Szervezetek

Boldog Hálaadást kívánunk olvasóinknak!

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 8 - 14:25

Kanadában hat héttel korábban ünnepeljük a Hálaadást mint az Egyesült Államokban, de az ünnep mindkét országában hasonló hagyományra épül. A pulyka, a töltelék és a vörösáfonya, illetve a tök és a pite különböző formája mindkét országban kimagasló helyet kap az ünnep asztalnál. És abban is hasonlít a kanadai és amerikai Thanksgiving, hogy mindkét országban a tizenkilencedik században terjedt el a Hálaadás megünneplése. Az USA-ban Sarah Josepha Hale, egy nők lapjának a szerkesztője és a rabszolgatartás eltörlésének egyik aktivistája 1827-ben Northwood című könyvében utalt arra, hogy a Hálaadásból legyen nemzeti ünnep.

“Legyen ez köztársasági intézményeink kitevője, mely intézmények arra az elismerésre épülnek, hogy az Isten a mi urunk és, hogy nemzetként Tőle származnak jogosultságaink és áldásaink”–olvasható a Northwood-ban. Végül az amerikai Polgárháború után nyilvánították ki nemzeti ünnepnek a Hálaadást az Egyesült Államokban.

Kanadában csak a huszadik század közepén került erre sor, bár nálunk is a tizenkilencedik században kezdett elterjedni és Amerikához hasonlóan, itt is nemzetépítő szerepet szántak az ünnepnek. Például 1865-ben a Globe and Mail című országos napilap arra kérte olvasóit és Kanada népét egy szerkesztőségi cikkben, hogy “adjunk hálát az isteni gondviselésnek, mindazokért a különleges kedvezményekért, amelyeket országunknak adományozott.” Szintén ebben a szerkesztőségi cikkben kérte azt a Globe and Mail, hogy a szabványosítsák azokat az imákat és szertartásokat, amelyek a hálaadás alkalmából elhangzanak. “Az az ország, amely együtt imádkozik, együtt is marad”–érvelt a lap.

Peter Stevens történész szerint a kanadai Hálaadás arra is alkalmas volt, hogy a kanadai lelkészek – különösen Ontario tartományban – Kanada erkölcsi felsőbbrendűségéről prédikáljanak, az Egyesült Államokkal szemben. Gyakran az volt az érv, hogy mivel Kanadában nem volt az USA-hoz hasonló szisztematikus, intézményesített rabszolgaság, hazánk számított az valódi ígéret földjének. A Hálaadás másik szerepe Kanadában a tizenkilencedik században az őslakosság asszimilációjáról, a kereszténység terjesztéséről szólt. Vannak ugyanakkor olyan jelek is, miszerint egy-egy őslakossági nemzet – ilyen volt például a Haudenosaunee kultúra – már az európai találkozás előtt is ünnepelték a Hálaadást. A Haudenosaunee kultúrában ez egy hét napos ünnepből állt, amikor családok és barátok egymáshoz ellátogattak, együtt étkeztek, táncoltak és spirituális szertartásokban vettek részt.

Kanadában a sporttal is össze kívánták kötni a Hálaadást, de természetesen a késő novemberi időponthoz képest október alkalmasabb volt, hiszen ekkor még nem állt be a tél. A protestáns egyházak ezért a tizenkilencedik század vége felé álltak át az októberre és ekkor prédikáltak a hálaadás fontosságáról.

Végül 1957-től vált nemzeti ünneppé a Hálaadás Kanadában, a parlament döntése, illetve a főkormányzó proklamációja után. Vincent Massey, Kanada akkori főkormányzója elmondta, hogy október második hétfője (és természetesen így a hosszú hétvége) lesz az az alkalmom amikor “Kanada hálát ad a Mindenhatónak a bőséges termésért, amivel Kanada meg lett áldva.”

Egyébként nem mindenki örült a korai dátumnak. Például pont a farmerek jelezték, hogy október második hétfője még Kanadában is túl korai, hogy az aratást ünnepeljék. A parlament azért döntött e dátum mellett, mert nem akarták, hogy a karácsonyi munkaszüneti ünnephez túlságosan közel szüneteljenek a gyárak és mivel az ötvenes években Kanada lakossága már alapvetően inkább urbánus volt, inkább a városlakók és városi intézmények érdekeit vették figyelembe, amikor kihirdették a Hálaadást. Sokan a vidéki társadalomban ezt nehezményezték is.

Mindenképpen kacskaringós a Hálaadás története, annak változó narratívája, központi üzenete és dátuma. Ugyanakkor manapság Kanadában fontos családi ünnepnek számít a sokok által várt hosszú hétvége a káprázatos kanadai ősz kellősközepén.

Boldog Hálaadást kíván a Kanadai Magyar Hírlap olvasóinak!

Kategóriák: Szervezetek

Sorosról konzultálunk?

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 8 - 13:15

Valószínűleg a szelektív vakságom az oka, hogy a remekbe szabott Soros-gyűlöleti plakátok esetében csak most tűnt fel: nem azonosak. Kérdésenként hirdetik a nemzeti ellenségkeresés toborzóleveleit. Amelyek kellenek, mint egy falat penészes kenyér. De nem is igazán hiszem, hogy valós jelentőséggel bírnak.

Nem abból a szempontból, hogy lehet-e mindenféle magyarázatokat gyártani a plakátokkal, illetve a nemzeti konzultációkkal kapcsolatban. Ki lehet ugyanis találni a legkörmönfontabb, különböző komplexusokat emlegető érvrendszereket. Holott a valós magyarázatok valószínűleg egyszerűek, mint a faék. Olyanok, amelyeket korábban, legalább részben magam is érintettem.

Nemzeti konzultációkat alighanem két okból tartanak. Az egyik, hogy valakinek a kormány közelében érdeke fűződik a nyomdaipari munkákhoz, és a kézbesítéshez. A visszaküldés mértékétől teljesen függetlenül. A másik, nem kevésbé egyszerű indok lehet a hatalom mérhetetlen gyávasága, és az érvek totális hiánya. Valós, a társadalom elé tárható, vitában is védhető érvek birtokában népszavazást tartanának és nem konzultálnának. Azonban a társadalom a legutóbbi, érvénytelen, népszavazással tanúsította: még mindig nagy a rezisztenciája a demagóg baromságokkal szemben.

A plakát-kampányok mögött valószínűleg szintén fellelhető egy hasonló gazdasági motiváció. Azokat ugyanis szintén ki kell nyomtatni, ki kell helyezni, és az eltávolítás mértékében pótolni. Alig hiszem, hogy ezt ingyen, társadalmi felajánlásként tenné bárki. Ha pedig „társadalmi felajánlás”, akkor könnyen meglehet, hogy hosszabb távon drágább, mintha piaci áron számlázna valaki. Az, hogy nyilvánvalóan van egy társadalmi üzenete is az ilyen kampányoknak, aligha tagadható. De az ország jelenlegi állapotában ezt valószínűleg nem érdemes túldimenzionálni.

Az, akinek Orbán Viktor, illetve a Fidesz nem szimpatikus, az legfeljebb kap némi muníciót ezekkel a kampányokkal. Ahhoz, hogy ne kelljen bonyolult érvrendszereket kitalálnia. Ahogy ugyanez az egyszerűség szolgálja a Fidesz-tábor egyben tartását is. A sorosozás történetét nézve az is látszik, hogy az egész hecckampány belső logikátlansága láthatóan nem omlasztotta az egészet Orbán fejére. Ami legalább azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy a Fidesz alapvetően az egybites állampolgárokat célozza meg. azokat, akik nem kérdeznek, nem vitatkoznak, nem gondolkodnak. Csak morognak, szavaznak, és lőnek, ha kell. Legalább virtuálisan. De ez nem újdonság. Minden diktatúra leghűségesebb vérebei azok, akik a saját lelki nyomoruk mentegetésére bármilyen rajtuk kívül álló ellenfelet elfogadnak. Az, hogy ez az ellenfél a bankszektor, a migránsok, az ellenzék, vagy éppen Soros György? Számít ez? Már az első körséta esetében sem számított. Csak a hárítás.

A baj talán nem is ez. Egy társadalomban szinte mindig jelen vannak azok, akik tenyéradó gazdájuktól függetlenül hajlandók kézből enni a baromságokat. Legfeljebb lecserélik a karszalagot tányérsapkára, majd vissza. Kicsit nagyobb problémának tűnik, ha egy disznót a saját posványában akarnak megverni. Ott, ahol neki nagyobb a rutinja. A Fidesz egybites híveit hasonlóan egyszerű lózungokkal nem lehet eltántorítani, hogy parlamentbe juttassák Orbánt. Legfeljebb akkor, ha nagyobb erő, a valós váltás lehetősége csillan fel. Akkor viszont tömegesen fognak átállni. A kormányváltás potenciálja valószínűleg azokban lenne, akiket valamiért fél, vagy képtelen megszólítani a magát oly szívesen demokratikusnak aposztrofáló ellenzék. Azt a néhány millió embert, akik még gondolkodnak, és még az országban vannak. Igaz, nekik többet kellene nyújtani a hetente változó, nem egyszer tartalom nélküli vezér-szólamoknál. Így azonban egészen biztosan, hogy a soros konzultációról kellene konzultálni?

