Szervezetek

Lesújtás előtt

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 19 - 15:11

Ne legyen igazam, de szerintem nem lehet kétségünk afelől, hogy az új civiltörvény hamarost hatályba lép.

Amelynek előírása szerint azonban bármely kedvezményezett civil szervezet azt lesz köteles felírni, amit az adományozó közöl vele, az adományozó pedig a küldemény feladójának akár a Jézuskát megnevezheti.

Amennyiben a pénz bankszámlára érkezik, a 3,6 millió forintot meghaladó összeg tranzakcióját – a már régen hatályos pénzmosás elleni törvény értelmében – leellenőrizni a bank egyébként is köteles.

Tehát a valóban csupán megbélyegzésre és a civil szevezetek vegzálására alkalmas új jogszabály hatályba léptetése nem célozhat mást, mintsem hogy a kormány a törvény ellen protestáló civil szervezetek (a hozzájuk utólag csatlakozó Autonomia Alapítvány; a Civil Kollégium Alapítvány; a Jogriporter Alapítvány; és az Ökotárs Alapítvány szervezeteivel együtt) előre bejelentett polgári engedetlenségét az általa megjósolt forró ősz Soros-finanszírozta kiváltójának tekinthesse.

És lesújtson.

Nemcsak rájuk.

Aczél Gábor

Fotó: Tóth Gergő / Népszava

Kategóriák: Szervezetek

A múzsákat lelövik, ugye? 2017/4. - Az Osztrák-Magyar Monarchia mint megszálló hatalom

Anno Filmklub - 2017, szeptember 19 - 14:29

2017. szeptember 27-án (szerdán) 17:30-tól folytatjuk első világháborús beszélgetés-sorozatunkat, melynek idei évada A háború peremén címet viseli.
Teljes programját itt találja.

Vendégeink: Pollmann Ferenc és Ress Imre.
Moderátor: Egry Gábor

A részletes program megtekintéséhez kattintson ide!

Kategóriák: Szervezetek

Új magyar közösségi csoport Ottawában

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 18 - 17:56

Pénteken este arra jutottunk négyesben vacsora közben (Gyuri, Ági, Pali és Judit), hogy jó lenne összejárni, nagyobb szervezések nélkül magyarul beszélgetni. Akinek van valami jó ötlete, hogy hová lehetne menni, érdekességeket látni, hallani, ízlelni, az tudatja mindannyiunkkal. Mivel a Meet-up nem igazán működött, egy csoportot hoznánk létre a Facebookon erre a célra. A többi Facebook csoport számunkra nem látszik alkalmasnak.

Először is nevet kell választanunk, amiben jó lenne, ha tartalmában a következők lennének benne:
Ottawa, magyar, szabad, programok

De mindenekelőtt kérlek, jelezzétek, hogy érdekel-e ez titeket és benne lennétek-e a csoportban. Ez nem egy szervezet, nincsenek vezetők és mindenkinek magának kell eldöntenie, mit ajánl fel a többieknek és miben vesz majd részt.

Várom válaszotokat és nyugodtan terjesszétek!

Petényi Judit

email: judit.petenyi@gmail.com

***

In a discussion this past Friday evening, several us realized that we would like to casually get together and chat, if possible in Hungarian. Anyone who has a good program in mind, something interesting to see, hear or taste, please let us all know. We intend to start a Facebook group for this purpose because Meet-up did not work and the other Facebook groups do not seem to be the right fit for us. First we need a name for the group that would include key words like Ottawa, Hungarian, free programs. First of all please let me know if you want to be part of a group like this. It will not be an organization, there will be no leaders or titles, everybody will decide how much to contribute and what to take part in.

So please get back to me and spread the word!

Judit Petényi

email: judit.petenyi@gmail.com

Illusztráció: D. Gordon E. Robertson / Myiarchus crinitus a Mer Bleue Conservation Area-ban.

Kategóriák: Szervezetek

Európa – vagy?

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 18 - 15:21

Úgy gondolom, a bevándorlás jelenlegi problémáját ketté kell választani – ebben a mai magyar kormány ellenérdekelt, mert egyetlen esélye a hatalomra, ha sikerül külföldi – és már belföldinek is mondott – veszélyekkel úgy megfenyegetnie a magyar szavazókat, hogy rémülten bújjanak a “védelmébe”.

Van egyszer egy globális probléma, ami az infokommunikációs fejlődés következménye. Nagyon leegyszerűsítve: ötven évvel ezelőtt Afrikában, Indiában (Ázsia e szempontból más) a sokaság nem is tudott arról, hogy létezik a Földnek olyan része, ahol nincs éhínség, a gyermekek nagy többsége megéri a felnőttkort, az idősek megélését a közösség biztosítja, nem kell a gyakran sovány zsákmány, termés egy részét rájuk „pazarolni”. Ma meg az indiai serpa, meg a kenyai maszáj is okostelefonon várja a turistacsoportok megrendelését. Azon az okos eszközön meg nemcsak a neki szánt információkat találhatja meg.

Főleg emiatt vált tarthatatlanná, hogy a Föld erőforrásainak döntő részét – a különböző mérések szerint 70-85 százalékát – a népesség 30-15 százaléka használja föl. (Más típusú ellentét, hogy az ún. fehér civilizáción belül hasonló a javak eloszlásának aránya a társadalom felső 10 és a többi 90 százaléka között. Ez azonban nem globális probléma – a „civilizált” társadalmaknak maguknak kell ezzel megküzdeniük.) Ezt az élessé vált ellentétet csak globális méretekben lehet megoldani – ehhez még az egységes Európai Unió ereje sem lenne elég. Sajnos a megoldás esélye jelenleg távolodni látszik, ahogy az USA elnöke felcsatlakozott Putyin mögé a maga „velikájá Roszija” (hatalmas Oroszország) koncepciójával, az „America first”-tel.

A probléma másik fele jobbára csak az Európai Uniót érinti, mivel országai könnyebben elérhetők a Földközi-tengeren át – sőt, most már a török földön keresztül kelet felől is –, mint az amerikai partok. Ez sürgős intézkedést követel az EU-tól, mivel tengerparti országaira – elsősorban Görögországra és Olaszországra – aránytalanul nagy teher hárul az érkezők ellátásában, de főképp a tömeg ellenőrzésében. Ez a probléma másik – mondhatni napi aktualitású vetülete.

Ezért aztán az ún. kvótaügy fontossága nem is abban rejlik, hogy a tagországoknak egy ideig etetniük kellene a menekülők egy kicsiny részét – Magyarországnak pl. egyezer háromszáz embert! -, hanem abban, hogy ellenőrizni kellene: valójában honnan jön, kicsoda és milyen szándékkal, hiszen az olasz és a görög hatóságok képtelenek megbirkózni a naponta érkező százakkal. Legyünk tisztában azzal: annak idején a kétszázezer magyar menekült között is volt a zűrzavarban kiszabadult köztörvényes, nem egészen „jószándékú” ember. Most pedig –egyes felmérések szerint – minimum 6 millió afrikai, közel-keleti indult (vagy akar indulni) Európa felé! És bizony, sokan lehetnek köztük, akik nem egyszerűen az élhető, vagy gazdagabb élet reményében kelnek útra. Az „egy igaz hitet” akarják elfogadtatni, akár erőszak árán is, hiszen mindenki, aki nem követi vakon istenük dicsőségén alapuló törvényeiket, ellenség! Vagyis: az EU azt akarja elérni, hogy az érkezők befogadásáról vagy kiutasításáról ALAPOS ELLENŐRZÉS után dönthessen a közösség.

Ha Magyarország – illetve jelenlegi kormánya – a probléma közös megoldása elől való elzárkózásban látja a megoldást, akkor szembe kell néznie azzal: a nemzetközi közösség is magára hagyja a nemzetet, csökött kormányfőjével együtt.

Az azért érdekes, hogy a magyar kormány, amely szavakban annyira félti a „nemzetikeresztény” kultúrát, éppen azzal az Iránnal szerződik atomprogramra, amely a legkeményebb iszlám törvényei (a sarija) alapján rendezte be államát. Amely állam – éppen harcias iszlámista politikája miatt nemzetközi embargo alatt áll, főképp a nukleáris fejlesztések területén. Vagy: muzulmán gyilkost szabadon enged, aki korábban bevallottan a kereszténysége miatt gyilkolta meg örmény katonatársát. Az utóbbi ügyben mostanában került szóba 7 millió dollár rejtélyes végállomása. Joggal élünk a gyanúperrel, hogy az iráni üzlet körül szorgoskodó kormánypotentátok azt a nyolcvanas években sokaknak – pl. Széles Gábornak –jelentős vagyont hozó „üzleti tervet” másolják, ami akkor a keleti blokkot sújtó számítástechnikai embargó kijátszásán alapult. Széles „gazdasági zseni” hírén sokat rontott, hogy a kezébe került Ikarus és Videoton szinte nyom nélkül ment tönkre. Az általa beígért, a gravitáció (vagy mi) alapján működő energiacelláról sem tudni sokat, pedig már 7 éve volt az állítólag kész terv kivitelezésére.

Nyugodt, magabízó és büszke társadalom képes megbirkózni lakossága kevesebb, mint 7600-ad részét kitevő más kultúrájúval, főként, ha olyannyira meg van győződve saját hitei felsőbbrendűségében. Sőt, ennél sokkal többel is.

Despoták azonban semmitől sem félnek jobban, mint egy nyugodt, magabízó társadalomtól. Nekik megfélemlített, tájékozatlan páriák kellenek – ezért is szól az összes közrabszolgálati tévé kanálisán pl. a híradók majd kétharmada a migráns-ügyről, egybe keverve valóban terroristák által elkövetett akciókat magányos ámokfutók meg egyéb pszichopaták bűntetteivel. Nincs kétségem: még erősödik is a hazai ellenzék megbélyegzése, a nem kormányzati civilszervezetek – önképzőkörök, segítők és hímzőszakkörök – ellenséggé nyilvánítása. Érthető a törekvés: 2020 után jelentősen csökkennek az EU-ból áramló pénzek, és nagy az esélye annak, hogy a magyar választók kegyetlen valóságra ébrednek: kiszolgáltatták magukat csodálatos gázszerelők, meg egyéb úrhatnám hűbéresek világának.

Rátesi Margit

Kategóriák: Szervezetek

Orbán, KÉSZ

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 16 - 22:37

Orbán Viktor esetében egyre rövidebb élettartamú akkumulátorokat tesznek be az egyes töltések alkalmával. De az is lehet, hogy a közelgő választások okoznak komoly túlterhelést. Ezt azért gondolom, mert két idiotisztikusnak tűnő roham között egyre rövidebb idő látszik eltelni. A mostani roham, a HVG tudósítása szerint, a KÉSZ kongresszusán érte utol.

A kereszténynek, és értelmiséginek gondolt emberek klubfoglalkozásáról, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) XI. kongresszusáról szóló, tudósítás közlése, hogy „a miniszterelnök szerint a múltban sem a fejsze, sem pedig a fűrész nem tudta kiirtani a kereszténységet az európai életből”. Amellyel kapcsolatban érdekes lenne tudni, hogy Orbánnak mit is súghattak a hangok valójában. Mert a fejsze, a fűrész leginkább a favágók eszköztárába tartozik. Fát jobbára épületek, hajók építéséhez, és tűzifának vágtak. Legalább is ilyen képzetek jelenhetnek meg a fejszecsattogást felidézve. Talán az utóbbi járhatott legközelebb a kereszténységhez. Mármint a tűzgyújtás. Azonban van egy „kis probléma” ezzel a képzettel. Jobbára nem keresztényeket égettek meg máglyákon, hanem keresztények égettek meg másokat, az ő istenük nagyobb dicsőségére és a kereszténység nevében. Azokat a fejszéket, akkortájt, keresztények forgatták. Mások ellen.

