Szervezetek

Elhunyt Sipos Péter

Anno Filmklub - 2017, június 9 - 14:53

A Politikatörténeti Alapítvány szomorú szívvel tudatja, hogy Sipos Péter történész, az MTA doktora, több évtizeden át az Alapítvány kurátora, elhunyt.

Tudományos tanácsadói szerepben segítette a Politikatörténeti Intézet és Múltunk folyóirat munkáját is.

Kategóriák: Szervezetek

FELHÍVÁS - Társadalomelméleti Nyári Egyetem 2017

Anno Filmklub - 2017, június 9 - 14:00

Posztdemokrácia, populizmus, politikai gazdaságtan

A Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelye (TEM) idén első ízben rendezi meg nyári egyetemét, amely a társadalomelmélet, társadalomkritika jövőbeni állandó találkozási pontja kíván lenni. A rendezvény célja, hogy társadalomelméleti témákkal foglalkozó egyetemi hallgatók, doktoranduszok, kutatók, politikusok, illetve a társadalomelméleti témák iránt érdeklődők számára egy átfogó társadalomelméleti palettát villantson fel az adott témakörrel foglalkozó hazai szakemberek, gondolkodók közvetítésével. Az esemény mindenki számára nyitott, akik közösen akarnak gondolkodni a kortárs társadalomelméleti témákról és a baloldalt feszítő dilemmákról, kihívásokról (az alapjövedelemtől egészen az aktuális gender-vitákig).
Jelentkezési határidő: 2017. június 21.
Bővebben...

Kategóriák: Szervezetek

FELHÍVÁS - Társadalomelméleti Nyári Egyetem 2017

Anno Filmklub - 2017, június 9 - 14:00

Posztdemokrácia, populizmus, politikai gazdaságtan

A Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelye (TEM) idén első ízben rendezi meg nyári egyetemét, amely a társadalomelmélet, társadalomkritika jövőbeni állandó találkozási pontja kíván lenni. A rendezvény célja, hogy társadalomelméleti témákkal foglalkozó egyetemi hallgatók, doktoranduszok, kutatók, politikusok, illetve a társadalomelméleti témák iránt érdeklődők számára egy átfogó társadalomelméleti palettát villantson fel az adott témakörrel foglalkozó hazai szakemberek, gondolkodók közvetítésével. Az esemény mindenki számára nyitott, akik közösen akarnak gondolkodni a kortárs társadalomelméleti témákról és a baloldalt feszítő dilemmákról, kihívásokról (az alapjövedelemtől egészen az aktuális gender-vitákig).
Jelentkezési határidő: 2017. június 21.
Bővebben...

Kategóriák: Szervezetek

Szerelmes Shakespeare a Madách Színházban

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, június 9 - 13:42

A Madách Színház 2017. június 9-10-én mutatja be a SZERELMES SHAKESPEARE című romantikus komédiát.

 

A művet  Marc Norman és Tom Stoppard forgatókönyve alapján színpadra alkalmazta Lee Hall.

A magyar fordítás Szabó T. Anna József Attila-díjas költőnő, műfordító munkája.

A 7 Oscar-, 3 BAFTA-, 3 Golden Globe- és Ezüst Medve díjas film színpadi változatát 2014 nyarán mutatta be a Disney Theatrical Production Londonban.

 

Ritka az olyan, filmből készült színpadi adaptáció, amely színházi körülmények között képes tökéletesen visszaadni a film hangulatát és történetét. A Szerelmes Shakespeare ilyen. Több magyarországi színház is szerette volna megszerezni a magyarországi bemutató jogait, de a jogtulajdonosok végül a Madách Színházat választották.

Szirtes Tamás rendező és kreatív munkatársai ezúttal is non-replica változatban, azaz saját rendezői koncepcióval, díszlettel, jelmezzel, mozgással és zenével készítheti el a Madách Színház előadását.
Főbb szerepekben:

Will: Nagy Sándor, Solti Ádám

Viola: Petrik Andrea, Tompos Kátya

Wessex: Pál András, Stohl András

Királynő: Csákányi Eszter, Kerekes Éva

Marlowe: Adorjáni Bálint, Zöld Csaba

Ned/Mercutio: Nagy Balázs, Simon Kornél

Henslowe: Szerednyey Béla

Burbage: Magyar Attila, Weil Róbert

Fennyman: Hajdu István, Pusztaszeri Kornél

Dajka: Sáfár Mónika, Tóth Enikő

Tilney: Kőrösi András, Posta Victor

Wabash: Galbenisz Tomasz

 

Alkotók:

Díszlettervező: Rózsa István
Jelmeztervező: Rományi Nóra

Koreográfus: Tihanyi Ákos
Zeneszerző: Gulyás Levente

Animáció: Vízvárdi András

A rendező munkatársa: Vaszilenko Eugenia

Rendező: Szirtes Tamás

(Forrás: Színház)

Fotók: Gergely Bea

 

Kategóriák: Szervezetek

A sötét, gátlástalan és cikinus “hazafiság” ide vezet…

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, június 8 - 15:14

Furcsa gyümölcsöt termett a Magyarországon és a más államokban élő magyarok közötti mesterséges hergelés, aminek fő felelősei azok, akik olyan kifejezésekkel játszadoznak, hogy „ki a magyarabb”, meg „ki az igazi”.

Első ránézésre azt hinné az ember, sajátságos kinézésű kotlóst ábrázol a Győrhöz közeli Mórichidán felállított mű, amint éppen fel akar csippenteni valamit. A körítés azonban eligazít az installáció mibenlétéről: június negyedikéről emlékeztek meg a kisközség derék lakói ezzel az izével. Ezt támasztja alá a két oldalon álló honleány (egyik szőke, a másik barna – még ha csak festett is) a nemzetiszín lobogókkal, meg a felirat a francia kiskastély nevével.