Kategóriák: Szervezetek

Háztűznéző — A Katona József Színházban

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 8 - 11:12

– teljességgel valószínűtlen történet két részben –

Írta: Nyikoláj Vasziljevics Gogol

Nyikoláj Gogol 1832-ben kezdett a Kérők című darab megírásába. A mű lényege ekkor még egy választani képtelen menyasszony és körülötte felvonuló férfiak karikaturisztikus megjelenítése volt. A darab elkészült, Gogol fel is olvasta pétervári irodalmi körökben. A hallgatóságot zavarba ejtette, hogy Gogol a színpadokon addig még meg nem jelenő kisembert, az orosz társadalom alsó-középosztályát vitte színre.

A pályatársak nagyra értékelték Gogol jellemrajzait, de többen hiányolták a cselekményből azt a mozgatórugót amely a történet eseményeit és a tűpontos karikatúrákat összeköti. Gogol a krititika hatására a karakterek mélyebb kidolgozásába kezd és a cselekményt is átírja, a darab címét pedig Háztűznézőre változtatja. Az átírás munkálatai 1841-ig húzódnak.

A vígjáték új verziójában jelent meg Padkaljoszin és Kacskarjov alakja, akik a darab főszereplőivé lettek – Padkaljoszin beteges félelme a házasságtól és a döntéstől válik azzá a koherens lelki folyamattá, amely a menyasszony, Agafja házasodási pánikjával egyesülve a cselekményt mozgatja.

Így vált egy szellemes műből a lélek sötét bugyrait, titkos félelmeit és kétségbeeséseit is megmutató komédia.

Stroboszkóp alkalmazása miatt az előadás megtekintését gyerekeknek, terhes anyáknak, epilepsziásoknak, valamint pace-makerrel és hallókészülékkel rendelkezőknek nem javasoljuk.

(FORRÁS: SZÍNHÁZ)

SZEREPLŐK

Agafja Tyihonovna, egy kereskedő lánya, eladósorban Jordán Adél Arina Pantyelejmonovna, a nagynénje Szirtes Ági Fjokla Ivanovna, házasságközvetítő Fullajtár Andrea Padkaljoszin, hivatalvezető Fekete Ernő Kacskarjov, a barátja Rajkai Zoltán Rántotta, végrehajtó Bezerédi Zoltán Anucskin, volt katona Vajdai Vilmos Zsivakin, nyugalmazott tengerésztiszt Keresztes Tamás Sztyepan, Padkaljoszin szolgája Elek Ferenc Dunyasa és Polina, cselédlányok Agafja házában Czvikker Lilla e.h., Nagy Bakonyi Boglárka e.h.

ALKOTÓK

Fordította Radnai Annamária Díszlet Khell Zsolt Jelmez Szakács Györgyi Világítás Bányai Tamás Dramaturg Radnai Annamária Zene Dargay Marcell Asszisztens Tiwald György Rendező Ascher Tamás

Fotók: Gergely Bea

 

Kategóriák: Szervezetek

Egy québeci borbély a padlón feküdve vágja az autista gyerek haját

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 7 - 15:39

Az emberségesség és az együttérzés igazán egyedülálló példájára bukkantunk. A történet a Rouyn-Noranda nevű québeci településhez köthető, Montreáltól 600 kilométerre észsaknyugatra. Francis “Franz” Jacob egy retró stílusú fodrászatot alapított néhány éve, ahol sokan a huszas évektől az ötvenes évekig terjedő frizurákat és divatokat kérik tőle. De rajtuk kívül egyre több olyan vendég is akad, akinek különleges igényeik vannak, vagy éppen gyógyíthatlan betegségben szenvednek. Az egyik rendszeres vendég egy autista fiú akit Wyatt-nek hívnak. Nem könnyű Wyatt haját vágni, hiszen a fiú hajvágás közben sem tud egy helyben ülni. Mászkál, édesanyja ölébe mászik és a földre ül a hajvágás idején. De a borbély egyedülállóan rugalmasnak bizonyult. Vezeték nélküli hajvágót szerzett be és követi a folyamatosan mozgó fiút. Ha pedig Wyatt lefekszik a földre, Jacob is mellé fekszik, is innen folytatja a hajvágást.

(Fotó: Franz Jacob a földön fekszik Rouyn-Noranda-i fodrászatában és így vágja az autista Wyatt haját. Forrás: A képet Wyatt édesanyja készítette. Fauve Lafrenière.)

Fauve Lafrenière, Wyatt édesanyja elmondta: kihívás fiának haját vágni, mivel nagyon sokat mozog és rendkívül érzékeny. Azért posztolta a fotót a közösségi médiára, mert remélni, hogy egyre több olyan borbély és fodrász lesz, aki Jacob példáját követi majd és jobban megérti az autista gyerekek speciális igényeit.

Bár Jacob legtöbb kliense inkább rocker, zenész és az alternatív kultúrák követője, a borbély örül annak, hogy a tágabb közönség láthatja: munkája nem csak az ötvenes évek rockstar frizuráinak feltámasztásából áll.

“Nem zavar, hogy a földön kell dolgoznom. Nem látok semmi különbséget aközött, hogy ha egy zenész, vagy egy autista gyerek haját vágom. Mindkét esetben arról van szó, hogy mindent bele kell tenni a munkámba”–mondta Jacob.

“Úgy köszönti fiamat amikor megérkezünk, mintha a legjobb barátja lenne”–mondta LafrenièreAztán hozzátette: “Annyira fantasztikus látni, hogy elfogadja az ilyen típusú különbségeket és a másságot.”

Jacob egyébként 12 éves kora óta foglalkozik a fodrászattal. Először Mohawk frizúrákkal kezdte. Jacob elmondta, hogy sokszor dolgozik halálosan beteg kliensekkel, akik egy utolsó borotválásra jönnek. “Leírhatalan, amikor egy olyan embert borotválsz, aki valószínű 48 órán belül meg fog halni”–mondta Jacob.

Rouyn-Noranda egy 41 ezres lakosságú város északnyugat Québecben. A település az Osisko tó patjain fekszik, az Abitibi-Témiscamingue térségben. A várost 1926-ban hozták létre, amiután rézt fedeztek fel pár évvel korábban. Jacob tökéletesen éli meg mindennap a város mottóját: “Büszkesség, Szolidaritás és Tudás.”

Kategóriák: Szervezetek

Székelyföld nem lesz a következő Katalónia

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 6 - 14:07

Spanyolországban egyre súlyosabb válság kezd kibontakozni. A spanyol rendőri erőszak sem tudta megállítani azt, hogy Katalónia lakosságának körülbelül 42 százaléka az urnák elé vonuljon és körülbelül kilencven százaléknyian a függetlenségre szavazzon. A spanyol Legfelsőbb Bíróság megtiltotta, hogy hétfőn összegyűljön Katalónia regionális parlamentje, de a regionális törvényhozás ennek ellenére ezt meg fogja tenni és elképzelhető, hogy már itt ki is hírdetik a térség függetlenségét. Közben spanyol hatóságok államcsíny gyanúja miatt indítottak vizsgálatot a katalán rendőr főkapítány ellen.

Magyar körökben természetes, hogy felmerül: Vajon Székelyföld lehet a következő Katalónia? Bár az elmúlt években lecsendesültek a székelyföldi autonómiát követelő hangok, mégis ott van Romániában két és fél egymással szomszédos megye, ahol a magyar anyanyelvűek vannak többségben. Hargita megye 83 százaléka magyar anyanyelvű, Kovászna megyében pedig ez az arány 74 százalék. Maros megye esete már bonyolultabb, itt a magyar anyanyelvűek aránya már csak 39 százalék, ugyanakkor a megye Székelyföld nyugati kapújának számít, olyan településeket találunk itt mint a fontos turista desztinációnak számít Szováta, ahol a magyar anyanyelvűek aránya 78 százalék.

Tehát mit mondanak az erdélyi magyar politikusok, amikor a Katalónia és Székelyföld közötti vélt párhuzamokról kérdezik őket? (Elsősorban a román újságírók teszik ezt.) Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke határozottan kijelentette: nincs semmilyen párhuzam és az RMDSZ kizárólag kulturális, vagy legfejebb regionális autonómiát szeretne Székelyföld számára Románia területén belül.

(Illustráció forrás: Erdély.ma)

“Mi mindig leszögeztük, a közös országunkban, parlamenti eszközökkel, párbeszéddel próbáljuk kivívni azokat a jogokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megőrizhessük nemzeti önazonosságunkat szülőföldünkön. Tehát nincs hasonlóság. Persze, mindenki azt mond, amit akar, mindenkinek alkotmányos joga nevetségessé tenni magát, de ehhez nem tudunk segédkezet nyújtani”–mondta az RMDSZ elnöke pénteken Aradon, ahol az aradi vértanúkra emlékezett.

Hangsúlyozta: a székelyekkel ellentétben, a katalánok nem tartják magukat kisebbségnek, nem tekintenek más országra anyaországként, hanem alapvetően nemzetként definiálják önmagukat.

Ugyanakkor vannak olyan hangok az interneten, amelyek valószínű erősen felkorbácsolják az érzelmeket és a félelmeket román körökben. Ezek a hangok – amelyek akár lehetnek provokációk is – kristálytiszta egyenlőségjelet tesznek Székelyföld és Katalónia közé.Van egy, a közösségi médiában terjedő illusztráció, amely minden nép önrendelkezésének jogáról szól és egymás mellett szerepelteti a katalán és székely zászlókat.