Egy másik idézet szerint a miniszterelnök azt mondta, hogy „a belső kerítésbontókat távol kell tartani a kormányzattól, és minden korábbinál erősebb felhatalmazást érdemes adni azoknak, akik készek megvédeni a keresztény Magyarországot”. Meg hozzátette, hogy a kormány erre készen áll. Márpedig erről mondatfűzérről az „Emlékmás” című filmben emlegetett skizoid embólia jut az eszembe. Akik ugyanis nem teljesen hibbantak, amnéziások, illetve újszülöttek, azok még emlékezhetnek arra, amikor Orbán saját kezével bontott kordont. Nem Londonban, hanem Budapesten. Márpedig egy érdekes állapot lehet, amikor a kormányzat készen áll, hogy a kormányfő felhívására távol tartsa a kormányfőt a kormányzástól. Egy percig sem vitatva, hogy erre az ország igencsak érdemes lehet. Ahogy Jézus tanításából is több pont érvényesítésére. Amely tanítások igencsak távol állnak a jelenlegi vezetés világszemléletétől.

Ehhez képest igencsak érdemes megemlíteni azt a földművelői képzavart is, amely ugyancsak előfordult a kedvetlenségi kórságban szenvedni látszó vezető önbíztatásában. Mondá eszerint, hogy „a mai európai program az altalaj kicserélése, ezzel a módszerrel lehet véglegesen meggyengíteni a kereszténységet”. Az ugyanis jelenleg még földrajzi tény, hogy Magyarország Európában van. Európai programról pedig kicsit nehéz beszélni úgy, hogy nem állt fel az Európai Egyesült Államok. Miközben persze azon is érdemes lehet elgondolkodni, hogy a kereszténységet a Jézus tanításához jól-rosszul, de igazodni szándékozó Ferenc pápa, vagy a Jézus tanításával inkább szembe menni kívánó szemlélet veszélyezteti-e jobban. Még akkor is, ha Orbán ehhez olyan támogatókat talál, mint a politika fenéknyelvelés katolikus nagymestereként debütált Erdő Péter. Azzal az altalajcserével a szó szoros értelmében is gond lehet persze. Magyarországon, például, igen komoly altalajcserével tettek termékennyé szikes területeket. Azonban nem magyarok, hanem olaszok közreműködésével. Aki nem hiszi, járjon utána a „digózás” szó eredetének.

Összességében, azonban, inkább sajnálom a miniszterelnököt. Mert közel lehet az idő, amikor már csak a belső hangokat hallja, és eközben az sem zavarja majd, hogy eközben a zsebét sem fogja használni, és nyílt színen habzó szájjal próbál bátorságot meríteni a péniszirigysége, nála mindig megtalálható, tárgyából.

Kategóriák: Szervezetek

Jonathan Maitland: TAGADJ, TAGADJ, TAGADJ! A HATSZÍN TEÁTRUMBAN

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 16 - 13:49

2026-ot írunk, vagy mégsem? Eve, az ígéretes ifjú futóbajnok nő megismerkedik a sportág egyik legjobb edzőjével, aki hamarosan új ‘kiegészítő kezelést’ ajánl neki. Ha vállalja, ő lehet a világ leggyorsabb futója – de vajon biztonságos, legális és etikus ez a kezelés? A cím a doppingolók kézikönyvének legfontosabb mondatát idézi: “Tagadj mindent, amíg csak képes vagy.” A Londonban nagy sikert aratott színdarab leleplezően őszinte, hátborzongató képet ad a sportvilág farkastörvényeiről.
Mi az  ára egy-egy bajnoki (olimpiai) címnek?

A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség között létrejött megállapodás alapján kerül színre.

(forrás: színház)

Rendezte: Szabó Máté

Producer: Orlai Tibor

Fordította: Zöldi Gergely

Játsszák:

Lovas Rozi, Sztarenki Dóra, Ullmann Mónika, Nagy Dániel Viktor, Ficzere Béla

 

Fotók: Gergely Bea

 

Kategóriák: Szervezetek

Victor Haim: Nők. Játszmák. Rivaldafény a József Attila Színházban

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 15 - 15:48

Camille, a szép, kívánatos, negyvenes évei elején járó ünnepelt díva nemrég érkezett meg görögországi nyaralásából, ahol természetesen körüldongták a férfiak – és most tettvággyal telve veti bele magát Gertrude darabjának megismerésébe. Az író-rendezőnő szokatlan munkamódszert ajánl: vessék sutba a kínnal, műgonddal papírra vetett szöveget, és egyszerűen csak érezzenek. Érezzenek őrjítő szerelmet, elhagyatottságot, gőgöt, hitet, halni akarást; akarják egymás illatát, majd térjenek ki az utolsó pillanatban mégis; legyenek együtt és mérföldekre egymástól, minden rezdülést értőn meglesve vagy épp vakon. A két nő tapogatózását, lelki bugyrainak kifordítását azonban folyton megakasztja egy telefon: barátnőtől, irodalmi periodikának álcázott bulvársajtótól, rejtélyes fekete páncélautóból…

Az előadást élőzene kíséri: egy hegedűs és egy brácsás szólaltatja meg Johann Sebastian Bach, Maurice Ravel és Fritz Kreisler műveit.

(forrás: színház)

Zenészek: Nagy Szilvia (hegedű), Draskóczy Veronika (cselló)

Rendezte: Schlanger András

Játsszák:

Fehér Anna, Pikali Gerda

Bemutató: szeptember 16.

Fotók: Gergely Bea

 

 

 

Kategóriák: Szervezetek

Kultúra és politika 1956–1989

Anno Filmklub - 2017, szeptember 14 - 15:13

A Politikatörténeti Intézet 2017. szeptember 28-án (csütörtökön) 9 órától tudományos konferenciát és kerekasztal-beszélgetést rendez Aczél György születésének centenáriuma alkalmából.

Résztvevők: Agárdi Péter, Feitl István, Földes György, György Péter, K. Horváth Zsolt, Kalmár Melinda, Révész Sándor, Standeisky Éva, Takács Ádám, Takács Róbert.

Részletes programért kattintson ide...

Kategóriák: Szervezetek

Az antiszemita Esterházy János hamisított “zsidómentése” és a dunaszerdahelyi képviselőtestület

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 14 - 12:25

Úgy tűnik, hogy az Esterházy Jánossal kapcsolatos évek óta folyó cinikus történelemhamísítás egyre többeket zavar, és én szívből remélem, hogy a nemzetközi közvélemény hamarosan foglalkozni fog ezzel az elképesztő üggyel. Mert azért az tényleg felháborító, hogy az Orbán kormány egy jólszervezett (kormányszintű) történelemhamisítási programot hozott létre és egykori Horthystákból, fasisztákból, sőt, akár jogerősen elítélt háborús bűnösökből, csalással, “zsidómentőket” faragnak!

Gróf Esterházy János

A dunaszerdahelyi képviselő-testületi legutóbbi ülésén vitát váltott ki az a javaslat, amelynek értelmében Esterházy János halálának 60. évfordulója alkalmából a 2017-es Esterházy emlékévhez csatlakozott volna a város. Karaffa Attila városi képviselő elmondta, hogy az általa vezetett Pázmaneum nevű szervezet hirdette meg az emlékévet, amelyhez több egyházi és civil szervezet is csatlakozott nem csupán Felvidékről, hanem az „anyaországból” is. Javaslata alapján egy elvi csatlakozás kért a várostól, s mint elmondta, ősszel szeretnének Dunaszerdahelyen egy Esterházy-konferenciát is megrendezni. (Itt olvashatóak a részletek.)

Karaffa szervezetét a Pázmaneum-ot az Orbán kormány támogatja és céljuk Esterházy tisztára mosása. Esterházy 2011-es kassai szoboravatását egy zárt udvaron rendezték az Orbán kormány segédletével, de az ott is verekedésbe fulladt. A tüntetők azt kiabálták hogy Esterházy gróf „fasiszta”. (Itt megnézhető.)

Karaffa Attila (Pázmaneum), Csáky Pál (MKP) és Wintermantel Zsolt (Fidesz) Budapesten ünnepli Esterházyt.

Az ülésen egy másik dunaszerdahelyi képviselő, Ravasz Marián, is felszólalt. Ő nem tartotta jónak az ötletet. Esterházy szerinte az a politikus volt, aki 1940-től kezdve megszavazta az összes zsidótörvényt, és bevallottan antiszemita volt. Karaffa erre reagálva kifejtette, biztosan más forrásokból informálódik a képviselőtársa, hiszen a 60 éve elhunyt politikus maga is zsidókat bújtatott. Ravasz erre válaszolva kifejtette, ezek ún. saját zsidók voltak, s egyébként sem vállalt ezzel kockázatot, mert Tisohoz hasonlóan immunitást élvezett.

A vita végén a képviselők 12 igen, 3 tartózkodás, 3 nem szavazat mellett (további 3 képviselő nem voksolt) megszavazták a javaslatot. Vagyis a dolgok jelenlegi állása szerint támogatják az elvi javaslatot.

Esterházy egy szlovák politikus, Tiso fasiszta szlovák bábállamának parlamenti képviselője volt. Támogatta a náci eszmét, nem emelte fel hangját a német, vagy éppen a szlovák fasiszták ellen és nem támogatta a Szlovák Nemzeti Felkelést sem, pedig ott amerikaiak is harcoltak a magyar és szlovák partizánokkal. Ő volt az aki Dél-Szlovákia törvénytelen visszacsatolásakor Horthy-t lelkesen üdvözölte Kassán; erről filmfelvétel is fennmaradt. (Itt megnézhető.) *Az Első Bécsi Döntést Nagy-Britannia és Franciaország nem hagyta jóvá, csak a fasiszta hatalmak támogatták és azt a második világháború után semmissé nyilvánították.

A magyar kormány a gróf pályafutásának egyetlen mozzanatát nagyítja fel, azt próbálják „hőstettnek” beállítani. Esterházy ugyanis technikailag nem szavazta meg a zsidók deportálását, viszont történelmi tény, hogy tartózkodása a szavazás során egyetlen zsidó életét sem mentette meg. Sőt, korábbi szavazataival nagyban hozzájárult a szlovák zsidók teljes kisemmizéséhez, fizikai és lelki ellehetetlenítéséhez. Történész professzor Karsai László ezt írja a magyar kormány Esterházy kultuszáról: „Nem beszélve arról, hogy egy antiszemitát, Esterházy Jánost is beemelt az új kormány az embermentők közé, budai rakpart-részt elnevezve róla és jövőre már szobrot is terveznek neki állítani. Az persze Schmidt Máriát és társait cseppet sem zavarja, hogy Esterházy János soham egyetlen zsidót sem mentett meg. Azt gondolom, hogy kezd kicsit sok lenni a holokausztra való hamis megemlékezésekből.” (Itt olvasható.)

Esterházy apai ágon magyar, anyai ágon lengyel felmenőkkel rendelkezett, de beszélt magyarul is. A második világháború után háborús bűnösként az akkori Csehszlovákiában elítélték, börtönben halt meg. Ítéletét soha nem kérdőjelezték meg az USA-ban, ahol mindig is háborús bűnösként tartották számon aki hozzájárult Csehszlovákia náci szétdarabolásához.