Fotó: HVG

Szóval akkor nem torz kotlósról van szó. Vélhetőleg az Osztrák-Magyar Monarchiának a Magyar Királyság alá eső területének határait akarta ábrázolni az alkotó – esetleg a Nagy Lajos Anjou-házból (már megint ezek a franciák!) származó magyar király birodalmát. A kisebb körvonal ezek szerint a mai Magyarország határait jelezné. Jelentem: nem sikerült. Nem az ilyen típusú ábrázolásoknál óhatatlan egyszerűsítés miatt, hanem egyáltalán nem: egyik alak sem hasonlít, még csak nyomokban sem a térképeken fellehető formákhoz.

OK. Az alkotónak joga van eltérni a naturális formavilágtól az eszmei mondandó érdekében –bár ebben az esetben én inkább hiányzó manuális képességekre gyanakszom. De mi lehet az eszmei mondandó?

Hát a luk! A belső, kisebb körvonalakból hiányzó anyag. Vagyis a szép fehér sávon élő – és élt – horvátok, szerbek, ruszinok, románok, szlovákok, székelyek és magyarok – azok mind-mind fehérlelkű „magyarabbak”, mint megmaradt 93 ezer négyzetkilométeren valaha élt, és 1920 óta született népek. Mehetnek a lukba. Még Boda úrasszony is, akinek a mindenhová nyíló ablakai Budapesten találhatók. Egyelőre csak képletesen.

Gratulálok! Ide vezet az ismerethiányra építő sötét, gátlástalan és cinikus hazzaffy-ság. És ezért a legkevésbé a pici falu jobb ügyeket érdemlő lakói tehetők felelőssé.

Kategóriák: Szervezetek

A média és az MSZP új kommunikációja

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, június 7 - 14:33

Idestova két évtizede foglalkoztat a magyar szocialisták kommunikációja, 2001-ben még egy kis könyvet is írtam róla. Feltűnt, hogy milyen gyakran cserélődtek az elnökök és az elnökségi tagok. Mire megértették, hogy mi a média, már le is váltották őket. Molnár Gyula tavaly került a pártelnöki székbe, és a kezdeti botladozások után mintha megérezte volna a nyilvánosságot. Elevenebb az arca, hatásosabb a papír nélkül előadott retorikája, mint az újdonsült vezetőtársáé, Botka Lászlóé. Nemrégiben például a kormánypárti szerkesztőségek ellen meghirdetett bojkottról kérdezték, és ezt mondta: „Ezek már nem médiák, ahogy ezt megszoktuk.” (ATV, 2017. május 17.)

Nem azzal jönnék elő, hogy a média eleve többes szám, bár ez is érv a róla folydogáló szakmai vitában. Inkább azzal, hogy a latinul közbülsőt, közvetítőt jelentő kifejezés a második világháború után honosodott meg a köznyelvben, amidőn a sajtó és a rádió mellé felsorakozott a televízió is. Ha nem akartuk külön-külön megemlíteni őket, akkor helyettük az összefoglaló médiát használtuk. Még inkább így van ez, amióta a három médium mellett feltűnt az internet is. A média tehát értelmezésem szerint a nyilvánosság eszközrendszere, elemei a keletkezés sorrendjében a papír alapú sajtó, a rádió, a televízió és az internet. Mindezt azért hozom szóba három héttel a pontatlanul megfogalmazott mondat elhangzása után, mert az MSZP a múlt héten új kommunikációs igazgatóra tett szert.

Végre egy szakember, aki diszkréten félrehívja majd a szocialista politikusokat, és elmeséli nekik, hogy valójában mit is jelent a média. A Népszava megszólaltatta Kerényi Györgyöt, aki a mai számban ezzel nyugtatta az anyagi gondokkal küszködő párt tagjait: „Csináltam én már nulla forintból is médiát.” Eddig úgy tudtam, hogy afféle zöld beruházásként ő alapította a C Rádiót, és részt vett a Vs.hu alapításában is. Azt viszont csak most, szerény elszólásából tudtam meg, hogy személyében sokkal jelentősebb szakember igazolt át az MSZP-hez. Olyan médiamenedzser, aki nulla forintból csinálta az összes újságot, rádiót, tévét és persze a világhálót is.

Zöldi László

Kategóriák: Szervezetek

Gulyás Marci, Zagyva Gyula és a közös Magyarország

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, június 6 - 21:16

Úgy tűnik, hogy az elmúlt napokban a legnagyobb érdeklődést, vitát az a Gulyás Marciék ill. a Közös Ország Mozgalom által elkészített videó váltotta ki, amelyben baloldali és liberális demokraták mellett Jobbikos képviselők is megjelennek és elmondják, hogy ahhoz, hogy Magyarországon 2018-ban igazságos és fair választásokra kerüljön sor, amelyek kifejezik a választópolgárok akaratát, a jelenlegi választási rendszert meg kell változtatni.

Sokan úgy gondolják, hogy azáltal, hogy itt azonos cél érdekében ugyanabban a klipben jelennek meg demokraták és szélsőjobboldali politikusok, előbbiek legitimálják utóbbiakat is a demokratikus térben. Én ezzel nem értek egyet, pedig – amint ezt sokan tudják rólam -, elvi ellensége vagyok mindenféle olyan megmozdulásnak, amely lebontja a cordon sanitaire-t és szalonképessé teszi a rasszista, kirekesztő gondolatokat.