Korodi Attila, Románia korábbi környezetvédelmi minisztere és az RMDSZ politikusa szerint kimondottan káros hatása lehet az éleződő katalán helyzetnek az erdélyi magyarok számára. A román többségben alakulhat ki egy erős félelem a szakadár mozgalmak veszélyeiről, miközben az erdélyiek és székelyek általában nem függetlenséget követelnek, hanem kisebbségi jogokat, amelyek identitásuk megmaradását támaszthatják alá. “Amit a katalánok elképzelnek a jövőjükről, teljesen ellentétben áll azzal, amit mi, erdélyi magyarok gondolunk a mienkről. Mondok egy példát: mi tagjai vagyunk az Európai Etnikai Kisebbségek Föderációjának, aminek a katalánok nem tagjai. Ők nem kisebbségként tekintenek magukra, hanem egy másik népként”–mondta Korodi a román Adevărul Live-nak.

Korodi attól tart, hogy a mostani katalán-spanyol konfliktus és a hamis párhuzamok a Romániában alakuló párbeszédet mérgezhetik.

Egyébként a romániai magyar politikusok egyik jelenlegi törekvése a magyar nyelv használatánák kibővítése a helyi közigazgatásban. Jelenleg el kell, hogy érje a 20 százalékot a magyar anyanyelvűek aránya egy adott településen, hogy a közigazgatásban hivatalosan is használható legyen a magyar nyelv. Per pillanat 373 önkormányzat esetében hivatalos a magyar nyelv. Az RMDSZ a küszöböt 15 százalékra szállítaná le, ezzel pedig 41-gyel növekedne a magyar nyelvet is használó önkormányzatok száma. Jelenleg azonban egyáltalán nem tűnik úgy, hogy a román parlamenti pártok támogatnák az RMDSZ javaslatát.

Kategóriák: Szervezetek

LOVE, LOVE, LOVE a BELVÁROSI SZÍNHÁZBAN

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 6 - 06:10
” ALL YOU NEED IS LOVE” ÉNEKLI A BEATLES 1967-BEN NEM CSAK KONCERTEN, RÁDIÓBAN, DE MÁR A TELEVÍZIÓBAN IS. AZ ELSŐ EGÉSZ VILÁGOT BEHÁLÓZÓ ÉLŐ TÉVÉKÖZVETÍTÉST TÖBB, MINT NÉGYSZÁZ MILLIÓAN NÉZIK IZGATOTTAN A FÖLDÖN. KÖZTÜK SANDRA ÉS KEVIN IS, KÉT LONDONI FIATAL, KIKNEK SZÍVE TELE A SZABADSÁG, A VÉGTELEN LEHETŐSÉGEK ÉS A KÖNNYŰ ÉLET REMÉNYÉVEL. SORSUK MEGPECSÉTELŐDIK EBBEN A MEGISMÉTELHETETLEN PILLANATBAN. NAPJAINKIG KÖVETI ÉLETÜKET EZ A SZATIRIKUS KOMÉDIA, KAJÁNUL FELTÉVE A KÉRDÉST A “FLOWER POWER” GENERÁCIÓJÁNAK: MÉGIS MENNYIT VALÓSÍTOTTATOK MEG VILÁGRASZÓLÓ ÁLMAITOKBÓL ÉS LEHETŐSÉGEITEKBŐL? MILYEN VILÁGOT ADTATOK ÁT NEKÜNK

(forrás: színház)

SZEREPLŐK

Kevin – Schruff Milán
Henry – Nagy Dániel Viktor
Sandra – Péter Kata
Rose – Gubik Petra / Szabó Irén
Jamie – Dékány Barnabás

Rendező: Réthly Attila

Fordította: Zöldi Gergely

Producer: Orlai Tibor

Fotók: Gergely Bea

 

 

Kategóriák: Szervezetek

Pufferzónával védik Kanadában az abortusz klinikákat

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 5 - 19:17

Ontarioban, Kanada legnépesebb tartományában hat hónapnyi letöltendő börtönbüntetés várható azon abortuszellenes aktivisták számára, akik tiltakozásuk során átlépik az abortusz klinikák köré ujonnan felállítandó minimum 50 méteres pufferzónát. A tartományi liberálisok – Kanadában egyedülálló módon – olyan törvénytervezetet nyújtottak be a törvényhozásnak, amely példanélküli szigorú intézkedéseket vet be mindazok ellen, akik agresszív tiltakozásokba kezdenek abortusz klinikáknál. A törvénytervezet lehetővé teszi, hogy akár 150 méterre terjesszék ki a pufferzónákat és a megszegők nem csak hat hónapos letöltendővel számolhatnak, hanem 5 ezer dollártól 10 ezer dollárig terjedő bírsággal is. Többszöri elkövetés esetén egy évre emelkedik a börtönbüntetés.

Fontos a tartomány számára, hogy a nők “szabadon, félelem és az erőszakos cselekmény veszélye nélkül, továbbá méltóságukat megőrízve tudjanak abortuszhoz folyamodni”–mondta Yasir Naqvi, Ontario főállamügyésze. A törvénytervezet neve: Safe Access to Abortion Services Act.

Yasir Naqvi október 4-én. Fotó: CBC

A törvény nem csak a pácienseket, hanem az orvosokat, ápolókat és az egészségüyi dolgozókat védi. Azért volt szükség az indítványra, mert egyre több agresszív támadást intéztek klinikák, orvosok és páciensek ellen. Gyakoriak a gyűlölködő emailek és rendszeresen ragasztanak sértő plakátokat az épületekre. Ottawában nem olyan régen aktivisták leköptek egy nőt, aki éppen egy klinika felé tartott.

A pufferzónák automatikus feállításra kerülnek a tartomány nyolc dedikált abortusz klinikájának területén. Ezen kívül bármelyik kórház, vagy egyéb egészségyügyi intézmény felállíthatja ugyanezt.

A Campaign Life nevű abortuszellenes szervezet szerint a liberálisok a szólásszabadságot, illetve a gyülekezési jogokat korlátozzák Ontarioban és ez ellen tiltakozni fognak. Ugyanakkor Patrick Brown, az ellenzéki Progresszív Konzervatív Párt vezetője és kormányfő-jelöltje elmondta, hogy ő támogatja az intézkedést, továbbá azt is, hogy minden nő szabadon dönthessen a terhesség-megszakítás kérdéséről.

Abortuszellenes tüntetés Ottawában.

A főállamügyész szerint tiszteletben tartják a szólásszabadságot és a gyülekezési jogot, ugyanakkor minden nőnek joga van biztonságos körülmények mentén igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat.

Kanadában a terhességet bármelyik stádiumban meg lehet szakítani. Először 1969-ben – Pierre Trudeau regnálása alatt – vált törvényessé az abortusz hazánkban.

Kategóriák: Szervezetek

Anno Filmklub 1. - Woody Allen: Zelig (1983)

Anno Filmklub - 2017, október 4 - 16:39

2017. október 11-én (szerdán) 17 órakor indul Anno Filmklubunk újabb évada Fonákjáról a 20. század címmel. 14 vetítésünk során vígjátékokon és szatírákon keresztül, például a fajvédőktől szorongatott Nyúl Béla és a modernitás fogaskerekei közé szorult Charlie Chaplin segítségével mutatjuk be a 20. század legjelentősebb politikatörténeti eseményeit és legfontosabb társadalomtörténeti jelenségeit.

Elsőként Woody Allen Zelig című 1983-as alkotását vetítjük, amelyről Erős Ferenc szociálpszichológussal beszélgetünk.

Részletes programért kattintson ide...

Kategóriák: Szervezetek

lllegális magyar migránst fogtak el Kanada és az USA határán

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 4 - 15:43

Egy magyar migráns lépte át illegálisan a Kanada és az USA közti nemzetközi határt az Akwesasne rezervátumnál. A rezervátum területe – amely a nemzetközi határ két oldalán húzódik meg – a csempészetről is ismert. Egy 42 éves moldovai származású férfi – Constantin Chiriac – illegálisan szállította kocsijában Mihály Zsoltot észak New York állam területén. A határmenti Hogansburg településen vette fel, Mihály éppen néhány perccel korábban érkezett törvénytelenül az Egyesült Államokba Kanadából, Akwesasne-n keresztül. Azt tervezték, hogy Brooklyn-ba mennek.

Amerikai hatóságok fogták el a két férfit Hogansburgben. Chiriac egy amerikai turista vízummal rendelkezett. Az állami ügyész  – Grant C. Jaquith – elmondta: Mihály Zsoltot összesen 36 nap letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Chiriac pedig 128 nap letöltendőt kapott. Egy harmadik férfit is elítéltek.

A stop táblák az ősi Kanien’kéha nyelven vannak feltüntetve az Akwesasne rezervátum kanadai oldalán. Fotó: Christopher Adam/KMH.

***

A minap jelentette be Shereen Benzvy Miller, a kanadai Immigation and Refugee Board (IRB) elnöke, hogy a július óta az USA-ból érkező, főleg Haitiből származú menekült-kérelmezők felét elutasította a bizottság. A Québec tartományba érkező menekültek nagy többsége a francia nyelvű karib szigetről származik. A nyár alatt több mint 8 ezren lépték át a határt és kértek menedéket. Az IRB a kérvények egy töredékét bírálta el eddig, de az ötven százalékos elutasítottsági ráta várhatóan a továbbiakban is érvényes lesz.  Novemberig még egy további 1.500 kérvényt fognak elbírálni.