Néhány évvel ezelőtt Esterházy leánya, az időközben olasz grófnévá házasodott Alice Malfatti kampányt indított, és félévszázaddal apja halála után kétes dokumentumok és feltételezések alapján azt állította, hogy apja hős zsidómentő volt.

Áder János kitüntette Malfatti grófnőt

Ekkor indult be az orbáni propagandagépezet és Németh Zsolt államtitkár vezetésével Molnár Imre egy féltudományos Esterházy életrajzot fabrikált. Molnár jutalmul diplomáciai posztot kapott. Novák Attila „cionista” aktivista is lobbizott Esterházyért, Németh neki is hálás volt, ő is diplomáciai poszton kötött ki.

Molnár Imre (balra) írta Esterházy “zsidómentő” életrajzát és Berényi József (MKP)

Gasparovic szlovák államelnök kijelentette hogy Esterházy egy fasiszta volt, jogosan ítélték el, rehabilitásáról vagy éppen ügyének újratárgyalásáról szó sem lehet. Ivan Kamenec szlovák történész és Gila Fatran izraeli történész szerint Esterházy nem volt „hős” a fasiszta bábállam kiszolgálója volt. (A Gasparovic kijelentésről bővebben itt.)

2011-ben New Yorkban, Abraham Foxman, a New York-i Rágalmazásellenes Liga (ADL) elnöke, a Jan Karski Bátorság és Szolgálat Díjat adta át Giovanni Malfattinak, Esterházy unokájának nagyapját méltatva. Ekkor tört ki a botrány. A pozsonyi zsidó hitközség (UZZNO) felháborodottan tiltakozott és még egy könyvet is kiadtak bizonyítva, hogy Esterházy antiszemita volt, semmilyen díjat nem érdemel. Minden jel szerint Budapestről hamisított dokumentumokat továbbítottak New York-ba az ADL-hez ahol a díjat ezek alapján ítélték oda. A szlovákok nem tudtak arról, hogy Esterházyt méltatni fogják New York-ban, a magyar kormány trükkösen, az ADL-t is becsapva zsidómentőt faragott Esterházyból. (Bővebben itt olvashatunk a szlovák tiltakozásról.)

Az ADL New York-I díjátadóján balról Németh Zsolt külügyi államtitkár, Giovanni Malfatti, Abraham Foxman (ADL) és Berényi József (MKP) mondja a beszédet.

A díjátadáson Németh Zsolt külügyi államtitkár volt jelen, ő volt az aki a feltételezett csalást kivitelezte, de meghívták a szlovák Magyar Közösség Pártjának (MKP) akkori vezetőjét Berényi Józsefet is. Vele mondatták el a köszönő beszédet, mert ha esetleg a csalásra fény derül, pestiesen szólva, Berényivel vitetik majd el „a balhét”. Érdemes megjegyezni, hogy a „másik” szlovákiai magyar párt, a Most-Híd teljesen elhatárolódott az Esterházy ügytől és nem hajlandó támogatni az MKP-Fidesz összjátékot az antiszemita gróf tisztára mosási trükkjeiben. Minden jel szerint az Orbán-kormány ma már az Esterházy botrányban kompromittált Csáky Pált is hajlandó „feláldozni”, ő az MKP Európai Parlamenti képviselője. Az utóbbi időben Csáky sajtónyilatkozatai kényelmetlenné váltak a Fidesz számára. Az ADL-es Foxman már nyugdíjba ment, és a szervezet új vezetőt kapott Jonathan Greenblatt személyében. Várhatóan hamarosan vizsgálat indul arról, hogy hogyan is kaphatott ADL elismerést a jogerősen elítélt antiszemita háborús bűnös, Esterházy János.

Balról-Jobbra Csáky Pál (MKP), Berényi József (MKP) és Orbán Viktor egyeztet

Az izraeli Yad Vashem határozottan elutasította azt a beadványt amely néhány állitólagos szivességet, amelyet Esterházy zsidó ismerőseinek tett, úgy állított be mintha a gróf életét kockáztatva zsidókat mentett volna. Esterházy nem jogosult a „Világ Igaza” címre.

Javasoljuk a dunaszerdahelyi képviselőtestületnek, hogy tárgyalja újra az Esterházy emlékév ügyét és mielőbb határolódjon el azoktól, akik ebben az egyre terebélyesedő nemzetközi botrányban résztvesznek.

Folytatása következik…

Lázár György

Kategóriák: Szervezetek

Orbán, a bolha és az Unió

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 14 - 12:11

Nem értek egyet azokkal, akik azzal gondolják sikerrel támadni Magyarország jelenlegi kormányfőjének legalábbis érdekes külpolitikáját, hogy: „köhög a bolha, egy ilyen kicsi ország úgysem rúg labdába”.

Az európai gondolat lényeges eleme, hogy nincs „egér” és nincs „elefánt” sem. Ugyanolyan jogai vannak a néhány lakosú Máltának, mint a 40 milliós Lengyelországnak. Az EU legfőbb döntéshozó szervének, az Európa Tanácsnak (ET) egyenjogú tagjai az egyes országokban megválasztott kormányfők, illetve a prezidenciális felépítésű államok államfői. (Pl: Franciaországé Macron)

Az Európa Parlament másként működik. Itt már a lakosság száma alapján oszlanak meg a képviselői helyek – Magyarországnak 21 képviselője van. Őket az adott országban lakók választják meg. Nem egyénileg, hanem az országban lévő pártok listájára szavaznak: így van ma Magyarországnak 9 fideszes, 1 mszp-s, 1 jobbikos és 1 dk-s képviselője. Az eu-s parlamentben már nincs vétójog, hasonlóan a többségi elv alapján működik, mint a nemzeti parlamentek. Itt szinte a parlament megalakulásától kezdve TÖBBSÉGE van a konzervatív, jobboldali nemzeti pártokat tömörítő Európai Néppártnak (EN). Ennek a Fidesz is tagja, egyik alelnöke Gál Kinga (Fidesz). Ezért is nevetséges a magukat jobboldalinak tartók vérmes acsarkodása az EU-ra. Netán Gál Kinga alelnök, vagy Navracsics Tibor (Fidesz) európai biztos szintén „sorosbérenc”?

Az Európai Bizottság (EB) elnökére az ET tesz javaslatot a parlament többségi frakciójának ajánlatára. Az EB tagjaira (biztosokra) az elnök tesz javaslatot, a nemzeti kormányokkal egyetértésben, így a Bizottságban is jelentős a jobboldali, konzervatív többség. Minden tagállamnak egy biztosa van: a 82 milliós Németországnak is, meg a tízezer(!) lakosú Máltának is.

A felépítésből kitűnik: a jogok egyenrangúak minden tagállam számára. Ez lehetőséget ad még a legkisebb államok érdekeinek figyelembevételére is. De persze az érdekek érvényesítésében döntő szava a többségnek van. Ugyanúgy, ahogy a nemzeti parlamenteknél is. Például a Magyarországon pillanatnyilag többségben lévő kormánypárt törvényben tiltotta meg a természetes vizeken a halászatot. Ez azt jelenti, hogy a boltokban vásárolható halak mesterséges vizekben tenyésztettek – „igazi” balatoni fogashoz, vagy dunai harcsához csak a horgászok zsákmányából juthatunk. Sokan nem értenek ezzel egyet, hiszen a hivatásos halászok nemcsak kifogták a halakat, gondoskodtak az utánpótlásról, bizonyos mértékben gondozták is a természetes vizeket. Ez olyasmi, mintha betiltanák a hivatásos vadászokat az erdőkben. Élünk a gyanúperrel, hogy erre sose kerül sor: mi lenne a nagy hobbivadász miniszterelnök helyettessel, meg kabinetfőnökkel? Saját kezűleg kellene etetniük télen az állatokat? Viszont az államfő közismerten lelkes pecás… Jó, tudjuk, az orvhalászat tetemes károkat okozott. De biztos, hogy a törvénytelenségek ellen jó módszer, ha a törvényes cselekedeteket is betiltjuk?

Vissza az Európai Unióba. A mostani magyar kormányfővel tehát nem az a baj, hogy „csak” egy, alig tízmilliós ország vezetője pillanatnyilag. Inkább az: hűbéresi pártjának szinte semmi köze sem a konzervatív, sem a jobboldali elvekhez. Mutatja ezt az is, hogy éppen az Európai Néppárt elnöksége rendelte raportra renitens tagját. A despotikus hatalomra épülő diktatúrának (ne feledjük: a diktatúra nem egyenlő a terrorral!!!) ugyanis nemcsak a konzervatív, hanem a jobboldali értékekhez sincs sok közük. Természetesen az EN is demokratikusan működik: nem zárhatja ki egyetlen tagját sem anélkül, hogy meghallgatná érveit. Arról nem is beszélve, hogy a kizárás veszélyeztetné az EP-ben meglévő néppárti többséget. Ha a kormányfő Pártja pl. a szélsőjobb frakcióhoz csatlakozna ez jobban megfelelne az egy személy által irányított Párt jellegének. Ebben a frakcióban ülnek az Európai Unió alapértékeivel – az egyenlő jogok és esélyek, a szolidaritás elveivel – szemben álló pártok. Mint a brexitet kezdeményező UKIP, a francia Nemzeti Front vagy a magyar Jobbik (eu-s képviselője Morvai Krisztina). E pártok ugyan már kevésbé hangoztatják Unió ellenességüket, de a „nemzetek Európája” jelszava tulajdonképpen azt jelenti: nincs szükség semmiféle unióra (szövetségre) az európai államok között, mindenki próbálkozzon egyedül. Na, ebben a pillanatban már van jelentősége annak, hogy mekkora egy ország, hány lakosa van és milyen erős a gazdasága, hadereje. Ezekben meg nem áll túl jól Magyarország a Föld 192 országának sorában.

Nagyjából ez a tétje a 2018-as magyar választásoknak: Európa – vagy???

Az Európai Unió fent vázlatosan ismertetett felépítése viszont azt is jelenti: az egyes döntések meghozatalát viták, elemzések és kontra-elemzések előzik meg, ez pedig időbe telik. A legnehezebb kérdés ma az EU előtt: hogyan lehet megoldani az elmaradott területekről megindult bevándorlást úgy, hogy a menekülők emberséges bánásmódban részesüljenek, de azok a civilizációs alapértékek se sérüljenek, amikre nemcsak Európa, hanem a Föld összes, jobb létben élő nemzete is épült. Ne csak általánosságban beszéljünk: ezek az alapértékek az emberi jogok egyenjogúsága a bőrszínre, világnézetre, vallásra stb. való tekintet nélkül, valamint a szolidaritás. És nem is csak az ezen a földrészen található államok esetében. Még akkor is, ha a Föld jelenlegi legerősebb államai közé tartozó USA ma úgy véli: első Amerika! (America first!) Megkérdeznénk halkan a nagyhatalmút: Közép- és Dél-Amerika szerinte hová tartozik? Vagy csak az USA-ra vonatkozik az elsőség?