De itt szerintem nem erről van szó! A klipben semmiféle tartalmi szövetségnek még az esélye sem sejlik fel, egyszerűen egy technikai együttműködésről van szó, egy olyan kérdésben, amely a Fideszen kívül minden más politikai oldal számára lehetetlenné teszi, hogy megnyerje a választásokat. Éppen úgy, ahogyan ez a harmincas években Magyarországon működött, és aminek eredményeként az Egységes Párt valódi ellenzék nélkül akadálytalanul vihette bele az országot egy nyilvánvalóan vesztes háborúba…Az, hogy ellenzéki pártok közösen lépnek fel egy új, igazságos és fair választási rendszer megvalósítása érdekében, amelynek mindannyian kárvallottjai, még semmiféle tartalmi egyetértés, együttműködés nem jön létre közöttük.

A legjobban az “tetszik”, hogy sokan olyanok is elmarasztalják most azokat, akik a nevüket adják ehhez a kínban született közös fellépéshez, akik egyébként mindenféle aggály nélkül ülnek le a különböző televíziókban mindenféle nevetséges álvitákra nyilvánvaló szélsőjobboldali figurákkal (Bencsik, Stefka stb.), jól lehet ezek a viták, szemben az itt javasolt közös fellépéssel, valóban legitimálják nemcsak ezeket az embereket, és azt a nézetrendszert is, amit képviselnek. És ezek az álviták mindemellett teljesen kontraproduktívak is, hiszen nyilvánvaló, hogy nem meggyőzni akarják egymást, hanem szélesebb nyilvánosságot akarnak teremteni nézeteiknek. És ebben segítenek nekik a demokraták. A választási rendszer igazságosabbá tevése érdekében történő fellépés ma Magyarországon a legfontosabb kérdés. Annak megteremtése, hogy a választásokon egyenlő esélyekkel induljak a különböző pártok és azok támogatói és a mandátumokat arányosan osszák el. Ez nem tartalmi, hanem kizárólag technikai kérdés, amelyben a szélsőjobboldali Jobbik egy demokratikus és igazságos rendszer kialakítását támogatja.

És ne feledkezzünk el a Jobbik egymillió támogatójáról, akár teszik ez nekünk akár nem, de nekik is joguk van ahhoz, hogy voksaik ugyanannyit érjenek, mint a mi szavazataink. És nekünk is szükségünk van arra, hogy ők is meg legyenek győződve arról, hogy választásokat nyerni csak egy igazságos, demokratikus választási rendszerben szabad és érdemes.

Vásárhelyi Mária

Kategóriák: Szervezetek

Amikor a csapból is a csíksomlyói búcsú folyt, meg Trianon…

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, június 6 - 15:16

A hétvégén a csapból is a csíksomlyói búcsú folyt, meg Trianon, meg a nemzeti összetartozás. Egy ismerősöm felhívott és mindenképpen azt akarta megtudni, hogy nekem milyen a vallásom. Semmi módon nem érte be azzal, hogy nekem olyan nincsen, mert márpedig az mindenkinek van. Milyen vallású volt apám? Hát ő eredetileg katolikus lett volna, még kántortanító is volt egy röpke ideig, de aztán felhagyott a hitbéli dolgokkal, anyám úgyszintén, engem meg már meg se kereszteltek, hát akkor nyilván nincs vallásom. Egyszer majdnem keresztanya lettem, de aztán kútba esett a dolog, mert a pap erőszakoskodott, hogy az nem lehet akárki, nekem is meg kell keresztelkedni meg bérmálkozni, meg tudom is én, miféle próbatételeken keresztülmenni, hát erre elnézést kértem, legyenek akkor keresztanyák, akik méltók rá és kész. Egyébiránt nem éreztem magam kevesebbnek a kereszteletlenségem miatt, bár kétségkívül voltak emberek, akik keresték rajtam a fogást ebből kifolyólag, de nem törődtem vele, én jól vagyok a magam pogányságával, aztán ha majd elkárhozom, az én bajom lesz.

Na de a lényeg. Felhívott ma egy másik ismerősöm, mindenféle okosságokat mesélt magáról, hogy milyen nagyszerű üzletet csinált, mert eladott valami földeket, több millióhoz jutott általa, és még maradt is neki, az egyik rész is megér még vagy kétmilliót, azon kívül pedig van még valami két hektár, ami nem túl értékes, ráadásul a lánya azt mondta, hogy neki kellene az a föld. Na és itt jön, amiért ezt az egészet megírom. Mert még gondolkodik rajta, hogy odaadja-e neki, mert nem érdemli meg.

Hogyan kell egy darab földet megérdemelni? Valami szörnyű bűne van netán a lányzónak? Erre kiderült, hogy van egy unokája most már, és gondoljak bele, hogy nincs a gyerek megkeresztelve.

Hát az én szememben ez egyáltalán nem olyan szörnyűséges vétek, el is kezdtem vele vitatkozni, hogy hát végül is a lányáék gyereke, hadd döntsék el ők, meg akarják-e keresztelni azt a gyereket. Lehet, hogy nekik ez nem fontos. De az nem úgy van, mert az a dolgok rendje, hogy a gyereket meg kell keresztelni. És amikor ő fiatal volt és neki születtek a gyerekei, ha neki adott volna valaki két hektár földet és cserébe azt kérte volna, hogy kereszteltesse meg a gyerekeit, ő bizony szaladt volna megkereszteltetni. Ettől azért már csak kijött belőlem a gonoszság, hogy vajon akkor is ilyen készséges lett volna, ha cserébe azt kérik, hogy legyen a gyereke mondjuk muszlim? De ő csak kötötte az ebet a karóhoz, hogy ez egy marhaság, már miért lenne muszlim vagy református, amikor az egészen természetes, hogy katolikusnak kell lenni. Aztán még tett rá egy lapáttal, hogy inkább odaadja azt a két hektár földet a csángó gyerekeknek.