Évente átlagosan 24 ezer kérvényt bírál el az IRB, de idén ez a szám meghaladhatja a 40 ezret. A Haitiból származú nagy számú határátlépő miatt egy külön csoport foglalkozik ezzel a rendkívüli helyzettel. Átlagosan azonban 16 hónapig tart mire elbírálásra kerül egy kérvény.

Kategóriák: Szervezetek

Munkavégzés során nem biztonságos a Katona Kamrában

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 4 - 06:16

Lucy Kirkwood az utóbbi évek egyik legizgalmasabb és legtöbbet játszott színpadi szerzője Angliában, darabjait sorra tűzik műsorukra a legrangosabb londoni színházak. A Munkavégzés során nem biztonságos, amelyet elsőként a Royal Court mutatott be 2012-ben, a bulvársajtó működéséről szól.

Hol a határ a szenzációhajhászásban? Mi az ára a kereskedelmi sikernek, a nagyobb példányszámnak? Hogyan viszonyulnak a darabbeli férfi- és női magazin szerkesztői a szexualitáshoz, a lapjukban megjelenő cikkekhez, modellekhez, és általában a nőköz? Mit tehet az újságírók “áldozata”, ha belemásznak a magánéletébe? Van-e esélyük a kezdő újságíróknak a hatalmi játszmákban? Hű maradhat-e az elveihez egy bulvárújságíró?

A darab címe (az angol eredetiben NSFW, azaz “Not Safe For Work”) azokra a ? főként pornográf ? internetes tartalmakra vonatkozik, amelyeket nem illik munkahelyen letölteni és olvasgatni.

Lucy Kirkwood üdítően friss, éles, szellemes és fájón időszerű darabjának magyarországi bemutatóját Máté Gábor rendezi.

A KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ előadása.

(forrás: színház)

SZEREPLŐK Rupert Tasnádi Bence Charlotte Rujder Vivien Sam Dér Zsolt Aidan Kocsis Gergely Mr. Bradshaw Takátsy Péter Miranda Pelsőczy Réka Rendező Máté Gábor

Fotók: Gergely Bea

Kategóriák: Szervezetek

Botka haszonélvezői: Fidesz, Jobbik…

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 3 - 14:44

Az ellenzéki hírcsokor kétségtelenül legátütőbb híre volt Botka László lemondása és az azt követő reakciók. A lemondás a miniszterelnök-jelöltségről szólt. A reakciók pedig az örömködéstől a magyarázkodásig tartó utat járták be. Nagyjából. Nyilván vannak szavazók, politikusok, és politikai erők, akiknek ez örömet okoz. Ahogy nyilván vannak olyanok, akik jó okkal érzik szükségét a magyarázkodásnak.

Magam korábban azt írtam, hogy Botka vezette ellenzékre szinte biztosan nem szavaznék. Miért? Röviden: tele a hócipőm azzal, hogy számon kérhető program nélküli, üres lózungokat belengető politikai demagógiák között lehessen, kelljen csak választani. Akkor most örülnöm kellene? Nem örülök. Nem azért, mert hirtelen megszerettem Szeged polgármesterét. De egyáltalán nem örülök az elvesztegetett hónapokért. A hatalmi zsarolások, a népszerűséget kikezdő kirohanások időszakát értelmesebben is el lehetett volna tölteni. Azonban még így is volt egy kicsi esély, hogy októberben megindulhatnak az érdemi, programok közötti kompromisszumokat kereső egyeztetések. Erre jelenleg az esély egyre inkább csak matematikai. Az MSZP-nek először ki kell heverni a Botka-féle ámokfutást. Annak minden belső és külső következményével. Aztán a lehető legkisebb arcvesztéssel neki lehet állni valaminek, amit bizalmi köteléknek aligha, legfeljebb bizalmi cérnázatnak lehetne nevezni. Ennek kellene örülni?

Botka László

Egyébként lehet örülni, mint felvetettem korábban. Akkor, ha valaki Orbánban látja a személyes megváltóját. Akkor, ha a jelenleg regnáló kormány minden döntésével egyet tud érteni. Valamint támogatni azokat. Akármibe is kerül neki személyesen. Ezen kívül nyugodtan örömfáklyát gyújthatnak valószínűleg azok is, akik hasonlóan, de a Jobbikban látják a személyes messiások hadseregét. Már csak azért is, mert ezzel választhatnak egy komplexusokkal terhes, zsebtömési versenyben elől járó, valamint egy inkább technokrata akarnok között. Mi volt eközben a Szegedről kínált hozzáadott érték? Az, hogy Botka hónapokra megbénított minden együttműködési lehetőséget. Az, hogy jelentősen hozzájárult az ellenzéki kommunikáció programvitáktól eltérő medrekbe tereléséhez. Az, hogy személyi alkudozások idejévé züllött a szakpolitikai programalkotásra fordítható idő. Természetesen tudom: egyedül még ez sem ment volna. Szorgos partnerekre talált mindazon mozgalmakban, pártokban, politikai megmondókban, amelyek, illetve akik, szintén a „nem szövetkezünk még önmagunkkal sem” elvét vallották.

Ugyanakkor Botka fellépése, majd lelépése egy sajátos állapotot eredményezett. Fellépése, majd a minimális önreflexiókat is nélkülöző térfoglalási kísérletei kétségtelenül többet használtak a kormánypártnak, mint az MSZP-nek, illetve az LMP-Fidesz-Jobbik tengelytől független ellenzéknek. Mely tengellyel kapcsolatban pont annyira hiszek a koalíciós készségek hiányában, ahogy a Fidesz nem kötött koalíciót a kisgazdákkal. Az eltelt hónapok alatt sikerült az MSZP népszerűségét zuhanóvá tenni, és sikerült a pártok közti, egyébként is ingatag, bizalmat elinflálni. Az ezzel eltelt hónapok utáni lelépés, mint fentebb céloztam rá, újabb pofon az MSZP-nek. De újabb hátrány az ellenzéknek is, mert a pártok közti stratégiát újra kell paraméterezni. Ezzel gyakorlatilag újabb késést szenvedhet a választási felkészülés, a programok, a jelöltlisták egyeztetése. Ami szintén a kormánypártnak kedvez.

Ha tetszik: Botka feltűnése és bukása olyan koreográfiát mutat, hogy akár a Fidesz-székházban is komponálhatták volna hozzá a zenét. Az MSZP szintén lemondó alelnöke, Ujhelyi István a vokalistáknak is megadta az alaphangot. Azzal, hogy „Orbánisztán egyértelműen befurakodott az ellenzéki erők sorai közé, beépítette embereit majd minden potens mozgalomba”. Úgyhogy, ha véletlenül talpra is állna az ellenzék, akkor kéretik elkezdeni keresni a belső bomlasztókat, árulókat, és az ellenség kezét, ami betette a lábát. Így kell ezt csinálni! Így kell ezt csinálni?

Kategóriák: Szervezetek

William Shakespeare : HAMLET a Vígszínházban

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 3 - 06:56

William Shakespeare

HAMLET

Rendező: Eszenyi Enikő

magyar szöveg | Forgách András

a színpadi változatot készítette | Forgách András és Vörös Róbert

 

A trónörökös Hamlet apja, a volt király temetésére érkezik haza. Édesanyját friss feleségként, a királlyá előlépett nagybátyja oldalán találja. A gyászból nász lett. Hamlet nem találja a helyét, kérdések, kételyek kínozzák. Kutatni kezd. Hamlet, Horatio, Laertes, Rosencrantz, Guildenstern és Fortinbras. Egy generáció. Fiatalok. Külföldi egyetemen tanulnak, egyszerre lépnek ki az életbe, azonban más-más sors jut nekik. De nemcsak a saját, hanem apáik sorsát is cipelniük kell. Ki, hova, merre jut az úton? Erre a kérdésre is keresi a választ az előadás.

A nagytragédia: a világba vetett emberlét modern lényegét, a totális belső ellentmondást kifejező csalimese.
(Géher István)

A Vígszínház 122 éves történetében ez az első alkalom, hogy műsorra kerül Shakespeare leghíresebb műve.

Külön köszönet Nádasdy Ádámnak.

 (forrás:színház)

Szereplők:

Claudius Hegedűs D. Géza

Gertrud Börcsök Enikő

Hamlet ifj. Vidnyánszky Attila

Polonius Fesztbaum Béla

Laertes Orosz Ákos

Ophelia Réti Nóra e.h.

Horatio Király Dániel

Rosencrantz Csapó Attila

Guildenstern Zoltán Áron

Sírásó Kútvölgyi Erzsébet

Sírásó cimborája Venczel Vera

Színész Hajduk Károly

Fortinbras Gilicze Márta

Marcellus Borsi-Balogh Máté e.h.

Bernardo Szántó Balázs e.h.