Európa bizonyosan nem tudja egyedül (28 tagállamával sem) megoldani a globális méretű problémát. Az USA meg azzal van elfoglalva, hogy végképp sarokba szorítsa az eurázsiai hatalom Oroszországot – főképp az USA-nak érzékeny Csendes óceáni és Földközi tengeri térségben. Európának viszont szem előtt kell tartania, hogy a földrész nagyobbik területén az ukrajnai és az orosz állam működik – Putyinnal, meg Porosenkóval az élen, ami azért szintén felvet súlyos kérdéseket az európai alapértékek tekintetében.

Nem vagyok orákulum – nem tudom a választ – főképp ebben a súlyos ügyben. De úgy gondolom, hogy ezt is csak együtt tudjuk megoldani, lehetőleg hamis riogatások, altruista nyálaskodások nélkül.

Rátesi Margit

Kategóriák: Szervezetek

Köszönjük!

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 13 - 18:34

Alig egy hónapja tettünk közzé egy felhívást, melyben jeleztük: a Kanadai Magyar Hírlap hosszú távú jövője akkor biztosított, ha fedezni tudjuk az évi csaknem 5 ezer dolláros működési költségeinket. Igazán lelkesítő volt látni, hogy hány olvasó járult hozzá az elmúlt hetekben lapunk fennmaradásához. Az elmúlt egy hónap alatt összesen 4 ezer dollár érkezett be hozzájárulásokban, vagy virtuális “előfizetésekben.” Támogattak minket – többek között – Kanadából, az Egyesült Ámerikából, az Egyesült Királyságból, Izraelből, Dél-Amerikából, Magyarországról, Németországból és Romániából. Köszönetet mondunk valamennyi egyéni támogatónak!

Munkánkhoz nagylelkűen hozzájárult az Egyesült Államokban bejegyzett közhasznú Gallic Foundation nevű alapítvány. Hálás köszönet az alapítványnak adományukért és támogató levelükért, melyben kiemelték a magyar és angol nyelvű lapjaink értékelvű újságírását és, hogy nehéz aktuálpolitikai és történelmi kérdésekre nyújtunk őszinte és nyilt reflekciót.

Fontos kiemelnem, hogy szerzőink önkéntes munkája tartja életben ezt a platformot és lapunk értékvilágát.

A Kanadai Magyar Hírlap és a Hungarian Free Press a továbbiakban is megőrzi a magyar államtól, illetve a jelenlegi magyar kormánytól való függetlenségét. Szabad, demokratikus platformot és virtuális találkozóhelyet igyekszünk nyújtani a diaszpóra magyarságának, a magyarországiáknak, a határon túli közösségeknek és a Magyarország iránt érdeklődőknek.

Köszönjük támogatásukat és hogy velünk tartanak!

Utóirat: A hozzájárulások jelentős része a PayPal-en keresztül érkezett, az alábbi mezőben találja meg az ehhez szükséges linket. Azonban néhány amerikai és kanadai olvasó kérdezte, hogy csekken is küldhet-e támogatást kiadónknak, a Presszo Media Inc-nek. Természetesen ez is lehetséges kanadai és amerikai bankkal rendelkező olvasóink számára. További információért, kérjük írjanak email címemre: christopherpeteradam@gmail.com .

A Kanadai Magyar Hírlap az egyetlen naponta frissülő, szociálisan liberális és demokratikus értékeket valló magyar nyelvű lap Kanadában. Szerkesztőségünk az önkéntes munkára épül, de elkerülhetetlen költségeink így is vannak. Igyekezünk egy nehéz politikai környezetben fennmaradni és tovább fejlődni. Amennyiben szívesen támogatná munkánkat, kérjük nyomja meg a "donate" gombot. /* Here you can add custom CSS for the current table */ /* Lean more about CSS: https://en.wikipedia.org/wiki/Cascading_Style_Sheets */ /* To prevent the use of styles to other tables use "#supsystic-table-5" as a base selector for example: #supsystic-table-5 { ... } #supsystic-table-5 tbody { ... } #supsystic-table-5 tbody tr { ... } */

 

 

Kategóriák: Szervezetek

Orbán létrája

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 12 - 13:54

A létra, persze, nem Orbáné, még csak nem is felcsúti, ahogy emlegetik, álmodhatott ugyan létráról alcsútdobozi gyerekkorában, de bizonyosan nem erről a létráról álmodott, ez nem ér az égig, nem egy mennybemenetel előzetese, és fénnyel se helyettesíthető, mint Jákobé, bár Orbán tán ezt szeretné, vagy azt, hogy álmában se jöjjön elő.

A létra valójában néhai Váradi András Alcsútdoboz-göböljárási fészeréből való, amely létráról, amikor még a fészerben volt, néhai Ferenczi Krisztina vélhetően semmit se tudott.

A színjátszás művészetét a tényfeltáró újságírás művészetére váltó Ferenczi Krisztina semmit nem írt róla Narancsbőr című, Orbán Viktor miniszterelnök és Váradi András göbölpusztai juhász unokáinak ajánlott könyvében (amelyet megjelenésekor, 2014. július 12-én szeretettel dedikált nekem).
Az Orbán-vagyonok nyomában alcímű kötet bevezetőjéből idézek:

“Miután az alcsútdoboz-göbölpusztai juhász megszólalt az átlátszó.hu videofelvételén az előre lejátszott földpályázatokról, a kilátástalanná vált helyzetről, amelyben az álattartás számukra már nem lehetséges, Mészáros Lőrinc felhívta telefonon. Ordított vele, hogy ne próbálkozzunk ilyen interjúkkal, és hogy ne álljon szóba velem, mert én egy büdös kurva vagyok, és három-négy percig egy szuszra mondta, csak mondta a magáét.”

Az új földesúr Göbölpusztán

A videoriportot Új földesúr Göbölpusztán: “Itt minden Mészáros Lőrincé” címmel 2012. június 6-án sugározták. De jó oka volt a riporterre haragudni Mészáros Lőrincnek egy korábbi video miatt is, amelynek egyetlen, 3,55-től 4,25-ig terjedő félpercében is sokat, így a többi között Váradi Andrásról is hazudott.

F.K.: Akkor ugye az utolsó kérdés, hogy ön műveli-e miniszterelnök feleségének a földjeit?
M.L.: Nem.
F.K.: A Flierék művelik?
M.L.: Nem tudom, ki műveli, én biztos nem.
F.K.: És akkor a maga marhái merre?
M.L.: Hát az ott Görbölön.
F.K.: Göbölön legelteti.
M.L.: Igen, persze.
F.K.: És mi van a juhásszal?
M.L.: András?
F.K.: András. Megvan?
M.L.: Rendben van, hát ott úgy van, hogy az Andrásnak…
F.K.: Ők nem pályáztak?
M.L.: Az András, én nem tudom, hogy pályáztak… az Andrásnak én odaadtam, mert ugye ott nekem elég nagy területem van és az Andrással az pont az én birtokomon van, ugye a birkái és azt én örökös használatra oda adtam neki. Jó viszonyt ápolok.

Akik már nem élnek

Ferenczi Krisztina 2015. július 16-án egy hosszú és fájdalmas betegség után hunyt el 65 évesen. Még megélte, hogy az ötvenéves Váradi András juhászt, az Együtt-PM alcsútdobozi polgármester- és önkormányzatiképviselő-jelöltjét, a helyi választások előestéjén, 2014. október 11-én halálra gázolja egy személyautó.

Váradi András halála és az önkormányzati választás előtt a Nemzeti Választási Iroda elnökének akkori közlése szerint tizenegy nyilvántartásba vett jelölt vesztette életét.
Váradi András volt a tizenkettedik.

A Párbeszéd Magyarországért Facebook-oldalán így búcsúztatta jelöltjét:

“Nem tudjuk felfogni, hogy mi történt. Elment közülünk, az egyik legjobb ember, akit csak ismertünk. Távozásával sokkal szegényebbek lettünk, de nem csupán mi, hanem az egész ország. Váradi András egy szimbólum volt. Egy egyszerű gazdálkodó ember, aki, amikor szembe találta magát az oligarchák gátlástalanságával, azt mondta: nem. Egy olyan ember volt, akiről mindannyian példát vehetnénk, mert kiállt az igazsága és a meggyőződése mellett, s bátran felvállalta, hogy a nyilvánosság előtt is képviseli azt. Váradi Andrással egy harcostárs, egy remek barát és egy nagyon, nagyon jó ember ment el. Osztozunk a gyászoló család fájdalmában. Nyugodj békében András!”

Bizonyos vagyok benne, hogy Ferenczi Krisztina se volt képes felfogni a történteket, de ő nyomozott volna történtek oka után, ha nem halálos beteg.

Mikor kezdett a létra beszélni?

Váradi András ezt az utóbb felcsútiként emlegetett létrát cipelte a vállán, amikor a keskeny, kivilágítatlan úton egy csaknem hetven kilométeres sebességgel haladó személyautó elütötte, és mintegy huszonhat méternyi távolságra repítette-sodorta őt.

Ez a létra a minapi sajtóhírek szerint most beszédbe kezdvén “ellentmond Váradi gázolójának.”

Holott már a tragédia évében is “beszélt”.

De amit mondott, az a rendőrséget nem érdekelte.

A létrát a gázolásról a gázolás napján kiadott két rendőrségi közlemény egyike sem említette, de a tényfeltárás művészetében jártas, s a gázolást megelőző helyi viszonyokat pontosan ismerő Ferenczi Krisztinában legalábbis gyanút kelthetett, hogy a gázolás halálos kimeneteléről tájékoztató második tudósítás is eleve a közúti balesetek egyikének érzékeltette a történteket.

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság 2014. október 11-én, szombaton 20 óra 56-kor közzé tett híre szerint Alcsútdoboz határában egy férfit gázolt el egy arra közlekedő személygépkocsi, , s e hírt 23 óra 30 perckor a rendőrség azzal egészítette ki, hogy a közlekedési baleset során az elgázolt ember – akit nem nevezett meg – a kórházban meghalt.

A második rendőrségi közleményt megelőző, 22 óra 15 perckor megjelentetett sajtótudósításban – amely elsőként nevezte meg az akkorra sokak által ismert, elütött juhászt – már a létra is szerepelt.

Igaz, ekkor a létra még “nem beszélt”.

A létrát Magyar György, a halott juhász családjának ügyvédje “bírta szóra”, s amit a létra “mondott”, azt a nol.hu portálon Rab László 2014. december 1-jén jelentette meg.

Azt mondta a létra: itt vagyok, ragyogok, sehol rajtam egy vérfolt, sehol egy nyamvadt horpadás, egyetlen karcolás sincs rajtam, pedig hát engemet az engem a vállán cipelő Váradi Andrással együtt ütöttek el, s vele együtt repített, sodort az úton a lendület métereken át, már amennyiben így történtek a dolgok egyáltalán.

Az ebből (is) fakadó kérdést Rab László a címben tette fel: Hogyan halt meg Váradi András ?

Megkérdezhette volna még, hogy a rendőrség az ominózus létrát miért nem foglalta le, s hogy miért adta vissza azt – mielőtt szakértővel megvizsgáltatta volna – az elhunyt Váradi András családjának.

Az apja kaszája bűnjel maradt

Hogy van példánya Rab Lászlónak a Narancsbőr című kötetből, azt tudni vélem. És nem hiszem, hogy nem olvasta volna. Márpedig abban a területi kapitányság rendőreinek – egyes személyekkel szembeni – akkurátus voltáról is ír Ferenczi Krisztina. Nála példa erre, ahogyan Váradi András vele azonos nevű hetvenhat éves édesapjának a kézi kaszáját is lefoglalták az ellene lopás kísérlete miatt indított eljárásban.