Szegény csángó gyerekek nem tehetnek róla, de én már hallani se szeretek róluk. Mert jó ideje jelképnek használják őket, egy másik ismerősöm is azzal molesztált egy időben, hogy ha én igazi magyar lennék, leszoknék a dohányzásról a csángó gyerekek javára. Életemben nem ismertem senkit, aki csángó lett volna, van a közvetlen közelemben is elég nyomorúság, ha valakin segíteni tudok és akarok, nem kell feltétlenül a csángókig elmenni vagy Kárpátaljára. Tehát egészen őrült ötletnek tartom, hogy valaki a földjét a lánya érdemtelensége okán pont a csángó gyerekeknek akarja adományozni. Akik ráadásul nem is tudom, mit kezdenének egy falusi földdarabbal.

Na jó, elvégre nemzeti összetartozás napja van, nem, nem, soha, Erdélyt vissza és vesszen Trianon. Különben is, Szijjártó is megmondta, hogy el akarják veszejteni a keresztényeket. Talán inkább meg kellene keresztelkednem végre nekem is, csak hogy Európa megmeneküljön…

Pettra / Pettrablogja

Kategóriák: Szervezetek

Pártállami híradó és az ügyeletes robot

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, június 6 - 14:40

Belenéztem a pártállami híradóba. Ne kérdezzétek, hogy miért, ne mondjátok, hogy magamnak kerestem a bajt. Vannak ilyen napjaim, ritkán hálistennek, de hát én is emberből vagyok, hibázhatok néhanapján. Már nem bosszankodom, nem is röhögök ezeken a műsorokon, úgy nézem őket, mintha egy múzeumban soha nem volt, vagy régen kihalt állatokat látnék.

Borzonganék, ha lenne hozzá kedvem, hánynék, ha nem volna erős a gyomrom.

A rendszerváltozás után azt hittem, szerintem sokakkal együtt, hogy már soha nem lesz ilyen híradó. Hogy a pártállammal együtt kihalt ez is. De van, ráadásul a mi pénzünkön. Mi dobtuk rá össze a lóvét, hogy legyen miből hazudni a mi képünkbe.

Ez nem tájékoztatás, hanem propaganda. Azt a pártállami propagandát, amit most híradóként adnak a pártállami médiában, nem túl bonyolult összerakni. Ember sem nagyon kell hozzá, újságíró végképp nem. Utóbbi amúgy is idejétmúlt fogalom, vannak még elszórtan apróbb szigetek, ahol előfordul, de valójában nincs rá szükség.

Mindössze egy központ kell, ahol minden nap, a reggeli eligazításon megmondják, hogy aznap miről mit kell gondolnunk. A megfogalmazásra, képi megjelenítésre sem kell odafigyelni, mert a pártállami híradót már úgyis csak a totálisan lebutított agyúak nézik, nekik meg úgyis mindegy, hogy mit látnak, hallanak. A lebutított agyúaknak lényegtelen, hogy mit mondanak, és mit mutatnak nekik – a sörüket és a csipszüket úgy is el tudják fogyasztani.

Böfögni is tudnak a képernyő előtt, hír sem kell hozzá.

Elég néhány hívószó, mint például Brüsszel, Soros, migráns. Ezeket bele kell tenni egy szógenerátorba, majd ami kijön, azt az ügyeletes robot felolvassa. Időnként be lehet hívni egy politikusnak, vagy szakembernek kinevezett robotot, és úgy tenni, mintha kérdeznének tőle valamit.

De ez se fontos. Semmi sem fontos, kivéve az, hogy folyamatosan hazudjanak. Az sem baj, ha nem hihető a hazugság – ha sokszor mondják, mindig lesznek olyanok, akik elhiszik.

Azért a helyzet mégsem teljesen reménytelen. Az aljasságot is lehet jól csinálni, de ez a szerencsétlen papagájkommandó szerencsére ezt is rosszul csinálja.

Föld S. Péter

Kategóriák: Szervezetek

Magyarország sokat tanulhat Romániától és az erdélyi magyaroktól

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, június 5 - 16:44

Múlt csütörtökön az Együtt delegációjának vezetőjeként Erdélybe, Kolozsvárra mentem Hajdu Nórával, Szabó Szabolccsal és Molnár Tiborral. Tárgyaltunk az RMDSz alelnökével, beszéltünk szakértőkkel és értelmiségiekkel. Pártunk csatlakozni kíván támogatóként az úgynevezett Minority Safe Packhez, ami európai népi kezdeményezés a kisebbségek védelméhez. Megtiszteltetés, hogy mi is gyűjthetünk aláírást az elkövetkező évben ebben a fontos ügyben.

Mindig érdemes tanulni másoktól. Az RMDSz Kelemen Hunor vezetésével sikeresen vett számos akadályt. A Markó Béla által végzett munka folytatása és megújítása része a magyar közösség megmaradási törekvéseinek.

A Partiumban, a szórványban és Erdélyben is újabb és újabb nemzeti megerősödési, együttélési kezdeményezésekre van szükség. A többes identitások, a vegyesházasságok és multietnikus együttélési kihívások a mindennapok részét képezik. Ehhez helyes törekvés az autonómia kivívása is, ami azonban nem megoldás mindenre. Románia gazdasági fejlődésének egyik motorja az ország nyugati, magyarok által is lakott része. A tudásipar kolozsvári fejlődéséből nekünk, anyaországi magyaroknak is van mit tanulnunk.