Pap Viszt Attila

Osrick Takács Zalán

Francisco Szabó Mátyás

Katona Kovács Olivér

Díszlet: ANTAL CSABA
Jelmez: PUSZTAI JUDIT
Dramaturg: VÖRÖS RÓBERT
Videó: SZÖLLŐSI GÉZA
Zene: MICHAL NOVINSKI
Zenei munkatárs: MESTER DÁVID
Hang: BARTHA MÁRK
Szcenika: JUHÁSZ ZOLTÁN
Világítás: CSONTOS BALÁZS
Vívás-betanítás: BALÁZS LÁSZLÓ, RAVASZ ETELE
Ügyelő: BALÁZS LÁSZLÓ, D. MUCSI ZOLTÁN, WIESMEYER ERIK
Súgó: GÁL TÜNDE
A zeneszerző munkatársa: SZABÓ G. LÁSZLÓ
A rendező munkatársa: EGYED MÓNIKA

Fotók: Gergely Bea

 

Kategóriák: Szervezetek

A kanadai baloldal új arca

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 2 - 15:36

Elég nagy meglepetésként, Jagmeet Singh már az első fordulóban főlényesen megnyerte az ellenzéki Új Demokrata Párt (NDP) miniszterelnök-jelölti és pártvezetői választását vasárnap, így ő (és természetesen a konzervatív Andrew Scheer) száll majd harcba Justin Trudeau-val a 2019-es szövetségi választásokon. Szinte egyhangúan azt gondolta mindenki, aki közelről szemléli az ellenzéki párt körüli folyamatokat, hogy legalább kettő vagy három forduló kell ahhoz, hogy pártvezetőt válasszon az Új Demokrata Párt, hiszen bár Singh volt a legnépszerűbb első opció a párttagok számára, a felmérések szerint messze 50 százalék alatt –inkább 30 és 35 százalék között – volt a támogatottsága. Ezzel szemben egyből 54 százalékos eredményt ért el az első fordulóban. Távoli másodikként végzett Charlie Angus 19 százalékkal, Niki Ashton pedig 17 százalékot szerzett. 

Jagmeet Singh

Jagmeet Singh lett az első nem fehér szövetségi pártvezető és miniszterelnök-jelölt Kanada történelmében. Továbbá a 38 éves politikus megválasztásával úgy tűnik lezárul a baby boomer generáció erős befolyása a kanadai politikában — legalábbis ezt hangsúlyozza Chantal Hébert a Toronto Star-ban — hiszen most már a legidősebb szövetségi pártvezér a 45 éves Justin Trudeau. (A konzervatív Andrew Scheer szintén 38 éves.) Valódi generációváltás következett be Kanadában.

Justin Trudeau számára komoly kihívó lehet Singh. A fiatal politikus dinamikus, karizmatikus, megfogóan beszél és – mint ahogy többen jelezték – nagyon ad megjelenésére. John Ivison a konzervatív National Post-ban azt írta, hogy 2019 “Kanada GQ választása lesz,” utalva a férfi divatmagazinra.

De politikai tartalomban is komoly kihívó lesz Singh, ugyanis számon fogja kérni a kormányzó liberálisokon a haladó szavazók cserbenhagyását számos kérdésben. De talán elsősorban az arányos választási rendszer ötletének elvetését hozza majd fel Trudeau ellen. Hiszen a 2015-ös liberális program egyik pillére volt a választási rendszer átalakítása, arányosítása. Mégis: a liberális párt mára eltemette az ötletet–feltehetően azért, mert éppen a liberális párt esélyeit gyengítette volna.

Jagmeet Singh politikai tapasztalata a tartományi politikában volt. 2011 óta a Bramalea—Gore—Malton választókerületet képviselte új demokrata színekben, továbbá az Ontario-i NDP vezető-helyettese volt. Singh 1979-ben született Scarborough városában, szülei Indiából emigráltak Kanadába. Gyerekkorát Windsorban, St. John’s-ban és Michigan államban töltötte. Egyetemi tanulmányait a University of Western Ontario campusán, aztán a torontói York University-n végezte jogból. 2006 és 2011 között ügyvédként dolgozott Torontóban.

Singh erősen baloldali politikát képvisel. A legtöbbet kereső kanadaiak magasabb személyi jövedelem adót fizetnének, az innen beérkező összeget pedig a legalacsonyabb keresetű kanadaiak kapnák meg. Továbbá Singh megszüntetné az összes drog kriminalizását és rendszere alatt a hatóságok nem büntetőjogi szempontból, hanem egészségügyi perspektívából kezelnék a droghasználatot és a függőséget.

Singh-nek azonban kihívásai is lesznek. A francia többségű Québec tartományban fenntartással fogadja a többség a vallási szimbólumok nyilt viselését és folyamatos kérdés az állam és az egyház szétválasztása. (Singh nem csak turbát, de kirpánt –vagyis egy ceremoniális kést is visel.) Továbbá Singh-nek jelenleg nincsen mandátuma az NDP parlamenti frakciójában, így most kívülről lesz kénytelen politizálni és megszerezni, vagy megtartani a közvélemény figyelmét.

Mindenesetre, Singh személyében igazi politikai és demográfiai fordulat következett be Kanada közéletében. Justin Trudeau komoly harc előtt áll a progresszív, a fiatal és a kisebbségi szavazók megtartásáért.

Kategóriák: Szervezetek

Az MSZP-ben a személyes ambíciók, a felelőtlenség és a sértettség felülírja a párt érdekeit

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 2 - 15:25

Sajnos az MSZP legalább 2002 óta így működik. Megválaszt egy elnököt, és a vezető politikusok egy része legkésőbb másnap el is kezd szervezkedni a választott vezető megbuktatása érdekében. Ez így volt Medgyessy Péter esetében, amikor meggyőződésem szerint MSZP-s politikusok szivárogtatták ki MP III/II múltjáról szóló dokumentumokat – jól lehet erről már akkor is tudtak, amikor miniszterelnök jelöltté választották -, így volt Gyurcsány Ferenc esetében és ennek az áldozata Botka László is.

A személyes ambíciók, a felelőtlenség és a sértettség rendre felülírja nemcsak a párt, hanem adott esetben az ország érdekeit is. Nem tudom, hogy túléli-e mindezt az MSZP, de ha igen, akkor ebből biztos, hogy csak egy olyan politikus tud egy tisztességes baloldali pártot csinálni, aki nagytakarítással kezdi. Kiszórja a pártból az összes árulót és szarkeverőt.

Ezzel próbálkozott Botka is, de gyenge volt és határozatlan, beletört a bicskája. Ahogy Gyurcsánynak is. A 2014-es összefogás nem azért bukott meg, mert maga az elképzelés volt működésképtelen, hanem azért, mert az MSZP akkori vezetői – élükön Mesterházy Attilával – szándékosan megbuktatták.

Sajnálom azt a néhány tisztességes MSZP-s politikust, akiknek mindennek ódiumát viselnie kell és akikre ugyanúgy ráfröccsen a sár, mint azokra, akik idáig juttatták a pártot.

Abban biztos vagyok, hogy a magyar baloldal története egészen máshogy alakult volna, ha tiszta lappal, nem az MSZMP utódpártjaként indul, és talán itt és most le kéne zárni ezt a történetet. És esélyt adni egy új baloldali alternatívának.

Vásárhelyi Mária

Kategóriák: Szervezetek

Sportkomplexus

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 2 - 15:00

Nem, nem elírás, nem csak sportlétesítményekről beszélek alább. Hanem arról a kényszeres lelkiállapotról, ami úgy tűnik, az egész magyar kormányoldalt megfertőzte, vezértől a szavazóig, tekintélyes professzortól a zászlólengető óvodásig.

Némely társadalomban ugyan kiverné a biztosítékot, ha a kormányfő falujában, a háza végében, fedett, fűtött, műfüves focistadion épülne, aminek a befogadóképessége kétszerese a falu teljes lakosságának. Ahol egyébként még a megyében is gyengén jegyzett csapat működött: igaz, ma a komplexumhoz épített akadémia csapata már az országos bajnokságban is labdába rúg néha – szépséghiba, hogy többnyire nem saját neveltjeivel, hanem megvásárolt játékosokkal. Ma már nincs komolyan jegyzett kormánypárti politikus, aki ne harcolt volna ki városának-falujának stadiont. Ha igaz lenne Puskás Ferenc (+) világklasszis labdarúgó anekdotabeli mondása, miszerint „kis pénz kis foci, nagy pénz, nagy foci”, akkor Magyarország válogatottját rettegné ma a világ.

Mindenféle kormánypotentátok gyakran hivatkoznak arra, hogy a sport az valami ezoterikusan tiszta világ, nincs köze a „politikához”. Csak tudnám, hogy akkor miért olyan fontos, hogy minden hazai sportszövetséget kormánypárti mameluk elnököljön: a népszerű vízilabdától, a tekeszövetségig. Sőt, az úszószövetség évtizedek óta regnáló elnökét éppen a Budapesten tartott vb előtt kellett kinyírni – holott az ő közreműködése idején kapta meg a lehetőséget a FINA-tól a magyar főváros a vb megrendezésére.