Ez úgy történt, hogy miután az ifjabb Váradi a göbölpusztai gazdák ellehetetlenítéséről a sajtónak beszélt, s több pályázaton is indulni merészkedett, két járőrkocsi ment ki az apjáért, az idősebb Váradiért, amiért az öreg az állítólag személyesen elkövetett “tolvajlásának” bejelentése napján – 2012. okóber 17-én – Mészáros Lőrinc cégének földjéről 15 kilónyi lucernát lekaszált.

Jegyzőkönyvbe foglalt vallomása szerint negyven éve itt kaszál, nem tudta, hogy kié lett terület, s nagyon meglepte a neki a rendőrségen tanuként bemutatott ismeretlen, aki a bokrok közül fegyverrel a kezében eléugorva azt kiabálta, hogy megvan.
Aznap már nem kaszált többet.

Mindazonáltal a lopás kísérlete miatt született rendőrségi határozatban nem 15 kiló, hanem a bűn-cse-lek-mény megállapításához elegendő négymázsányi lucerna szerepelt.

Az első fokú bíróság azonban a 76 éves Váradi Andrásra a kasza elkobzása mellett “csupán” 20 ezer forintnyi sza-bály-sér-tési pénzbírságot rótt ki (és ez az összeg négy nap elzárással vagy közérdekű munkával volt kiváltható), ráadásul a másodfokú bíróság a pénzbírságot is eltörölte.

De a kaszáját idősb Váradi nem kapta vissza.

Kapott helyette új kaszákat ugyan a falubeliektől, akik az esetről a tévéből értesülve hozzá zarándokoltak, de nem értette, hogy a szabálysértés okán elkobzott kaszája bűnjel miért maradt.

Miért nem kérdezte a létrát senki sem?

A nevezetes – 2015 februári – G-nap után Simicska Lajos Váradi András váratlan halálára célozva nagy nyilvánosság előtt kijelentette, hogy egy autó őt is elütheti.

Meglehet, azért tartott ettől, mert a már beszélő létrát a rendőrség nem kérdezte, nem tartotta magánál, hanem a halálra gázolt juhász családjának visszaszolgáltatta.

A létrát, amelyet a nyomozás megállapítása szerint Váradi András az elütésekor a vállán cipelt, s amelynek rejtélyes sérülésmentességére Magyar György már a nyomozás során felhívta a rendőrség figyelmét.

Amelyről aznap plakátot ragasztott Alcsútdobozon Váradi András, amelyet göböljárási háza felé indulása előtt az autója tetejére erősített, amelyért – miután az autóról menet közben lecsúszott – Váradi András, járművét kivilágítottan megállítván, visszament, majd az útról felemelve a vállára vett.

Amellyel együtt őt – mielőtt visszaért volna – egy, az autóját (és az amögött álló, ugyancsak égő lámpájú másik autót) lassítás nélkül elhagyó, csaknem hetven kilométeres sebességgel haladó, nem fékező

Mercedes állítólag elütötte.

Stop.

Álljunk itt meg egy pillanatra!

Van egy teljesen egyenes, de keskeny útszakasz, amelyen a rohanó autó vezetője előtt, mégpedig egészen pontosan előtte, tehát a kormány fölött, mondjuk háromszáz méternyire az autólámpa fénye egy feléje baktató létrás gyalogos felbukkanását láttatja. A háromszáz métert az adott sebességgel haladó gépkocsi legalább tizenöt másodperc alatt teszi meg. Ami rendkívül sok idő egy fékezéshez. Ahogy azt mondani szokták, nem életszerű, de szerintem kizárt, hogy ilyen helyzetben egy gépkocsivezető – még ha 84 éves is, még ha a másik sávban álló, általa lassítás nékül elhagyott két autó a figyelmét elvonta, vagy éppen a tompított világításuk valamelyest vakította is – nem fékezett.

Viszont ha a rendőrség által kirendelt közlekedési szakértő a nemlétező féknyomok folytán
erre következtetett, akkor egyfelől

(1) az idős urat – aki hajlott kora ellenére rendszeresen vezet, s akit a két előző éven belül Alcsútdoboz és Felcsút között elkövetett szabálysértéseiért kétszer is megbírságoltak – nem csupán tanuként kellett volna meghallgatni, másfelől pedig

(2) nyilvánvalóan téves ama szakértői véleményen alapuló rendőrségi megállapítás, hogy Váradi Andrást a saját hibájából ütötték el, mert (a létrát cipelve) a felezővonalon nyolcvan centiméterrel túl, a vele szemben haladó Mercedes sávjában lépdelt.

Hiszen miért lépdelt volna késő este, fényvisszaverő mellény nélkül, a keskeny és kivilágítatlan út felezővonalán túl, szembe a forgalommal? Feltételezve, hogy az autójához csaknem visszaért, az amögött álló gépkocsit megkerülhette volna a szalagkorlát felől, nem kényszerült azt kívülről, különösképpen nem a felezővonalon átlépve megkerülni, de ha igen, az egyenes úton feléje rohanó autó lámpájának távolról is nyilván észlelhető fénye bizonyosan elriasztotta volna ettől.

Ha pedig mindez nem igaz, és a rohanó autó – amint azt a gyalogos sérülései alapján az orvosszakértő megállapította – a létrát cipelő Váradi jobboldalát ütötte el, akkor a juhász nem haladhatott az úttest közepén, a Mercedes sávjában pláne nem.

A rendőrség az ügyvéd érveit, az újabb helyszíni szemle, s az elmulasztott bizonyítási eljárás lefolytatására irányuló indítványát semmibe véve, 2015. április 10-én bűncselekmény hiányában szüntette meg a nyomozást, az ügyészség pedig nem fogadta el az eljárás megszüntetése elleni panaszát.
Magyar Györgynek a pótmagánvád benyújtásához bizonyítania kellett valamit, s erre a teljesen ép, minden karcolás, ütésnyom, görbület és horpadás nélküli aluminiumlétra alkalmasnak ígérkezett.
Hogy az immár újra a göböljárási fészerbe visszakerült létra nincsen ott, hogy nincsen a helyén, hogy nyoma veszett, azt az ügyvéd Váradi András özvegyétől tudta meg.

Ennél a körülménynél csak az lett volna gyanúsabb, ha a létra a rendőrségi raktárból tűnik el.

Ahogyan a létra bűnjellé válhatott

Gyanú ide, gyanú oda, az e sorok írása közben megszerzett füles folytán úgy tudom, hogy a Váradi-család fészeréből a létrát – az özvegy tudta nélkül – szobafestéshez kölcsönözte egy szomszéd, aki azt oda használat után visszatette.

A google a Váradi András juhász beírásra “nagyjából” százhúsz ezer találattal kecsegtetett, tallózásom pedig – ami a létrának a göbölpusztai fészerbe való visszakerülésére irányult – eredménytelennek bizonyult.

Azért kutattam ez után – végighallgatva hosszú-hosszú, de nagyon érdekes interjúkat is -, mert Rab László Kormányt akart buktatni a halálra gázolt alcsúti juhász című (a nol.hu-ban 2016. május 25-én, 8:17-kor publikált, a népszava-online portálon ugyanaznap, 12:43-kor kérdőjeles címmel közzé tett és több más orgánum által is átvett) írása szerint “a pótmagánvád benyújtása után az eljárás megrekedt”, mindössze annyi történt “, hogy a “a rejtélyes módon sértetlenül maradt alminiumlétrát bevitték a bűnjelraktárba“.

Én pedig tudni akartam, hogy miképpen kerülhetett a bíróság bűnjelraktárába, bűnjel gyanánt tehát, az a létra, amit a rendőrség bűnjelnek nem tekintett, hiszen azt nem foglalta le. Megmagyarázhatatlan – és talán jóvátehetetlen – a hiba, amit a rendőrség ezáltal elkövetett. Mert ahogyan a létra bűnjellé válhatott, úgy válhat bűncselekménnyé a halálos gázolás.

Akár egy krimiben. Amelyben egy ember elgázolásának az olvasó által nem ismert módját és körülményeit annak lehetséges okára is figyelmes kívülálló képes csak felderíteni.
Mindenesetre különös, hogy a bírósági tárgyalásról, amely után Rab László szerint “az eljárás megrekedt”, egyetlen sajtóorgánum se tudósított. Vélhetően az érintetteken kívül az égvilágon senkit nem tájékoztattak arról, hogy a halálra gázolt Váradi András ügye először kerül bíróság elé a Bicskei Járásbíróság épületében 2016. február 16-án, reggel 9 órai kezdettel.

Az amatőrfilmes Csillag Ádám, napjaink egyetlen hiteles civil dokumentátora szerencsére értesült róla és rögzítette a történteket.

Bízom benne, hogy az e sorok írásakor 5294 megtekintést regisztráló alkotás nagyobb figyelmet és több gondolatot kelt, mint amennyit mindezidáig keltett. Engem mindenesetre elgondolkodtatott, amiképpen az elgázolt juhász családját képviselő, a gázoló ellen vádindítványt beterjesztő dr. Magyar Györgynek a bíróságtól valósággal ki kellett csikarnia, hogy a szerinte perdöntő létra a per tárgya legyen.

– A létra többet ér tíz tanunál! – emelte fel a hangját az ingerülten értetlenkedő bíróval szemben.

És amikor a bírónő már-már hajlott a szavára, a létra perbevételét mindaddig ellenző, a gázoló védelmét ellátó ügyvédnő azt javasolta, hogy amennyiben Váradi családja ennyire fontosnak tartja, vigye hát maga a birtokában lévő létrát a rendőrségre, nehogy már a hatóságot terhelje ezzel.

Magyar György erre egy hirhedt gyikossági ügyre hivatkozott, amelyben a tárgyalásra általa bizonyítékként bevitt, és a bíróság asztalára letett pajszert bizonyítéknak a bíróság azért nem fogadta el, mert azt nem a rendőrség foglalta le.

Szó, ami szó, Magyar György nehezebben küzdötte ki a bíróságtól a létra bűnjelraktárba szállíttatásának ígéretét, mint amilyen nehezen elérte – a vádlott védőjének körömszakadt, a gázolás eljátszásának balesetveszélyességével is érvelő tiltakozása ellenére -, hogy a bíróság a gázolás rekonstruáltatására is ígéretet tegyen.

A tárgyalásról lényegében nem írtak többet a lapok, mint amiről ott egyébként valóban szó esett: gyorshajtásért és záróvonal-átlépésért is megbüntették (valójában megbírságolták – A. G.) az elmúlt két évben azt a 85 éves férfit, Moharos Ferencet, aki 2014 őszén, közvetlenül a választások előtt elgázolta Váradi András alcsútdobozi juhászt, aki akkor az Együtt-PM polgármesterjelöltje volt. Megírták, persze még, hogy a vádlott nem akart vallomást tenni (pedig szerintem akart, csak a védője bírta rá, hogy ne tegyen), s megemlítették, hogy áprisban lesz az újabb tárgyalás. Ebben Magyar György is bizakodott, aki azonban a Népszavának több nappal a tárgyalás után csak annyit mondott, hogy továbbra is várják a helyszíni szemlét, ami szerinte megúszhatatlan, meg hogy a bíróság a létra megvizsgálásra vonatkozó indítványának is helyt adott

Ami Magyar Györgyöt megrendíthett

Jól emlékszem arra a magabiztos Magyar Györgyre, aki a 2015 tavaszán az ügy akkori, általa már akkor is elképesztőnek nevezett folyamányai ellenére az ATV műsorában határozottan kizárta annak lehetőségét, hogy Váradi Andrást politikai megrendelésre gázolták volna el. Az ügyvéd a szociológus Krémer Ferenc rendőrségi szakértővel értett egyet, aki a magyar rendőrség, más, nála hatékonyabb rendőrségektől eltérő felépítettségének tulajdonította, hogy a tagjai politikailag kényes ügyekben elsősorban a vezetői elvárásoknak igyekeznek megfelelni és nem a lakosság igényeinek.

