönkre tudják tenni őket. Aki tegnap még az élet császára volt, ma ott retteg a sámlin, hogy mikor áll meg a ház előtt ((ld. még Pasa park) a fekete autó. Nem mintha nem érdemelnék még. De nem ezért nyírják ki őket, hanem mert megszegték a maffia játékszabályait és példát akarnak statuálni. Magyarország’2018.

Vásárhelyi Mária

Kategóriák: Szervezetek

Cionizmus — Jelen és jövő

2018, június 27 - 18:13

Amikor mélyen cionista és Izrael-párti egyetemi szervezeteket kérdezek arról, hogy miért kerülik a “cionista” szó használatát kommunikációjukban, túl sokszor azt hallom, hogy “a cionizmus nem népszerű.” Igaz, a népszerűtlenség a mai világ egyik komoly bűne. De képzeljük el, milyen lenne a világ ma, ha felmenőink a népszerűtlenségtől féltek volna. Az amerikai forradalom nem volt népszerű. 1860-ban az a gondolat, hogy északiak eltörlik a rabszolgaságot nem volt népszerű. 1897-ben az a javaslat, hogy legyen egy zsidó állam szintén nem lett volna népszerű. Akkoriban a legtöbb európai zsidó azt hitte, hogy a felvilágosult Európa kezd végre az antiszemitizmusból kinőni.

Tanuljunk hősies elődeinkből, valamint a feminista, meleg és afrikai-amerikai aktivistáktól, akik először szintén nem voltak népszerűek.

Vissza kell foglalnunk a “cionista” szót. Nem lehet legyőzni azokat, akik Izrael legitimációját kérdőjelezik meg, úgy hogy közben feladjuk a cionizmust. Száz évvel ezelőtt a cionizmus büszkeséget hozott a zsidóságnak. Ma pedig zsidók és nem zsidók ismét feltölthetik ezt a felfogást büszkeséggel. Egyik könyvében Randall Kennedy, a Harvard egyetem professzora a politikai kifejezések és szavak változékony jellegéről írt. Csoportok nyelvi varázslattal diadalmaskodhatnak, ha sikerül önmagukat definiálniuk. Ugyanakkor vesztésre állnak ha engedik, hogy mások definiálják őket. Kennedy óv attól, hogy a gyűlölt fél engedje, hogy őt a gyűlölködő definiálja.

Szégyelljék magukat azok az anticionisták, akik a nacionalizmusok mentén szervezett világban kiragadják a zsidó nacionalizmust, tehát a cionizmust! Szégyelljék magukat, hogy egy demokratikus mozgalmat rágalmaznak! Szégyelljék magukat azért is, mert figyelmen kívül hagyják a judaizmus nemzeti-vallási kettőségét, amely lehetővé teszi azt, hogy nem zsidók áttérjenek és csatlakozzanak a zsidó nemzethez! Ez azt is jelenti, hogy a cionizmus a legkevésbé rasszista és biológiai-alapú nacionalizmus a világon. Szegelljék magukat azért, mert faji síkra emelik az izraeli-palesztín konfliktust—ez által a gyűlöletet erősítik és egyre távolabbra tolják a béke lehetőségét.

De nekünk is van okunk szégyenkezni. A cionizmus egy népszerűbb szó kéne hogy legyen mint “Izrael.” Egészen 1948-ig, a cionizmus egy mozgalom volt, amely megerősítette, hogy a zsidóság egy nép, amelynek saját hazája van. És más nemzetekhez hasonlóan, a zsidóságnak is joga van államot alakítania azon a területen. De lehet, hogy ehhez másoknak is van joga—hiszen a nacionalizmus a kollektív öntudatra épül, de nem a másokat kizáró földi követelésekre.

1948-tól kezdve, a cionizmus mint mozgalom ezt az államot próbálta tökéletesíteni. Mint minden ország, Izraelnek is vannak jó és rossz cselekedei egyaránt. Ha valaki anticionista, elutasítja Izrael létezését. Ha valaki képes kritikusan gondolkodni Izraelről, akkor egyszerűen emberi lény. A jelenlegi amerikai politikai helyzet segíthet bennünket e különbség megértésében. Az amerikai zsidók 77 százaléka elutasítja Donald Trump amerikai elnököt, ugyanakkor büszke amerikaiak. Miért nem szerethetjük Izraelt függetlenül attól, hogy éppen ki a miniszterelnök?

Ime a legfontosabb kérdés a zsidóság számára: mennyire mély a kapcsolatuk Izraellel, a nagy kortárs zsidó nemzetépítő projekttel? Ha létezik ez a kapcsolat, akkor kitartunk mellette, mert a zsidó néphez tartozunk. Sőt: hozzájárulunk az állam tökéletesítéséhez az által, hogy cionisták vagyunk és úgy is, hogy a cionizmus különböző vonalait karoljuk föl. Beszélhetünk vallási-alapú cionizmusról, baloldali cionizmusról, jobboldali revizionista cionizmusról vagy éppen kulturális cionizmusról.