Érdekes kivétel a kajak-kenu szövetség elnöke, aki tavaly mondott le elnökségéről: de ajánlottját, a korábban mellette főtitkárként dolgozó Schmidt Gábort csont nélkül választották utódává. A korábban mszp-s politikusként is dolgozó Baráth Etele se vált meg teljesen a „lapátosoktól” – a közgyűlés elnökeként lesz beleszólása a történtekbe. Ez azért is jelentős, mert a kontinensen – sőt az olimpián, meg a vébén is szinte bérelt helyük van a magyar kenusoknak, kajakozóknak a dobogó valamelyik fokán. Az idei világbajnokságon öt arany, három ezüst és két bronzéremmel másodikok lettek a résztvevők közül. A tavalyi olimpián a nyolc aranyéremből hármat a kajak-kenusok hoztak – másik hármat egyszál maga Hosszú Katinka. (Kettőt két fiatal vívó vívott ki magának):

De ez eddig az élsport, amit hivatásosok művelnek – kifejezetten nevetséges, amikor a ner apologétái a sportfejlesztésekre költött irdatlan összegeket firtató kérdésekre azt válaszolják, hogy a sport a „nemzet egészségének záloga”. Most tekintsünk el nagyvonalúan a vegyi úton előállított „bajnokoktól”, hiszen nyilván van olyan, aki kizárólag kemény munkával küzdötte föl magát a dobogóra.
Ezt a „zálogot” mindenesetre jól elzárva tarják: az impozáns létesítményekbe földi halandó futkározni nem, legfeljebb nézőként teheti be a lábát. Így azután a nemzet egészségének megőrzésére a gyerekeknek legfeljebb az iskolai lépcsőházban, vagy az udvaron marad hely a testgyakorlásra, hiszen nemcsak falusi kisiskolák, de a városi intézmények is híján vannak a tornateremnek. Nem tudom létezik-e öltözővel, tusolóval felszerelt iskolai tornaterem egyáltalán, viszont a mindennapos kötelező tornaóra miatt szinte biztosan van, aki kiszorul az általában egyetlen tornateremből.

A kormányzati sportkomplexusnak (elfojtott, tudatalatti vágyak és velük kapcsolatos gátlások összessége) szépen kifejlett példánya a legutóbbi, hajdúhadházi eset. Az ország keleti végében, Debrecentől nem túl messze lévő, 12 ezer lakosú városka pályázott az Európai Unió, esélyközelítést célzó kiírására. Természetesen egy sportkomplexumra. Meg is nyert 83,5 millió forintot, hozzátett a magáéból további 30 milliót, és felépült a létesítmény. Van benne mindenféle terem, vívóterem is, – a területén meg egy szabadtéri játszótér: hintával, libikókával, mászókával. Nos, az esélykiegyenlítő támogatásból épült játszótérre csak a városi sportegyesületi tagok tehetik be a lábukat – illetve bárki más, aki személyenként és alkalmanként leperkál 500 forintot. Nem kell ahhoz faluvégi putrilakónak lenni, hogy ezek után csak vágyódva nézze a gyerek a hancúrozást. Mondjuk egy közrendőr apuka, meg tanító anyuka csemetéi se „ugorhatnak le a térre” mindennap. Ha a két gyerek menne, meg egyik szülő, hogy mégse verjék ki egymás szemét a homokozólapáttal, az 1500 forint, alkalmanként.

Tudjuk uraim, hogy a mozgás, a sport az egészség záloga. De a fene se gondolta volna, hogy ekkora árat kell fizetnünk a kiváltásáért.

Rátesi Margit

Kategóriák: Szervezetek

Egy történelmi fordulat programja…

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 2 - 14:20

– A tömeg kétszázötven főre duzzadt –

Örömmel értesültem róla, hogy a honi magyarságtudat erősítését szolgáló legújabb műremek, amely “egymagába testesíti meg a magyar huszárokat” (lásd a fotókat), hogy tehát “az idén hungarikummá választott huszárság világrekord méretű szimbóluma, a MISKAHUSZÁR szobor katonai tiszteletadás mellett történő” minapi ünnepi avatását egy rendkívüli esemény egyszersmind a világtörténelmi történések sorába emeli.

Ezt még nemzetünk fejedelme, maga Orbán Viktor se remélhette volt.

Csupán a sors kifürkészhetetlen akarata sejdíthette némelyekkel a Ganz-gyár egykori budapesti öntödéjében 1969-ben megnyitott, akkor a diósgyőri Lenin Kohászati Művek által fenntartott Öntödei Múzeum tavaly október első szombatján rendezett családi programján. Hiszen nem lehet puszta véletlen, hogy a rendezők által előzetesen 80-100 főre becsült érdeklődők “néhány óra alatt 250 főre duzzadt tömege” kisérte figyelemmel a MISKAHUSZÁR szobrát formázó ólomkatonák öntésének folyamatát.

Arányában ugyan nem volt ennek az ólomkatona-miskahuszárnak akkora bazi nagy csizmája, mint amekkora a megalkotott tonna- és magasságrekorder magyarmonstrumé (talán azért nem, nehogy a gyerekek által a figuraformákba csurgatott, majd csizmás huszárokká szilárdult ólom bárkinek is Hüvely Vitya, akarom mondani, Hüvely Matyi hétmérföldes csizmáját juttassa eszébe), de az Öntödei Múzeumban e napon tömeggé duzzadt sereg egyik katonája talán dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke lehetett.

Akinek megsúgta a sors (avagy az ő vezérében ez idő szerint honos jóisten), hogy ott legyen.

És nem ezért remegett meg a hangja a minap avatás közepette, amidőn a pákozdi Bogár halomra emelt szobor rettentő csizmája orra hegyénél köszöntötte a katonákat, mintha bizony megijedt volna attól, hogy a MISKAHUSZÁR-szobor esetleg életre kel és rátapos.

Miskahuszár…

Azért remegett meg a hangja, mert az itt is és ezúttal is csaknem kétszázötven főre duzzadt tömegben – a szobrász mellett – felismerte a többi dunaújvárosi látogatót. És már-már hallani vélte, amint a kiadott programnak megfelelően (közvetlenül a mézeskalács-huszárok, a zsíros kenyér és a féldeci bor ingyenes osztogatását, a legalább 3500 forintért kínált Miskahuszár-kancsók, továbbá kifestők és huszárcsákók árusítását, valamint az ugyancsak ingyenes fémkatona-öntések befejezését követően, 15 óra 20-kor kezdődően, öt perces időkeretben) a dunaújvárosiak verset mondanak.
Mert történelmi fordulópont lehet ezen a tájékon, hogy a románok Magyarországra költözött őseinek leszármazottai (amint ezt az avatás és az ezt követő ünneplés programja tartalmazza) a dákok képviseletében köszöntik műsorral (vers) az idén hungarikummá választott huszárság rekord méretű szimbólumát.

Aczél Gábor

Kategóriák: Szervezetek

Justin Trudeau elítélte az edmontoni terrortámadást és a gyűlöletet

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 1 - 20:04

“Úgy tűnik, hogy ismét a gyűlölet egyik példájának lehettünk tanúi, amely ellen ébernek kell maradnunk. Nem engedhetjük, hogy az erőszakos szélsőségesség gyökeret eresszen társadalmunkban. Tudjuk, hogy Kanada ereje a sokszínűségből ered. Nem engedjük, hogy eltántorítsanak és megosszanak azok, akik a félelemben kereskednek”–mondta Justin Trudeau kanadai kormányfő, amiután kiderült, hogy a szombat esti események Edmonton városában egy terrorcselekmény részei voltak.

Nem sokkal este nyolc után, a Commonwealth Stadium előtt–ahol éppen egy Edmonton Eskimos football meccs zajlott, és ahol a kanadai hadsereget ünnepelték–egy fehér Chevy Malibu áttört bárikádon. Elütött egy rendőrt, aki csaknem öt métert repült a levegőben. Ezt követően a vezető kiszállt a kocsiból és késsel megtámadta az eleve is sebesült rendőrt. Az Iszlám Állam zászlóját találták meg a kocsiban. Később egy U-Haul teherató sofőrjét állították meg a rendőrök a helyszínen. Az igazoltatás közben — amikor a vezető igazolványa megegyezni látszott a Chevy Malibu sofőrjének leírásával — a sofőr elhajtott és négy járókelőt elütött, amiután a jármű felborult. A rendőrök szerint a két esemény egymáshoz kapcsolódik. Egy harminc éves férfi rendőrségi őrizetben van. Rod Knecht edmontoni rendőrkapítány elmondta, hogy a gyanúsítottat már a hatóságok ismerték, ugyanakkor olyan jel nem volt, hogy terrorcselekményre készült volna.

Fotó: CBC.

Rachel Notley, Alberta tartomány új demokrata kormányfője jobbulást kívánt a sérülteknek és hálát mondott a mentősöknek, illetve a helyi hatóságoknak. “A gyűlöletnek semmi helye Alberta tartományban. Mi nem vagyunk ilyenek. Szolidárisak vagyunk és együtt erősebbek vagyunk mint a gyűlölet bármilyen formája”–mondta a tartományi kormányfő.

Andrew Scheer, az ellenzéki Konzervatív Párt vezetője “szomorúságának és felháborodásának” adott hangot a terrorcselekmény kapcsán. Továbbá elmondta: a sérültekért imádkozik.

Kanada terrorfenyegetettsége továbbra is “közepes” szinten van, immár 2014 óta. Nem tervezi a szövetségi kormány ennek megemelését.

Kategóriák: Szervezetek

Helyes, magyarok, csak így tovább!