Akkor ott tartottunk, hogy Magyar György beadványban kérte az eljárás folytatását, mert felháborította, hogy rendőrség szerint a gázolás körülményeit csakis a tavaly októberihez hasonló időjárási viszonyok kivárásával lehetséges rekonstruálni.

Még bízott a rendőrségben is, noha tudta, hogy a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették, s mérgelődött amiatt, hogy ezt a sajtóból tudja, mert az erről szóló határozatot még nem kapta kézhez.
Bízott az ügyészségben is, remélvén, hogy az eljárás megszüntetéséről szóló határozat kézhezkapásától számított nyolc napon belül benyújtandó, a megszüntetés elleni megalapozott panaszának lesz foganatja.
Még bízott magyar igazságszolgáltatásban, mert felkészült arra is, hogy a panasza elutasítása esetén pótmagánvádas eljárásban az elhunyt Váradi András családjának képviseletében a gázolót maga vádolja meg.

Rettenthetetlenül bízott abban, hogy az ügyet a politikától “megcsupaszítva” eredményesen érvelhet-bizonyíthat, s az igazságot kideríttetheti.

A pótmagánvádas eljárás 2015 májusában publikált “megrekedésére” korábbi tapasztalatai alpján számíthatott, de talán a megrekedt állapot májust követő, szokatlanul és indokolatlanul hossszú időtartama meglepte, esetleg megviselte is.

A halálra gázolt Váradi András ügyének első bírósági tárgyalásán (tizenhét hónappal a tragédia után!) 2016. febuár 16-án még tartotta magát.

De a csend, a csend, az csend, ami ezt a tárgyalást követte, megrendíthette.

Nem tudom, tudta-e, hogy beidézték-e, avagy sem az általa az első tárgyaláson javasolt és a bíróság által elfogadott tanukat, nem tudom, tudta-e az okát, amiért a 2016. április 21-ére kitűzött tárgyalás elmaradt, hogy miért nem tartották meg az általa kiharcolt helyszíni szemlét, eljátszva, ami 2014. október 11-én este az Alcsútdoboz-Etyek útvonal egy golfpálya melletti keskeny és hosszú szakaszán állítólag történhetett, nem tudom, tudta-e, hogy a Bicskei Járásbíróságon már bűnjelként őrzött létrát megvizsgálta-e bárki.

De a csend, a nemtörténés csendje, az újabb tizenegy hónapig tartó országos csend után 2017. január 10-én mintha bizony kényszeredetten nyilatkozott volna bizakodóan a 168ora.hu-nak egy olyan bírósági tárgyalásról, amelyet aznap nem tudni, miért tartottak a Bicskei Járásbíróság helyett Székesfehérvári Törvényszéken, amely tárgyalásról az általa vádolt gázoló a bíróság engedélyével elmaradhatott.

Szerintem tele volt kétellyel, mert nem feltételezte, hanem csak szorgalmazta az ügy megnyugtató lezárását, hogy ne maradhassanak kérdések a gázolás és a másnapi választások esetleges összefüggését illetően.

Maradtak.

Főként azért maradtak, mert az elnapolt tárgyalás a folytatására kitűzött napon (“itt, a Székesfehérvári Törvényszéken” intett a mögötte álló épületre Magyar György a 2017. január 10-én készült videón) 2017. április 11-én egy beidézett szakértő másjellegű elfoglaltsága okán elmaradt.

És azóta se folytatódott.

Higgyünk a vádlottnak? Semmi sem igaz?

Az elnapolt tárgyaláson – Magyar György videón rögzített nyilatkozata szerint – annyi kiderült, hogy a vádlott “egyáltalán nem csökkentette” az autója sebességét a feltételezett baleset előtt.

Ami egybevág a bicskei rendőrség szakértőjének véleményével.

De élesen ellentmond a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Közlekedésrendészeti Osztály 2015. április 10-én kelt, a nyomozás megszüntetését indokló határozatában foglalt alábbi mondatnak, amely szerint “Moharos Ferenc a forgalmi sávjában gyalogosan közlekedő Váradi Andrást észlelve intenzív fékezésbe kezdett, azonban azt már nem tudta elkerülni, hogy Váradi Andrást elüsse.”

Ami azt sugallja, hogy ez az egész egy kreált, ráadásul rosszul kreált történet, ami valamit titkolni hivatott, s amelyben lehet, hogy semmi nem igaz.

Akár a vádlottnak is hihetünk, akinek a rendőrségen tett, s a tárgyaláson felolvasott tanuvallomása szerint ő nem látott embert, mielőtt az autója valaminek nekiütközött. Mert ha véletlen baleset történt volna, a körülményeinek hiteles megállapításához túlságosan sok idő a csaknem három év.

Ha a 84 éves Moharos Ferenc autójával egy szembejövő létrás gyalogost ütött volna el, azt feltétlenül látta volna.

Kiszállván sérült kocsijából valaki más hívta fel a figyelmét a túloldal szalagkorlátjánál fekvő sebesültre.
Akit talán valaki más ütött el, nem ő.

Létra nélkül.

Az is lehet, hogy az idős embert, aki hajlott kora ellenére rendszeresen vezet, s az utóbbi időben ezen a tájékon két közlekedési szabálysértésért is megbírságolták, nem felbérelték, hanem felhasználták.
Nekiütköztették valaminek.

És most a halálát várják, mert halott enber vádlott nem lehet.

A létra tiszta

A napokban végre megszületett egy hivatalos szakértői jelentés arról a létráról, amelyre felállva élete utolsó napján Alcsútdobozon plakátolt Váradi András.

Több sajtóorgánum is közölte, amit Magyar György mondott róla:

“A létra Andrásról sem hordoz szövetnyomokat. Váradi az elgázolása következtében huszonhat métert repült, a létra viszont szinte sértetlen. Ennek azért van jelentősége, mert megítélésünk szerint ez is bizonyítja, hogy a baleset nem ott és nem úgy történt, ahogyan eddig beállították.”

A létrát tehát Váradi András tragédiája nem mocskolta be.

Orbánt igen.

Aczél Gábor

(A helyszínrajzon a piros szaggatott vonallal jelölt nyíl megtévesztő. Azt láttatja, mintha bizony az Alcsútdoboz felé haladó Mercedes az autójából kiszálló és a leesett létrája felé haladó Váradi Andrást ütötte volna el, holott Váradi András állítólag már létrájával a vállán haladt vissza az autója felé. A többi stimmel. Az orvosszakértői megállapítás – és az áldozat rajza melletti feliratok – szerint  Váradi András sérülései jobboldaliak, a piros körív pedig a Mercedes bal első részén a közlekedési szakértő által megállapított ütközésnyomot jelöli. Csak a vak nem látja, hogy a Mercedes bal első része a vele szembe haladó gyalogos jobboldalát nem sérthette meg.)

A Kanadai Magyar Hírlap az egyetlen naponta frissülő, szociálisan liberális és demokratikus értékeket valló magyar nyelvű lap Kanadában. Szerkesztőségünk az önkéntes munkára épül, de elkerülhetetlen költségeink így is vannak. Igyekezünk egy nehéz politikai környezetben fennmaradni és tovább fejlődni. Amennyiben szívesen támogatná munkánkat, kérjük nyomja meg a "donate" gombot. /* Here you can add custom CSS for the current table */ /* Lean more about CSS: https://en.wikipedia.org/wiki/Cascading_Style_Sheets */ /* To prevent the use of styles to other tables use "#supsystic-table-5" as a base selector for example: #supsystic-table-5 { ... } #supsystic-table-5 tbody { ... } #supsystic-table-5 tbody tr { ... } */
Kategóriák: Szervezetek

John Patrik Shanley: KÉTELY a Belvárosi Színházban

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 12 - 06:47

1964-et írunk. A bronxi St. Nicholas Egyházi Iskola igazgatónője, Aloysius nővér kemény kézzel és alapvető gyanakvással kezeli a gondjaira bízott gyerekeket. Az iskola azonban új tanítót kap Flynn atya személyében, aki modern gondolkodást és személyes odafigyelést hoz a szigorú intézménybe. Hamarosan összetűzésre kerül sor kettejük között, és amikor egy fiatal nővér elárulja, hogy a férfi különös figyelemmel viseltet az egyik diák iránt, az események váratlan fordulatot vesznek. A Pulitzer- és Tony-díjas dráma több,mint ötszázszor ment a Broadway-n, filmváltozatában, melyet maga a szerző rendezett, Meryl Streep és Philip Seymour Hoffman játszotta a főszerepeket.

A színdarab Magyarországon a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség között létrejött megállapodás alapján kerül színre.

Az előadás a Mediszin Kft. és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében jött létre.

(forrás: színház)

SZEREPLŐK

Udvaros Dorottya
Fekete Ernő
Kéri Kitty
Simkó Katalin

Díszlet: Kálmán Eszter

Jelmez: Ignjatovic Kristina

Zene: Vajdai Vilmos

Rendező: Pelsőczy Réka

Producer: Orlai Tibor,

Kövesd Zsuzsa

Fotók: Gergely Bea

 

Kategóriák: Szervezetek

Királyhegyi Pál: Első kétszáz évem — a Spinozában

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 11 - 21:35

,,Közeledett a karácsony, és mindannyian izgatottan vártuk a szentestét, mert olyan hírek jártak, hogy ezen a napon dupla kenyéradagot és állítólag húst is kapunk. Az volt a rögeszmém, hogy ha még egyszer kiszabadulok, egyszerre megeszem hat liter libacombot. A sok leves után, más mértékegységet, mint literben, már elgondolni sem tudtam. A vonat állt. Két SS-fiú őrzött bennünket, az egyik kitűnően beszélt magyarul, minthogy magyar volt. Udvariasságból megszólítottam.

–Hová visznek bennünket, Uram?

– A megsemmisítő táborba.

– Végre egy jó hír. – És meddig tart az út?

– Bizonytalan. Kértem, adjon legalább feketekávét a kulacsából,……”

Előadja: Áron László
Rendezte: Czeizel Gábor

Színház, film, irodalom és koncert egy helyen – Idén 15 éves a Spinoza Zsidó Fesztivál!

Immár tizenötödik alkalommal szervezi meg zsidó fesztiválját a Spinoza Színház szeptember 9. és 24. között.  A több mint kéthetes fesztivál alatt a négy bemutató mellett számos zenés program, színházi előadás, koncert és filmvetítés is látható a Dob utcai teátrum színpadán. A Spinoza tizenöt napos fesztiválján 78 művész lép fel, köztük olyan nevek, mint Gyabronka József, Hábetler András, Hegedűs D. Géza, Herczenik Anna, Klein Judit, Makranczi Zalán, Müller Péter Sziámi, Szakcsi Lakatos Béla, Fellegi Balázs, Derzsi György, Masa Tamás. Az idei fesztiválon a zenés játékok dominálnak. Ebből a műfajból  négy saját produkciót is láthatnak a fesztivállátogatók a Spinozában. A Díva című, Karády Katalinról szóló zenés játék premierként kerül bemutatásra, emellett a Frida, a Spinoza & Rembrandt és a Poppera is szerepel a kínálatban.