Mátyás király szobra Kolozsváron. Fotó: Christopher Adam

A magyarországi politikának van elég megoldatlan hazai baja, nem szabad további bajokat okoznunk a határainkon túl. Ehhez arra van szükség, hogy ne tegyünk különbséget a határontúli pártok között. Róluk, nélkülük, velük szemben semmit sem szabad tennünk itthon.A magyarországi belpolitika mocskának exportja sehova sem vezet. Olyan rendszert kell teremteni, amelyben saját közösségből választhatnak maguknak képviselőt a határon túli magyarok. Az Együttnek erre is van javaslata.

Sokat jártam már Erdélyben, több mint egy éven át, korábban Bukarestben élve dolgoztam. Ismerek sok romániai magyart és románt. Az ottani magyarok mások, mint egyes magyar jobboldaliak bukolikus, rezervátum-szerű kisebbségképe sugallja. Egy szabad és modernizálódó Magyarországnak sokat kell tanulnia a romániai modernizáció és korrupcióellenes küzdelem sikereiből és kudarcaiból. Szigetvári Viktor
Kategóriák: Szervezetek

Ottawa is felkészül a londoni támadás után

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, június 5 - 15:21

Az eddigiekhez képest szigorúbb biztonsági intézkedéseket vet be Ottawa, Kanadai fővárosa, amikor a kanadai államalapítás 150. évfordulóját ünnepeljük meg a belvárosban július 1-én. Ugyanakkor nincs olyan biztonsági rendszer, amely száz százalékosan elhárítana egy esetleges terrortámadást. Ezt mondta a főváros polgármestere, Jim Watson a legújabb londoni terrortámadás után, melynek során heten meghaltak és 48-an megsérültek.  Az egyik áldozat egy kanadai állampolgár volt, nevezetesen a British Columbia tartományból származó Christine Archibald. A harminc éves kanadai áldozat egy, a hajléktalanoknak fenntartott menhelyen dolgozott Calgary városában.

“Amikor egy olyan tragédiát látunk, mint amilyen Londonban és Manchesterben történt, egyből arra gondolunk, hogy vajon itt is előfordulat-e ilyen? És a válasz erre egy egyértelmű igen,” mondta Watson polgármester.

Jim Watson polgármester

“Nincsen száz százalékos megoldás a terrorizmusra. Ugyanakkor ami Londonban történt egy ébresztő mindannyiunk számára, akik vezető szerepet töltünk be a társadalomban. Ébernek kell lennünk a mai világban. Egy egyszerű kés, vagy egy szimpla gépjármű is fegyver lehet egy terrorista kezében,” tette hozzá a polgármester.

Watson elmondta, hogy milyen új biztonsági intézkedésekre számíthatunk az államalapítás ünnepén. Többek között a főváros tehetautókkal fogja elblokkolni azokat az útkereszteződéseket és járdákat, ahol gyerekek, felvonulók és nagy embertömegek jelennek meg június 1-én. Már szilveszterkor is hasonló intézkedéseket próbáltak ki Ottawában, a berlini karácsonyi vásár alatt történt terrortámadás idején, amikor egy terrorista 12 járókelőt gázolt halára.

Átlagosan több százezer ember ünnepel az utcákon és kinti rendezvényeken Kanada fővárosában június 1-én. De mivél idén a 150-ik évfordulót ünnepeljük, akár az egy milliót is megközelítheti az ünneplők számára. Ottawában szinte minden belvárosi szálloda már hónapok óta le lett foglalva a nemzeti ünnep idejére. Rengetegen látogatnak el a fővárosba. A városközpontban lévő Westin szállodában jelenleg 730 dollárba kerül egy éjszaka. A Delta Hotelben pedig egy szoba ára a nemzeti ünnep idején 859 dollár.

Kanada polgármesterei egy perces néma csendet tartottak a londoni áldozatok emlékére, amikor a hétvégén a kanadai városok és települések szövetségének gyűlésén vettek részt.

Justin Trudeau is felszólalt. “A családokkal és áldozatok barátaival gyászolunk és valamennyi sebesültnek egy gyors felépülést kívánunk. A londoniak, illetve a brit nép mindig is erős ellenálló képességet mutatott, amikor balsorssal találkozott. Ezt nem régen Manchesterben és London Westminster negyedében is láthattuk. Most sem lesz ez másképpen”–mondta a kormányfő.

Kategóriák: Szervezetek

Vona Gábor és a Pride felvonulás

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, június 4 - 15:27

Vona Gábor hosszú interjút adott az azonnali.hu portálnak, amelynek során főképp a Jobbik néppárti ambícióiról volt szó. Ebben tette föl a kérdést az interjúzó, hogy mit tenne kormányra kerülése esetén a Jobbik a budapesti Pride-vel, vagyis az eltérő identitásúak cikornyás felvonulásával.

„Ha Budapest főpolgármestere lennék, betiltanám” – válaszolta a pártelnök.

Leszögezem: a hasonlóan csicsás, magamutogató megmozdulások nem az ízlésem szerint valók, és néhány érintett ismerősöm is inkább szégyelli az ott megnyilvánuló obszcenitást.

Vona azonban súlyosan téved. Nem tilthatná be a felvonulást akkor sem, ha miniszterelnök, vagy államfő lenne, ugyanis nem kell semmilyen felsőbbségtől engedélyt kérni egy rendezvényre.