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 1 - 13:19

A Lincselésre készen című dolgozatom által indukált vitából azért publikálok itt egy rövidített, de kiadós részletet, mert (noha lelszi a többekben felmerült kérdésre pontos választ adott, és az itt említett komnentelők közül Kiss Kálmán és RonaGyuri idézett soraival tökéletesen egyetértek, még Dzirari nem idézett soraival is rokonszenvezek) senki nem említette az őcsényi eset szerintem legfontosabb kérdéseit.

A vitarészlet:

Drizari: És mi összefüggés van Grósz Bella kisasszony és az “őcsényi” menekültek között?

lelszi: “És mi összefüggés van Grósz Bella kisasszony és az “őcsényi” menekültek között?”
Pedig logikus: “.., roppantmód szégyenkezhetne ezután a honi nácizmus terjedése okán.”

Figyelő: Valóban, nincs sok köze a két menekültnek Jókaihoz! Erre nem gonoltam az előbb. Más, hogy a menekültek autó gumiját megvágták. Mindig voltak rossz indulatú emberek. DE a szegény magyarban viszont felmerul a kérdés, miből volt autojuk a menekülteknek?

Aczél Gábor: Figyelő, jobban figyeljen, sokkal jobban. Olvasni tud? Akkor újra leírom. A panziótulajdonos autója kerekeinek gumiját (tehát nem a menekültek autója kerekeinek gumiját) pukkasztották ki azok, akik – most a közzé tett írásomból idézek, amire volt szíves reagálni – “még nem lincseltek, csupán kipukkasztották a panziótulajdonos autója kerekeinek gumiját.”

Kiss Kálmán: Ma még “csak” Őcsény. Ma még “csak” az autó kerekéből szúrták ki a szuflát. Holnap az egész ország? Holnap már nem valamiből, hanem valakiből eresztik ki a szuflát? Mit tettél, te elfuserált Mussolini-imitátor? Tudatában vagy annak, mit eresztettél rá a buta népre

Figyelő: Tanítani akar. Akkor magyarázza el, hogy Jókainak mi köze volt a témához, azonkívul, hogy az ott törtent? Jó, az auto tulajban tévedtem.

Charlie: Figyelő, roppant egyszerű a magyarázat, valamiféle zsidó szálat bele kell szőni minden történetbe, hisz vannak még emberek, akiknek a zsidókban gerjesztett félelemkeltés a vesszőparipájuk.
A világ legbékésebb országában, egy békés kis faluban, továbbra is békében szeretnének élni a falusiakra oly jellemző egészséges közösséget alkotó, szorgos hétköznapokban élő emberek. Ebbe az idillbe pofátlankodik a Migration Aid nevű, kozmopolita szervezet és csodálkozik a felé áradó undoron. A magyarságnak van már bőven tapasztalata az uralkodó együttélési normáknak fittyet hányó bevándorlókról, önrendelkezési és önvédelmi jogát gyakorolva köszöni és nem kér belőle.

RonaGyuri: A legocsmányabb zsigeri mocskosság újra kezd szétterjedni. Mint ismert nem függetlenül, sőt egyértelmű a migráncsos uszítás következtében Öcsényben lincselés közeli helyzet alakult ki, sőt bizonyos dolgok is történtek. Senki sem tagadja, hogy egyértelműen a folyamatos uszítás következtében, többen hivatkoztak rá, hogy a TV-ben hallottak a veszélyről. Az igencsak kényes helyzetbe Őfenesége a tőle megszokott bornírtsággal reagált a dologra. Kijelentette, hogy „helyénvaló és követendő”, sőt „Nagyon helyes, hogy határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket”. Ne tévedjünk ennek súlyos következményei lesznek! S nem csak a szinte nem is létező migráncsokra vonatkozó xenofóbia területén, de tudjuk hazánkban erős az antiszemitizmus (erre intenzív kormányzati uszítás is folyik) és a rasszizmus (ebben sem jönnek jól a Farkas Flórián féle ügyek)!

Orsós Elemér: RonaGyuri, Azt Te csak nagyon szeretnéd, de hogy miért, azt elképzelni sem tudom! Egyébbként kifejezetten az antiszemitizmus monitoringozására szakosodott Tett és Védelem nevű alapítvány is alig tud ezekre a vádjaidra bizonyítékokat találni, a kormányzati uszításra pedig kifejezetten az ellenkezőjét! Miért jó Neked az alaptalan rémhír terjesztés?

charlie: ronagyuri, “A legocsmányabb zsigeri mocskosság újra kezd szétterjedni.”
Erre a legjobb példa a te hozzászólásod, amiben a Dohány utca biztonságában üldögélve, elvennéd a jogot egy kis falu közösségétől, amely élne az önrendelkezés és az önvédelem alapvető intézményével. És ha ez az általad megvetett és zsigerileg utált magyar közösség élni merne a jogaival, akkor te szégyentelenül előveszed a mindent ütő adu ászt, az antiszemitizmust. De ne izgulj, a magyar a világ legtürelmesebb, békeszerető nemzete, még az ilyen sötétlelkű agitátorokat is megtűri maga mellett.

A kérdések:

Bűncselekmény-e, ha több ember egy másik embert azzal fenyeget, hogy elválasztják a fejét a testétől?

Bűncselekmény-e, hogy ugyanennek a másik embernek a kisbuszára téglát, téglákat hajítanak?

Bűncselekmény-e, hogy kiszúrják e másik ember autója kerekének a gumiját?

Bűnpártolás-e, ha e cselekményekben valaki semmi kivetni valót nem talál és ezt a véleményét a lehető legszélesebb körben hangoztatja? Aki a televízió révén személyesen teszi világszerte vita tárgyává e történteket helyeslő kormányfői megítélést, ami szerint “határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket” Őcsényben a magyar emberek.

Aczél Gábor

Kategóriák: Szervezetek

Balog legújabb csörtéje a kereszténységgel

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 1 - 13:06

Balog Zoltán megszólalt a keresztényüldözésekkel kapcsolatban. Ez kivételesen egy olyan gumicsont, amint a kormány tagjai, és a környezetükben nyáladzó nyalógépek szeretnek rágódni. Nem véletlenül. Látszólag kiváló tematizálási lehetőséget kínáló téma. Különösen akkor, ha kussban vannak a körülményeket, előzményeket, illetve a hazai valóságot illetően.

A téma nem új Orbániában. 2012-ben már komoly konferencia kapcsán szóltak arról, hogy üldözik a keresztényeket. Alkalmasint két különböző számot is emlegetve a vallásuk miatt üldözöttek számarányát illetően. Miközben a kormányslep árnyékkereszténye a szülők egymással élésének viszonya alapján gondolta a legjobbnak a nadrágban kotorászást, illetve a gyermekek megkülönböztetését. Mindössze egyet árulva el az akkori, azóta is regnáló, hatalmi bagázsról. Azt, hogy halványlila gőzük sincs a kereszténységről. Miközben adós maradt Rétvári Bence már akkor is a válasszal arra az egyszerű kérdésre, hogy Magyarországon ki üldöz intézményesen keresztényeket? Akkortájt azt írtam, hogy „Jézus nem tett különbséget a gyermekek között”, mert „Jézus az emberekért általában halt mártírhalált, és így bárki, aki megkülönböztet bárki ember fiát, meggyalázza Isten fiát”. Ez a gondolat a Biblia tanításaiból levezethető. Míg az a szemlélet, amelyik gyermekek között tesz különbséget, a gyermekek kikapcsolódása kapcsán a gyermekek megkülönböztetésének maximális pártolásáról beszél alapvetően helyezkedik szembe Jézus tanításaival. Márpedig Orbán pontosan ezt tette, amikor az őcsényiek gyermekek elleni kirohanásának maximális megértéséről biztosította a világot.

Miközben természetesen kár lenne eltagadni azt a tényt, hogy vannak keresztények, akiket üldöznek. Nem egyszer a vallásuk miatt. De az is előfordul, hogy azért kényszerülnek menekülni, mert rosszkor vannak rossz helyen. Amikor a 2015-ös menekülthullám a magyar határokhoz érkezett, akkor a menekültek között nem kis részben képviseltették magukat a keresztények. Azok, akik vallásuk miatt csakúgy távozni kényszerültek a hazájukból, mint az IS támadásai miatt. Mit is mondott ekkor a kormány? Valamint mit is mondott eközben a magyar kereszténység olyan prominens vezérürüje, mint Erdő Péter? Nagyjából, azt, hogy ott gebedjenek meg, ahol vannak. Erdő, a humánum jegyében csontig benyalt Orbán Viktornak. Olyan mélyen, hogy az a csont alighanem a lengőborda feletti valamelyik gerincmaradvány lehetett. Legfeljebb azt igazolva, hogy hazánkban a keresztény elvek legkomolyabb üldözőit nem a menekültek, illetve nem a társadalmi tömegek szintjén kell keresni. Annyira nem, hogy Harrach Péter a menekültekben az embert meglátó pápával is szembehelyezkedett.