Az Első kétszáz évem című előadás az idei fesztivál másik fontos premierje, a Királyhegyi Pál életéről szóló keserédes monodráma mellett a Spinoza közönség kedvence, a Herzl is látható lesz, Makranczi Zalán főszereplésével.

Ebben az évben igazi filmkuriózumokkal készülnek a szervezők, a magyar zsidóság 2000 éves történetét filmen elbeszélve részben már bemutatta a Spinoza, azonban Dénes Gábor filmsorozatának legújabb részeit, a magyar zsidóság háború utáni életéről most láthatja először a közönség. Továbbá Weiss Manfréd családjának életébe is betekintést kaphatunk, illetve egy több száz éves kántordallamokat bemutató  is szerepel a kínálatban.

Zene nélkül nem múlhat el fesztivál, Leonard Cohen,  Seress Rezső és Gershwin dalai, valamit a klezmerkoncertek kimaradhatatlanok a Spinoza Zsidó Fesztiváljának ez évi programjából is.

Végül, de nem utolsó sorban az előadások sem maradhatnak el a fesztiválról. Idén Heller Ágnes, Gábor György és Ungvári Tamás gondolatait hallhatják az érdeklődők. Ami pedig a humort illeti, kiderül, hogy a zsidó Bibliában kinek van a legjobb humora (persze, hogy az Örökkévalónak!), és arról is képet kapunk, hogy Karinthytól napjainkig kik voltak a legnagyobb zsidó humoristák.

A fotókon Áron László és fia Áron András látható.

(forrás: színház)

Bemutató: 2017.szeptember 11.

Fotók: Gergely Bea

 

Kategóriák: Szervezetek

Az MSZP dilemmája

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 11 - 13:29

Az egy párt által uralt rendszereknek – különösen, ha évtizedekig tart egyeduralmuk – van egy nagy veszélyük az uralkodó pártra nézve. Több is, de most csak ezt az egy aspektust vizsgáljuk meg a mai magyarországi baloldal szempontjából.

Ha egy rendszerben a politizálók – vagyis a társadalmi kérdések iránt érdeklődő, azokra választ kereső – csoportja csak egyetlen pártban talál lehetőséget, akkor maga a párt szervezete polarizálódik. Jól megfigyelhető ez a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) történetéből. Ahogy a diktatúra 1956 után elhagyta a terror eszközeit, úgy szaporodtak az MSZMP-ben a platformok: a nyolcvanas évekre már vallásos tagozata is lett. Néztem én is a wikin, tényleg nem tesznek említést erről, nem tudom miért. A tagozat vezetője Vankó Magdolna volt – én amúgy furcsállottam, hogy egy materialista pártban mit keres a hit? De a formális tagozatokon kívül informális csoportok is működtek: szociáldemokrata és munkástagozat, települési (mai szóval önkormányzati) csoport stb.

Szerintem ez magyarázza, hogy amint a pártalapítás szabaddá vált, az MSZMP számtalan csoportra robbant szét. (Ezért én nem tartom „bűnnek”, ha valaki az MSZMP után másik pártban politizál.) Az MSZMP 1989-es kongresszusán döntött a névváltoztatásról – kihagyta a nevéből a „munkás” kifejezést, amivel azt jelezte, hogy a párt felhagy az osztályharccal, és elfelejti a proletárdiktatúrát, amiről amúgy is kevés szó esett már. (Az osztályharc erőltetéséből nevetséges helyzetek is adódtak. Amíg Kádár János országgyűlési képviselőként is jelölt volt a szavazásokon, a neve alatt ez állt: Kádár János munkás, műszerész.)

A névváltoztatással – és az ezzel járó irányváltással egyet nem értők kisebb csoportja megtartotta az MSZMP nevet, de később két csoportra oszlott: a ma Munkáspártként létező kisebb formáció részt vesz a választásokon, többnyire 0,5-1%-os támogatást szerez.

A megalakuló MSZP-ben az ún. pragmatikus irányzat volt az uralkodó: vagyis az, hogy politikai rendszerváltásra szükség van. Többpártrendszerre, a különböző tulajdonformák egyenjogúsítására. Az MSZMP idején a legmagasabb forma az állami tulajdon volt, ezt követte a szövetkezeti tulajdon, majd a személyi tulajdon – ezeket támogatandónak tartotta a rendszer. A magántulajdont megszüntetendőnek, elhalásra ítélte az a nézetrendszer.

Mellékszál: a személyi és a magántulajdon között jelentős a különbség. Az utóbbi az a tulajdonforma, amely önmagában hasznot termel, míg a személyi tulajdon a saját szükségletekre szolgál. Így pl. nem lehetett egy családnak két lakása – ha volt bérlakása, és vett egy öröklakást, a bérlakást vissza kellett adnia az államnak, illetve a tanácsnak, mert a helyhatóságok döntöttek a bérlakások kiutalásáról.

Egy pártnak meg lehet változtatni a nevét, lehet új célokat kitűzni – de a tagságát, a szavazóit nem lehet leváltani. Élesen megmutatkozott ez 1994-ben, amikor a Horn Gyula vezette MSZP földindulás-szerű győzelmet aratott: az országgyűlési választásokon 52%-os aránnyal nyert. A választásokat megelőző kampányban erős volt a nyomás az 1990 előtti időkhöz való visszatérésre. Volt olyan, hogy 1993-ban a lakossági fórumra tartó pártelnököt az utcán körbevették, simogatták, éljenezték. A fórumon aztán mi tettünk fel neki kérdéseket, hogy ne kelljen megígérnie a háromhatvanas kenyeret, és beszélhessen az ország nehéz gazdasági helyzetéről. (Nem is értem, a mai országvezetők miért csak erősen védett közegben merészkednek, és akkor is csak a sajátjaik elé?)

Horn jó politikus volt: tudta, hogy a választói, sőt pártjának tagjai is azt várják tőle, hogy visszaszerzi az addigra elveszett másfél millió munkahelyet, fél kézzel megfékezi az inflációt. Ez is oka volt annak, hogy koalíciós partnernek kérte a szabaddemokraták szövetségét, holott feles többséggel egyedül is alakíthatott volna kormányt. De az MSZP tagságával szemben is szüksége volt arra, hogy megtehesse az ország érdekében szükséges, viszont az életszínvonalra nézve kedvezőtlen lépéseket. Az MSZP az 1998-as választásokon is a legtöbb szavazatot kapta – a kétfordulós egyéni választás viszont lehetővé tette, hogy az akkor legnagyobb ellenzéki erő, a Fidesz, összebútorozzon azzal a kisgazdapárttal, amelyiket korábban a legtöbbet támadott.(Ez az oka annak, hogy a mára Párttá vált Fiatal Demokraták Szövetsége az egy fordulós választást vezette be: nehogy a két forduló között megegyezhessen az ellenzék bármely csoportja.)

1998 és 2002 között aztán ízelítőt kaphatott mindenki, hogy milyen az, ha egy hűbéresi alapon szerveződött párt uralkodhat. A 2002-es, de főleg a 2006-os választási győzelem viszont elvakította az MSZP-t. Úgy vélték, az osztogatás az egyetlen lehetőség, amivel a választók meggyőzhetők. A gazdasági realitások – alaposan megtetézve a 2008-as válsággal –azonban beleköptek a levesbe, más irányokat kellett(volna) keresniük.(Mellékesen erről szólt az őszödi beszéd.) Erőszakos, ígérgetős kampánnyal tarolt a Párt (a néhai fiatal demokraták szövetsége.)

2014-ben az is világossá vált: a pártállamot építő, hazug lózungokkal operáló rezsimmel szemben hatástalan a józan beszéd – főként, mert addigra már el se jutott a szavazókhoz. A Párt (a néhai fiataldemokraták) leghatékonyabb húzása volt a politika, és annak szereplőinek lejáratása. Nézzük csak meg, mi a legfőbb vád a civilszervezetekkel szemben: hogy politizálnak. Legyen bármiről – rezsicsökkentésről, Európai Unióról szó, azonnal jön a replika: politikai okokból bírálják az ”országot” – ez is elég aljas húzás: két-három millió embert nevezni nemzetnek, országnak. De a politizálást, vagyis a közös ügyeinkről való véleménynyilvánítást elítélendőnek nevezni – főképp politikai színpadon ágálva: több mint pofátlanság.

De nézzük a baloldal jelenlegi erős pártját, az MSZP-t. Úgy tűnik, mára uralkodóvá vált az a nézet a pártban, hogy ugyanazt kell csinálni, mint a most uralmon lévők: hangosabban kiabálni a folyamatos lenyúlásokról, erőszakosabban ígérgetni sok-sok mézet a madzagra. Csak nem számolnak azzal: a valaha a szocialistákra szavazók ígérgetésben és erőszakban hívő csoportja (mintegy 1 millió ember) már régen átpártolt a most uralgókhoz, illetve a hasonló tervekben utazó szélsőjobbhoz. (Ezért igyekszik a kormányos a széljobbot elfoglalni.)

A valamennyire is szabadon gondolkodó, tájékozott baloldali szavazóknál sem jön be a taktika: nem fidesz2.0-át szeretnének, hanem nyitott, normális, európai országot, az itthon megélés esélyével.

Az MSZP – de az egész magyar baloldal sem kerülheti meg a kérdést: mi a baloldaliság mostanában? Az osztogató, jóságos állam(állampárt), amiben az érvényesülés csaknem kizárólagos útja a kijárás, a mutyizás? (A szegedi polgármester igen jól boldogult ebben a rendszerben – természetes hát, ha ezt folytatná – országos méretekben.) Vagy a mindenkire egyformán érvényes jogállam, ami megszabja közös életünk (társadalmunk) kereteit, de nem akadályozza a személyes boldogulás útját. Nem mellékesen: egy földrésznyi, különféle nép együttműködésében látja a jövőt, vagy a különböző színekben pompázó, rikoltozó kiskakasát akarja büszkén éltetni?

(Illusztráció: JDon Cook.)

Fizessenek a gazdagok? Az erre adott válaszban mindig benne kell lennie: ki a gazdag? És mire elég, ha a „gazdagok” fizetnek? Jelzem nem sokra: ha 100 milliót szétosztunk 10 millió embernek, az személyenként 10 forint. Egy kiflire sem elég. Viszont el lehet venni mindenkinek a kedvét attól, hogy törje magát jobb munkával, szorgalommal, ötletekkel. Így lehet mindenki egyformán szegény. Talán ésszerűbb lenne azt szorgalmazni – akinek több jutott tehetségből, szorgalomból, esetleg szerencséből, annak kötelességei vannak nemzete iránt. Juttatnia kell – méghozzá az átlagosnál többet –, hogy szerényebb sorsú társainak, főleg azok gyermekeinek is jusson esély a képességeik kibontakoztatására. Attól nemcsak a közösség lesz gazdagabb, hanem ő maga is. Nemcsak lelkiekben – hiszen csak a békés élet ad lehetőséget neki is a gyarapodásra. Ennél jobb cél, ha azt tűzi ki egy irányításra törő párt, hogy az állam eszközeivel
a gyengébbek mellé kell állnia. Például a korlátolt felelősségű társaság csődje esetén a tulajdonos személyes vagyonával is feleljen az alkalmazottak kifizetéséért.