Magyarországon ugyanis a ma is hatályban lévő 1989. évi III. törvény rendelkezik a gyülekezési jogról, és eszerint senkitől nem kell engedélyt kérnie a tüntetést szervezőknek, ahogyan ez egyébként a legtöbb normális jogállamban így van. Van, aki emlékszik rá: 1956-ban az egyetemistáknak a lengyel munkásokkal szolidáris tüntetését először betiltották, majd – látva a fölháborodást – mégis engedélyezték: dehát 1956-ban deklaráltan proletárdiktatúra volt.

Bejelentési kötelezettsége természetesen van a szervezőnek, méghozzá három nappal az esemény tervezett időpontja előtt, írásban, a rendezvény helyszínén illetékes rendőrségnél. Jelezniük kell a pontos helyszínt, a várható létszámot, időtartamot, valamint a kapcsolattartót. Fontos! Jogállamban a rendőrség az ÁLLAM, vagyis mindannyiunk erőszakszervezete, és nem az éppen uralmon lévő kormánytöbbségé.

A rendőrség két okból tilthatja meg a rendezvényt: ha az veszélyezteti a népképviseleti szervek vagy a bíróságok működését, illetve ha a közlekedés más úton nem biztosítható. Főpolgármesteri ellenkezésről szó sincs a törvényben. A rendőrségi elutasítás ellen a szervezők bírósághoz fordulhatnak, ahol az ügyet nemperes eljárásban, három napon belül, népi ülnökök bevonásával vizsgálják meg, és határozatuk ellen fellebbezésnek helye nincs.

A törvény meghatároz még néhány fontos szabályt a szervezők személyével kapcsolatban (csak magyar állampolgárok, vagy rendelkezik itt a szabad mozgás és tartózkodás jogával); a résztvevők kötelezettségeit (nem lehet náluk fegyver); a feloszlatás feltételeit (pl. uszítás, erőszak.

Látható, hogy az állampolgárok gyülekezési jogának szabályozása meglehetősen megengedő, és épít a felvonulók, demonstrálók, tiltakozók polgári öntudatára: vagyis arra, hogy nem kell ahhoz sem főmesteri szigor, se kancsuka, hogy a tüntető ne gyújtogassa föl az utcán álló autókat, kukákat, ne törjön-zúzzon. Persze ez nem mindig jön be, ahogy láthattuk pár éve. Reméljük, bármelyik erő is kerül kormányra jövő tavasszal, bízik annyira hazája polgáraiban, hogy ne akarjon kalodát ácsolni minden hangosabban kiabálóra. Meg persze a rend őreiben, hogy törvényadta jogukkal élve megfékezik a dühöngőket – mindannyiunk érdekében.

Amelyik „erő” mégis egyik alapvető jogunk korlátozására vetemedne – az gyenge, és beszari.

Kategóriák: Szervezetek

Blaszfémia-törvény annulálva. Dániában. Általában…

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, június 4 - 14:18

Dániában, ahol a skandináv országok közül egyedül élt törvény az istenkáromlás, a blaszfémia büntetésére, visszavonták az említett törvényt. Egy 334 éves törvényt helyezve így hatályon kívül. Miközben talán érdemes elgondolkodni azon is, hogy legutóbb egy, a Facebook-ra kitett, Korán-égetést bemutató videó kapcsán jártak el a törvény nevében.

Azért érdemes elgondolkodni ezen, mert nyilvánvalóvá teszi: általában érvényes törvényről beszélünk. Nem ez, vagy az a vallás istenének gyalázása ellen alkalmazható törvényről, hanem általában a hit megtestesítőjéről. Még akkor is, ha a törvény keletkezésekor, a XVII. században nyilvánvalóan a keresztények istenét védte eredetileg. Csak azóta a világ továbbfejlődött. Úgy általában. A jelek szerint még Európában is. Úgy általában. Még akkor is, ha vannak, akik szívük szerint Hippói Szent Ágoston egyházi antiszemitizmusának jegyében járnának el. Lehetőleg Tomás de Torquemada eszköztárával. A keresztény humanizmus jegyében. Gondolom. Úgy általában. Ha a tüzes vasat ők tartanák, és nem rajtuk hűtenék le. De leginkább akkor, ha mindezt szóban el lehetne intézni. Mert a szájukkal annyian hisznek a keresztények Istenében, hogy csak úgy dől a hangzavar a fejükből. Hazánkban mindenképpen. De talán másutt is.

Miközben vannak, akik hisznek valamilyen istenben. Míg mások a tudományos könyvespolcban hisznek. De legalább is abban, hogy van olyan ember, aki képes lehet levezetni az alternatív univerzumok kvantumegyenleteit. Ha vannak ilyenek. Úgy általában. Mert a többség erre éppen úgy nem képes, ahogy a többség vízen sem jár. Hacsak nem tudják, hol vannak a cölöpök. De ettől még tiszteletben lehet tartani egymás hitvilágát. S talán erre jöttek rá azok, akik minden isten gyalázását egy kalap alá vették. Demokratikussá téve a panteont, és szavazásra bocsátva a szférák bérleményeinek feltöltését. Az említett törvény visszavonás tehát alapvetően egyfajta társadalmi bizalmat jelent. Azt a bizalmat, hogy a társadalom megérett arra, hogy a tagjai tiszteljék egymást. Legalább annyira, hogy ne akarják megszabni a másiknak, hogy mivel kapcsolatban milyen hitvilágot dédelgessen. Dániában. Legalább ott.