Harrach 2016-ban azt emlegette az említett jelenséggel kapcsolatban, hogy a „pápa menekültügyről vallott gondolatai nem képezik a hivatalos egyházi tanítás részét, vagyis nem jelentenek a hívő katolikusok számára lelkiismeretben kötelező azonosulást”. Mely gondolatfüzérrel kapcsolatban Harrach hálát adhat az örökké valónak, vagy akár Baalnak is, amiért nem pár száz évvel ezelőtt él. Mert akkor valószínűleg már a főtéren üvöltené az ég felé a fájdalmát. Amit a tűzhalál során elszenved. Így legfeljebb csak befele üvölt. A belsejében kongó fekete üresség mélyén. Ám függetlenül attól, hogy Harrach Péter, vagy B. Zsolt mit gondol róla, a pápa valószínűleg egy kicsit jobban tisztában van Jézus tanításaival, mint a magyar kormány, és a vele szövetséges egyházi vezetés. Talán nem teljesen véletlen tehát, hogy Ferenc pápa egy elhatárolódással egyenértékű gesztust tett 2016 májusában.

Így aztán azt a dilemmát kellhet latolgatnia a magyar keresztényeknek, hogy a keresztények, illetve a keresztény tanítások üldözésével kapcsolatban a Biblia és Jézus tanításait tekintsék irányadónak, vagy az ezekre hivatkozó, de mindezeket magasról mellőző politikusoknak. Ha az utóbbiak mellé teszik le a voksukat, akkor ez is a maguk döntése. Azonban ebben az esetben tegyék fel az polcra azt a bizonyos könyvet és ki ne nyissák semmi pénzért. Ahogy Balog páter számára is van az a pénz, amiért nem lapozza fel. Ugyanakkor a vallásszabadsággal kapcsolatos jog az, hogy valaki higyjen a keresztény tanítások igazságában. Ebben az esetben azonban erősen kétséges, hogy tud-e tiszta lelkiismerettel az embereket lenéző, az embereket származásuk, társadalmi helyzetük, illetve szülőföldjük alapján megkülönböztető politikusok mellé állni. Jézus válasza erre valószínűleg egy határozott „nem” lenne. Már akkor, ha a Jézusnak tulajdonított tanításokat vesszük alapul.

Balog Zoltán miniszter azzal büszkélkedett, hogy hatmillió eurót sikerült elkölteni az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárság tavalyi létrehozása óta a világszerte üldözött keresztények megsegítésére. Miközben azt hangoztatta, hogy hazánk az üldözött keresztények menedéke szeretne lenni. Igazán kár, hogy ez nem jutott eszébe, amikor a menekültek ideértek. Igazán kár, hogy a Biblia sehol nem hirdeti azt, hogy hencegj az adományaiddal. Miközben az ellenkezőjére felhívja a híveket. Azért persze lehet, hogy Magyarország az üldözött keresztények menedéke szeretne lenni. Az csupán a kérdés, hogy ez miként lehet lehetséges egy olyan hatalom árnyékában, amely láthatóan megtagadja a kereszténység tanításainak egy részét. Amolyan politika haszonlesésből elkövetett kereszténységüldözésként.

Kategóriák: Szervezetek

Légy jó mindhalálig a József Attila Színházban

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 1 - 06:16

Móricz Zsigmond – Kocsák Tibor – Miklós Tibor

LÉGY JÓ MINDHALÁLIG

musical

Tizenhét év után újra felcsendülnek a diadalútját járó musical híressé lett dalai a József Attila Színház nézői előtt. Leghíresebb dalai – a Pogi, A Tízperc, A szívek melegében és mindenekelőtt Valkay tanár úr himnusza, Az élet szép – már külön életet élnek, kívánságműsorok, zenés pódiumestek levehetetlen darabjai. A sikertörténet elengedhetetlen része mégis Móricz önmagát megéneklő meséje, melyben végső soron a lelki tisztaság áll szemben a( anyagiakkal) pénzzel, s ennek a harcnak a konklúziója a cím bibliai idézetében összegeződik: „Légy jó mindhalálig!”

MÓRICZ ZSIGMOND – LÉGY JÓ MINDHALÁLIG  — Olvasónapló

A történet Nyilas Mihály, egy szegény debreceni kisdiák életének szörnyűségeit foglalja össze. Mihály családját egy nagy szerencsétlenség érte, melynek következménye képpen földönfutóvá váltak. Az apja ács lett és nagyon keményen dolgozott, hogy minden nap ételt tudjon rakni gyermekei elé. Misi diák volt és neki megadatott az a szerencse, hogy -ellentétben a többi testvérével- a debreceni gimnáziumba járhatott. Félénk gyerek volt, aki majd’ elájult még attól is, ha a nevét kimondta valaki. Gyenge volt és mindenkitől félt, különösen Böszörményitől, aki egy nagydarab gyerek volt és mindig elvette a festékét. Nem rendelkezett sok önbizalommal, ezért mindig félt a tanárokkal beszélni.

Egy nap az egyik idősebb szobatársa felajánlott neki egy munkát, amivel pénzt kereshet. Egy vak öregembernek kellett minden este öt órától hat óráig felolvasni. Ebből havonta három forintra tett szert. Ez nagyon jól jött neki, mivel így segíthetett szegény családján. Később Gyéres tanár úr, a latin tanár, megbízta azzal a feladattal, hogy tanítsa Doroghy Sándort, az egyik osztálytársát számtanra és latinra. A tanításért havonta két forintot kapott és ennek következtében egy kicsivel nagyobb lett a tekintélye az osztályban, de ez nem segített az önbizalomhiányán. Egy délután, mikor befejezte a felolvasást, az öregember adott Mihálynak egy forintot, és azt mondta neki, hogy tegye meg a lutrira, más néven lottóra. Meg is tette, de a szelvényt elvesztette és emiatt később nagy bajba került.

A barátai azt feltételezték, hogy a szelvényt ellopták, és titkos nyomozást indítottak, de nem sikerült elkapni a tettest. Híre ment a városban, hogy valaki elvitte a nyereményt a lutriból egy nyerő szelvénnyel. Ennek hallatán az egyik barátjának az apja bejelentette a rendőrségen, hogy ellopták a szelvényt, amin négy nyerő szám volt. Másnap Misit hívatták az igazgatói irodába, ahol két rendőr kérdésekkel várta. Az igazgató nagyon mérges volt Misire, amiért bajt hoz az iskolára és rontja az iskola becsületét. Mondta a rendőröknek, hogy nem léphetnek be az iskolába, mert benne van a szabályzatban, hogy hivatalos hatósági személy nem mehet be. Misi elmondta az igazgatónak, hogy mit dolgozik, és az elveszett lottószelvény történetét. Legnagyobb meglepetésére másnap reggel is hívatták az igazgatóhoz. Az irodában ott volt Viola kisasszony, Doroghy Sándor nagynénje, aki panaszkodott az igazgatónak egy szerelmes levél miatt, amit Misi kézbesített Viola húgának, Bellának. Bella a levél elolvasása után megszökött hazulról és Viola ezért Misit okolta. Az igazgató szerint nem Misi tehet róla. Megfenyegette Misit, hogyha még egyszer be kell hívnia, akkor nagy baj lesz. Szegény kis Nyilas nem tudott senkihez fordulni, mert senki nem értette meg, még az igazgató sem. De jött a nagy baj, mert másnap kora reggel már megint az igazgatói irodában találta magát, de most egy tanszéki tanács előtt.

Csupa ellenséges arcú tanárral állt szemben, akik mindenféle kérdést tettek fel neki a lutrival kapcsolatban. Megmutattak neki egy hamis levelet, melyben az állt, hogy eladta a lutri szelvényt Török Jánosnak, aki a szerelmes levelet küldte Bellának. Misi tagadta, hogy eladta volna a szelvényt tíz forintért, de a tanárok nem hittek neki. Azt állították, hogy a tíz forintot italra költötte, sértve az iskola szabályait. Erkölcstelen léleknek nyilvánították és kiküldték a teremből, amíg eldöntik további sorsát.

Amíg Misi kint várt, megérkezett Géza nagybátyja, és neki elpanaszolta, hogy milyen rosszul bánnak vele és hogy ő többet nem akar lenni debreceni diák. Erre a nagybátyja bement beszélni a tanáccsal, mialatt Misi nagy bánatában egy versecskén töprengett. Mikor kijöttek a tanárok, az igazgató úr megdicsérte Mihályt, hogy nagyon jó és szorgalmas gyerek, de erre ő azt felelte, hogy többet ebbe az iskolába nem fogja betenni a lábát. El is ment a nagybátyjával rögtön, és mindent otthagyott, kivéve egy szép bőrkötésű könyvet, amibe a versét akarta beleírni. Még egy pár hetet Debrecenben kellet töltenie, mert megbetegedett. Betegsége alatt megtudta, hogy megkerült a pénz, amit Török János elvitt, és a fele, azaz ötven forint, az övé. Amikor meggyógyult, azt mondta a nagybátyjának, hogy az emberiség tanítója akar lenni, ami alatt azt értette, hogy költő szeretne lenni, és arra szeretné tanítani az embereket, hogy legyenek jók mindhalálig.

(Forrás: színház és olvasónaplók.hu)

A légy jó mindhalálig főszerepét, Nyilas Misit Molnár André Lukács, Vízlendvai Áron, Maszlag Bálintalakítja. Az előadásban mások mellett  Ömböli Pál, Chajnóczki Balázs, K. Nagy László, Betz István, Ujréti László, Fila Balázs, Fekete Réka Thália, Korponay Zsófi is szerepel.

Rendező: Hargitai Iván

 Fotók: Gergely Bea

 

Kategóriák: Szervezetek

Oldalak

Feliratkozás Klubhálózat hírolvasó - Szervezetek csatornájára