Izrael megalapításának 70. évfordulóján könyvet írtam a cionizmusról, korszerűsítve Arthur Hertzberg klasszikus antológiáját. Az ő kötetében 38 gondolkodótól olvashatunk, az enyém ezt a kört 170-re bővíti. Arra kérem olvasóimat, hogy saját lakóhelyükön és közösségeikben rendezzenek cionista fórumokat és szalonokat arról, hogy mit jelent a helyi zsidóságnak ma a cionizmus és Izrael létezése. Izrael létrehozása 1948-ban valóságra hozta a cionista ötletet, hogy a hatalom nélküli zsidó népnek kell, hogy saját állama legyen, amely menhelyként szolgál. Továbbá kell egy ilyen állam annak érdekében is, hogy a zsidó értékek a hosszú távon is virágozzanak. Vannak a cionizmusnak olyan értékei, amelyek segíthetik Izraelt abban, hogy példaértékű demokráciává váljon.

A cionizmus nem ért véget 1948-ban—a viták folytatódnak. A cionizmus mint ötlet azt állítja, hogy a zsidó népnek van saját hazája. A cionizmus mint mozgalom pedig építi, őrzi és tökéletesíti ezt az államot. Továbbá a cionizmus mint érték sokkal személyesebb. A cionizmus segíti megmagyarázni a judaizmust mint kultúra, civilizáció, nemzetiség, hagyomány és vallás. A cionizmus lehorgonyoz bennünket ebben a világban, ahol szinte minden eldobható és ideiglenes. Közösséget alkot egy sokszor elidegenítő környezetben, továbbá küldetéssel ruház fel bennünket. Ha vissza foglaljuk a cionizmust, sokszor át kell állnunk az identitásbeli cionizmusra. Azt kell megkérdeznünk saját magunktól (itt bocsánatot kérek JFK-től), hogy országunk mit tehet értünk?

Vannak értelmezhető okai annak, hogy Izrael miért a világ 11. legboldogabb országa, a sok kihívás ellenére. A legtöbb izraeli “identitás cionista.” Identitásuk a Cionista Állam talajából táplálkozik. Egy olyan állam, amely család-alapú, tiszteli a közösségi életet, mélyen patriota és küldetést ad.

A cionizmus nem az egyetlen út és nem is feltétlenül a legjobb. De az én útam és az én népem útja. Nem vagyok elég okos ahhoz, hogy egy új keretet improvizáljak. Az identitás cionizmus elkötelezett a zsidó oktatás mellett, továbbá támogatja a zsidó cselekedetet, a zsidó erkölcsösséget, a népet és a közösséget. Én ezeket a cionista értékeket soha nem fogom feladni. Ma a #MeToo mozgalom megmutatta azt, hogy az áldozatok gyakran internalizálják az üldözést és ez által nyerhet az üldöző. Ha valaki fel kívánja adni a cionizmust, először tegye fel a kérdést: ha nem sorakozunk fel saját érdekünk mellett, milyen nép vagyunk? Ha engedjük, hogy a gyűlölködők nyerjenek, mivé váltunk? És ha nem ünnepeljük a cionizmust most, az izraeli államalapítás 70. évfordulóján, akkor mégis mikor tesszük majd?

Gil Troy
(Magyarra fordította: C. Adam)

A szerző a montreáli McGill Egyetem történésze.

Kategóriák: Szervezetek

Vajon mi különbözteti meg hazánkat a többpárti diktatúrától

2018, június 27 - 15:44

Az SS-törvényről azt állítottam, hogy az elsősorban a magyar állampolgárok szabad szerveződési és gyülekezési joga ellen irányul. A balsejtelem gyorsan bebizonyosult. Trócsány miniszter – elméletben az igazságügyet vezeti – új gyülekezési törvényre tett javaslatot, amit a kormány ma elfogadott. E javaslat részlete:

„2. §
[A gyűlés fogalma]
(1)
E törvény alkalmazása során gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel.
(2)
A gyűlés nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat”

A teljes javaslat itt olvasható.

Több, súlyos következményekkel járó kitétel is szerepel a javaslatban: gyakorlatilag megszünteti felvonulások, tüntetések szervezését a „magánélet zavartalanságára” hivatkozó másik módosítással együtt. Ha hozzávesszük a közterület-használat korlátozását, ehhez a hajléktalanság bűnügyként való kezelését vajon mi különbözteti meg hazánkat a többpárti diktatúrától, amilyen az NDK is volt?

Rátesi Margit

Kategóriák: Szervezetek

Oldalak