Mert itt hallani vélem a kirohanásokat arról, hogy a dánok lefeküdtek a muszlimoknak, és maholnap iszlamista lesz mindahány. Megerőszakolva még a tenger halait is talán. De nekik azért a figyelmükbe szeretném ajánlani: csak az istenkáromlást nem bünteti a törvény ezután. A bűncselekményeket, köztük a nemi erőszakot is, továbbra sem jutalmazzák kormány-kitüntetéssel. Ami szintén egyfajta társadalmi bizalmat feltételez. Azt a bizalmat, ami kizárja, hogy a származása, illetve a vallása miatt tekintsenek eleve bűnösnek bárkit is. Ellenben lecsukva a bűnöst a származásától és vallásától is függetlenül. De azért, és csak azért, amit elkövetett. Aminek megértése, illetve elfogadása valószínűleg hatalmas előrelépés lenne sokaknak. Magyarországon is. Például, az előítéletektől vezetett státuszhívő decibelkeresztényeknek is. Úgy általában.

Kategóriák: Szervezetek

Megszűnik az Ottawai Magyar Rádió

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, június 3 - 06:50

Tizenhárom év után megszűnik az Ottawai Magyar Rádió. Utoljára 2017. június 4-én 19 órakor hallhatnak magyar nyelvű rádióadást Kanada fővárosában. A heti egy órás rádióműsort immár két éve Petényi Judit szerkeszti és most rá hárul az a felelősség, hogy a 2003-ban elkezdett ottawai magyar nyelvű rádiózás korszakát végleg lezárja.

2003 decemberében indult útjára az ujonnan megalakult nemzetiségi CHIN Radio hullámhosszain a heti egy órás magyar nyelvű adás. Az első években Hadházy Éva szerkesztette az adást és végül tőle vette át a szerkesztői teendőket Dombi Károly 2006-ban. 2014-ben — hat hónapig — az Orbán kormány Miniszterelnöksége által delegált Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjasa — Simon Diana — vállalta el a felelős szerkesztői teendőket, mielőtt ideiglenes alapon ismét visszatért Dombi Károly. Tőle vehette át az adást 2015 júniusában Petényi Judit.

Nem kis meglepetés volt számomra, amikor  2015 augusztusában interjút készített velem Judit. Az interjúnak nem volt semmilyen aktuálpolitikai vetülete, mégsem nézték többen jószemmel a helyi magyar közösségben, hogy egyáltalán megszólalhattam a rádióban. Aztán néhány hónappal később Kertész Ákos Kossuth díjas író szavalatokkal és irodalmi jegyzetekkel gazdagította a heti egy órás adás tartalmát. Tartalmilag 2015-től a rádió a magyar kultúrára, a helyi közösség híreire, illetve kanadai közéleti fejlemények magyar nyelvű bemutatására épült.

2015-től olyan vendégek szerepeltek a rádióban mint ifj. Rajk László (a Saul fia film kapcsán), vagy éppen Orosz Angéla Holokauszt-túlélő, Várnagy Andrea és Farkas Zsolt zongoraművészek, Molnár Réka énekes, Salamon Pál író és még sokan mások.

Az Ottawai Magyar Ház (OMH) híreit rendszeresen bemutatta Petényi Judit, a közösségi ház programjait igyekezte népszerűsíteni. Heti tíz órás önkéntes munkát igényelt a rádióadás összeállítása és míg ezt a feladatot hétről hétre teljesítette, elmaradt a heti minimum egy fizetett hírdetés, amely szükséges lett volna ahhoz, hogy a CHIN Radio a továbbiakban is fenntartson egy heti egy órás sávot a magyar nyelvű adás részére. Korábban az Ottawai Magyar Ház reklámozott a rádióban, ez azonban már 2015 végén megszűnt. Petényi Judit négy hivatalos emailben kereste fel az OMH Igazgatói Tanácsát, abban a reményben hogy helyreállhat az együttműködés a rádió és a közösségi ház között. Az emailekre válasz nem érkezett, de végül 2017 februárjában — egy személyes megbeszélés keretein belül — tudatta az OMH vezetősége, hogy a technológiai változások és fejlődések miatt, ma már nem tartanak igényt egy rádióadásra. Szintén itt derült ki, hogy az adást tartalmával kapcsolatban is fenntartásaik voltak.

2017. március 30-án határozatot hozott az OMH Igazgatói Tanácsa, melyben végérvényesen elhatárolódottaz Ottawai Magyar Rádiótól. “Az OMH Igazgatói Tanácsa nem tart igényt a Petényi Judit által vezetett rádióműsor szolgáltatására, és nem ismeri el mint az „ottawai közösség hangját”–állt többek között az OMH IT határozatában.

Ezek után már valóban csak rövid idő kérdése volt az ottawai magyar rádióműsor megszűnése. Petényi Judit ugyan kötelességtudóan végezte el hétről hétre a szerkesztői teendőit és leadta műsorait, de közösségi rádiót nem lehet úgy fenntartani, ha nincs mögötte közösség. A sors furcsa iróniája, hogy a magyar széthúzás miatt pont június 4-én — az úgynevezett “Nemzeti Összetartozás napján” — hallgat el örökre Kanada fővárosában a magyar nyelvű rádióműsor.

Nem minden közép, illetve kelet európai közösség járt így. Például az ottawai román közösség nem is olyan régen indított el egy új rádióműsort azokon a hullámhosszokon, ahonnan a magyar nyelv június 4-én eltűnik. Kívánunk nekik sok sikert!

Köszönjük Petényi Judit kötelességtudó önkéntes munkáját és kívánunk neki is sok sikert. Búcsú videóját itt nézhetik meg.

Petényi Judit, az Ottawai Magyar Rádió szerkesztője.

Kategóriák: Szervezetek

Már kapható az új tíz dolláros bankjegy

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, június 2 - 17:38

Június 1-től kapható az új tíz dolláros bankjegy országszerte a pénzügyi intézményekben, amely Kanada 150. évfordulója alkalmából került forgalomba. Összesen 40 milliót nyomtattak az új bankjegyből, tehát lényegében egy bankjegy jutna minden kanadai részére. Feltehetően a gyűjtök fogják viszonylag hamar felvásárolni az emlék bankjegyet, így annak értéke is meghaladhatja a 10 dollárt.

A bankjegy négy történelmi személyt ábrázol. Elsőként Kanada első miniszterelnökét, Sir John A. Macdonald-ot, aki évtizedek óta szerepel a tíz dolláros bankjegyen, de aki 2018-tól onnan le fog kerülni. Sir George-Étienne Cartier, a kanadai föderalizmus atyja, illetve a francia jogok élharcosa is szerepel az emlék bankjegyen. Mellettük ott van még Agnes Macphail emberjogi aktivista, illetve a kanadai parlament első női képviselője, akit 1921-ben válaszottak be, valamint James Gladstone, eredeti nevén Akay-na-muka, Kanada első olyan szenátora, aki az Őslakosságból származik, pontosabban a Kainai nemzetből.

Így az új tizes Kanada sokszínűségét hivatott ábrázolni: az ország angol és francia örökségét, az Őslakosság jelenlétét, illetve — Agnes Macphail-re való megemlékezés által — a munkásosztályt, a bevándorlókat és a nőket. A bankjegy a kanadai parlament neo-gótikus építészeti elemeit is ábrázolja.

A bankjegy hátsó oldala a csodálatos kanadai tájat hivatott képviselni. Kezdve a prairie tartományok búzamezőitől, az északi fényekig, illetve British Columbia hegyvidékeitől az atlanti tartományok partjaig. Ha pedig a bankjegy mintáját nézzük közelről, akkor a Métis első nemzet egyik népi motivumát, az Assomption Sash-t, láthatjuk. De nem csak itt szerepel az őslakossági népi kultúra. Az új tizes egy inuit művész, Kenojuak Ashevak egyik motivumát,  az úgynevezett Bagoly csokrot is ábrázolja.

2018-től már nem lesz látható John A. Macdonald az új tizesen. Az első miniszterelnököt Viola Desmond afro-kanadai emberjogi harcos váltja. Az első kormányfó várhatóan egy új ötven, vagy száz dolláros banjegyre kerül, a következő években. A húsz dolláros továbbra is II. Erzsébet királynőt, illetve a regnáló brit uralkodót ábrázolja.

Utoljára 2015-ben adott ki a Kanadai Nemzeti Bank emlék bankjegyet, akkor II. Erzsébet királynő tiszteletére. Hazánk történelmében összesen négyszer — 1935-ben, 1967-ben, 2015-ben és 2017-ben — került forgalomba emlék bankjegy.

Kategóriák: Szervezetek

Háborús propaganda és ellenpropaganda - VIDEÓ

Anno Filmklub - 2017, június 2 - 09:31

2017. május 31-én került sor A múzsákat lelövik, ugye? című beszélgetéssorozatunk újabb epizódjára, amelyen Takács Róbert a háborús propaganda és ellenpropaganda kérdését járta körül Klestenitz Tibor és Vörös Boldizsár történészekkel.

A beszélgetésről készült videó megtekintéséhez kattintson ide!

Kategóriák: Szervezetek

Háborús propaganda és ellenpropaganda - VIDEÓ

Anno Filmklub - 2017, június 2 - 09:31

2017. május 31-én került sor A múzsákat lelövik, ugye? című beszélgetéssorozatunk újabb epizódjára, amelyen Takács Róbert a háborús propaganda és ellenpropaganda kérdését járta körül Klestenitz Tibor és Vörös Boldizsár történészekkel.

A beszélgetésről készült videó megtekintéséhez kattintson ide!

Kategóriák: Szervezetek

A múzsákat lelövik, ugye? 2017/3. - Háborús propaganda és ellenpropaganda - VIDEÓ

Anno Filmklub - 2017, június 2 - 09:31

2017. május 31-én került sor A múzsákat lelövik, ugye? című beszélgetéssorozatunk újabb epizódjára, amelyen Takács Róbert a háborús propaganda és ellenpropaganda kérdését járta körül Klestenitz Tibor és Vörös Boldizsár történészekkel.

A beszélgetésről készült videó megtekintéséhez kattintson ide!

Kategóriák: Szervezetek

Ellenségkép és propaganda az I. világháborúban - VIDEÓ

Anno Filmklub - 2017, június 2 - 09:23

2017. május 31-től látogatható nyílt meg Ellenségkép és propaganda az I. világháborúban című kiállításunk, melyet Merényi Dániel, az Index és a Napirajz karikaturistája nyitott meg.

Az erről készült videót ide kattintva megtekintheti az interneten.

Kategóriák: Szervezetek

Ellenségkép és propaganda az I. világháborúban - VIDEÓ

Anno Filmklub - 2017, június 2 - 09:23

2017. május 31-től látogatható nyílt meg Ellenségkép és propaganda az I. világháborúban című kiállításunk, melyet Merényi Dániel, az Index és a Napirajz karikaturistája nyitott meg.

Az erről készült videót ide kattintva megtekintheti az interneten.

Kategóriák: Szervezetek

Oldalak

Feliratkozás Klubhálózat hírolvasó - Szervezetek csatornájára