Nehéz kérdés jogállami keretek között az elszámoltatás is. Könnyen a személyes kis bosszúk martalékává válhat a jogos igény. A elszámoltatásban nem játszhatna szerepet az irigység, még a legkirívóbb gazdagodások esetén sem. Kizárólag az lehetne a mérték, hogy adott ember, cég megállja-e a helyét a versenyben anélkül, hogy a közösségnek szánt forrásokat elszívná. Ehhez persze türelem és magabiztosság kellene, amiből egyre kevesebb van a jelenlegi kurzus jóvoltából végsőkig hiszterizált magyar társadalomban. A demokratikus pártok jó részének az a dilemmája: beszálljon-e a fenyegetésre, kiközösítésre épülő küzdelembe, vagy mégis próbálja elfogadtatni: a Nap nem a kakaskukorékolásra kel fel, bármennyire tetszetősen rikít is a tollazata a baromfinak, és bármilyen harciasan is védi a maga alá kapart szemétdombot.

Rátesi Margit

Kategóriák: Szervezetek

Hegedűs a háztetőn az Arénában

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 10 - 20:22


M
inden idők egyik legismertebb musicalje 1964-ben mutatkozott be először a Broadway-n, és hatalmas sikert aratott. Címét egy Chagall-festménytől kölcsönözte, történetét pedig Sólem Aléchem Tóbiás, a tejesember című kisregényéből és más meséiből. A musical főszereplője a kis ukrán faluban, Anatevkában élő Tevje, a szegény ortodox zsidó tejesember, akinek a falu lakóihoz hasonlóan a hagyományok határozzák meg a mindennapjait. Derűsen él feleségével és öt lányával rozoga házában a faluban – ahol még egy ideig viszonylagos békességben megfér egymás mellett a keresztény és a zsidó lakosság. „Reformgondolkodású” lányai hatására – akik egymás után hágják át a régi hagyományokat és saját szívük szerint választanak maguknak párt – Tevjében az apai szeretet felülkerekedik a hagyománytiszteleten. Természetesen ez nem csak a tejesember családjában okoz felfordulást, hanem kihat az egész falu életére. Anatevka lakóit a kialakult polikai válság sem kíméli: kilakoltatás vár rájuk, és jövőjük is bizonytalanná válik.

Az eredeti Broadway-produkcióban, amelyet 1964. szeptember 22-én mutattak be az Imperial Theaterben, Zero Mostel alakította Tevjét. A darab csaknem nyolc évig volt műsoron, később Topol, Herschel Bernardi és Jan Peerce tenor is játszotta a tejesembert. Topol alakította a zsidó hagyományok ápolását mindennél fontosabbnak tartó tejesembert a világhírű 1971-es filmfeldolgozásban is. A Hegedűs a háztetőn szinte folyamatosan műsoron van a Broadwayn.

A musicalt Európában először 1966 december 21-én láthatta a közönség. Anatevka címen mutatták be Amszterdamban.

Később a darabot Londonban is nagy sikerrel játszották, és 1967-ben Tokióban a japán közönséget is meghódította. Magyarországon a Hegedűs a háztetőn bemutatója 1973-ban volt a Budapesti Operettszínházban, Bessenyei Ferenc emlékezetes Tevje alakításával. Joseph Stein és Sheldon Harnick szövegeit G. Dénes György és Reményi Gyenes István ültették át magyarra. Azóta a musicalt számos magyar színházban játszották nagy sikerrel – legutóbb 2010 márciusában a Vígszínház tűzte műsorára, Hegedűsó D.Géza főszereplésével.

 

 Hegedűs a háztetőn 2017. szeptember 10-én Budapesten a Papp László Sportarénában lesz látható Alföldi Róbert rendezésében. A Hegedűs a háztetőn aréna előadás várhatóan sztárszereposztásban kerül majd színpadra.

Szereposztás:

Tevje: Stohl András

Golde: Éder Enikő

Rabbi: Márton András

Fruma Sára: Tóth Gabi

Jente: Csákányi Eszter

Lázár Wolf: Hevér Gábor

Továbbá színpadra lép Makranczi Zalán, Fehér Tibor, Szatory Dávid, Patkós Márton, Bányai Kelemen Barna, Kornis Anna, Pájer Alma, Sodró Eliza, Bánfalvi Eszter

Rendező: Alföldi Róbert

Producer: Rosta Mária

(forrás: színház)

Fotók: Gergely Bea

 

 

Kategóriák: Szervezetek

Imádkozzunk bevásárlóközpontokban? Kápolnák kanadai plázákban

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 10 - 17:10

Lehet, hogy éppen egy új nadrágot vásárolna, esetleg egy csomag zoknit, amikor rájön arra, hogy szívesen menne misére, vagy gyónna, netán meditálna. Számos nagy kanadai bevásárolóközpontban működtet a római katolikus egyház kápolnákat, van ahol immár félévszázada. A kanadai fogyasztói társadalomban a vasárnapi “shoppingolás” messze népszerűbb mint a hagyományos templomokban celebrált szentmise. De miért ne lehetne a nagy márkák árnyékában misézni? Pont ez a kérdés fordult meg ötven évvel ezelőtt Québec egyik legnagyobb építővállalatának, a Delrano Group irodájában, amikor egy bevásárlóközpontot terveztek megnagyítani a tartomány fővárosába. A Place Laurier bevásárlóközpönt volt az első fedett pláza Québecben, amikor 1967-ben átalakították és modernizálták. A pláza alapítói úgy gondolták, hogy a boltok és éttermek mellett helyet kell teremteni az Istennek is.

Ötven évvel később a Place Laurier-ben továbbra is celebrálnak misét minden nap. André Béland atya szolgálja a Centre Dieu (Isten Központ) nevű kápolnát és elégíti ki a bevásárlóközpont spirituális igényeit. Elmondta, hogy ma egy átlagos hétköznap körülbelül 15-en jelennek meg szentmisére a kápolnában. A kápolna bejáratában Québec alapítóira és szentjeire emlékeztetik a híveket, így a festményeken St. François de Laval, St. Marie de l’Incarnation, St. Marguerite Bourgeoys, Marie-Catherine de Saint-Augustin és St. Marie-Marguerite d’Youville is helyet kap.

De mint, ahogy a Prairie Messenger című lapban olvashatjuk, a Centre Dieu nem az egyetlen bevásárlóközponti kápolna, amely fontos évfordulót ünnepel. Például az Edmonton City Centre Mall-ban pont tíz éve alakítottak ki egy kápolnát, amelyet Szent Benedekről neveztek el. Az ötlet Thomas Collins kardinálistól származott, aki utazásai során ébredt rá arra, hogy még egy kereskedelémi központ kellősközepén is létrehozhatunk egy nyugodt kis “szigetet,” ahol meditálhatunk vagy imádkozhatunk.

(Szent Benedek kápolna Edmontonban)

Ami jogi szempontból érdekessé teszi ezeket a kápolnákat az az, hogy nem tartoznak a római katolikus egyház tulajdonába. Például Edmontonban a Szent Benedek kápolnáért havi 4 ezer dollárt fizet a bevásárlóközpont tulajdonosának az egyház. De annyian járnak a napi három misére, hogy a plusz költségnek van értelme. “De vannak olyanok is, akik csak tíz percre jönnek be: leülnek, térdelnek, imádkoznak, aztán távoznak. Egészen csodálatos”–mondja Oscar Monroy atya, a helyi káplán.

“Az évek folyamán baráti kapcsolatot alakítottam ki az eladókkal, azokkal akik éppen cipőt árulnak, a Tim Hortons púltja mögött fánkot szolgáló sráccal, bárkivel. Ők jönnek hozzánk”–tette hozzá Monroy.

Hasonló kápolna létezik a torontói üzletivilág központjában, a Bay Streeten–nevezetesen a St. Stephen’s Chapel. De az Egyesült Államokban sem ismeretlen az ilyen jelenség–Houstonban és Bostonban is van hasonló.

A Kanadai Magyar Hírlap az egyetlen naponta frissülő, szociálisan liberális és demokratikus értékeket valló magyar nyelvű lap Kanadában. Szerkesztőségünk az önkéntes munkára épül, de elkerülhetetlen költségeink így is vannak. Igyekezünk egy nehéz politikai környezetben fennmaradni és tovább fejlődni. Amennyiben szívesen támogatná munkánkat, kérjük nyomja meg a "donate" gombot. /* Here you can add custom CSS for the current table */ /* Lean more about CSS: https://en.wikipedia.org/wiki/Cascading_Style_Sheets */ /* To prevent the use of styles to other tables use "#supsystic-table-5" as a base selector for example: #supsystic-table-5 { ... } #supsystic-table-5 tbody { ... } #supsystic-table-5 tbody tr { ... } */
Kategóriák: Szervezetek

Séta a volt Kúria épületében és I. világháborús kiállításunkban szeptember 16-án

Anno Filmklub - 2017, szeptember 9 - 16:45

A nyári pihenést követően ismét hetente jelentkezünk majd hírlevelünkkel. Hamarosan folytatjuk első világháborús beszélgetéseinket és filmklubunkat, de konferenciákra is invitáljuk majd Önt. Elsőként azonban szokásos évadnyitó programunkat ajánljuk figyelmébe, melyre szeretettel várjuk Önt és ismerőseit: Idén is megnyitjuk épületünket a nagyközönség előtt a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat keretében.

Kategóriák: Szervezetek

A kárpátaljai magyarság érdekében összefogott a teljes magyar ellenzék

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 9 - 15:54

Elítélendő és deklaráltan kisebbségellenes törvényt fogadtak el Ukrajna törvényhozói, amely nem teszi többé lehetővé, hogy a kárpátaljai magyarok anyanyelvükön tanulhassanak. A döntés oly annyira felháborító és igazságtalan, hogy a szétszort magyar liberális és baloldali ellenzéket teljes összefogásra késztette. Vasárnap tüntet Budapesten az Alkotmány utcában a Demokratikus Koalíció, az Együtt, a Lehet Más a Politika, a Magyar Szocialista Párt, Bokros Lajos Modern Magyarország mozgalma (MOMA), a Momentum és a Párbeszéd. A demonstrációt pedig a Gulyás Márton aktivista nevével fémjelzett Közös Ország Mozgalom szervezi.

Mint, ahogy a szervezők írják:

“A demonstráción szolidaritásunkat fejezzük ki a kárpátaljai magyarságnak, amiért az ukrán kormány saját alkotmányát, valamint az ország által vállalt nemzetközi kötelezettségeket semmibe véve korlátozza a gyermekek és fiatalok anyanyelvi oktatásának lehetőségeit”.

Érdemes kiemelni, hogy bár a baloldaliak és a liberálisok kezdeményezték ezt a tüntetést, a kisebbségellenes intézkedéseket mindenki hivatott elutasítani, így a szervezők a Fidesz, a Jobbik és a Kétfarkú Kutya Párt szimpatizánsait is meghívták a demonstrációra.

Az elfogadott ukrán törvény szerint, a közeljövőben már csak az elemi iskola 1-4 osztályaiban teszik lehetővé, hogy magyarul, illetve más kisebbségi nyelven tanuljanak a diákok. Három éven belül teljesen megszűnik a magyar nyelvű oktatás az általános iskolákban, azaz az ötödik osztálytól a kilencedik osztályig.

A kárpátaljai magyar szervezetek — pontosabban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség — közös tiltakozást adtak ki a nyíltan diszkriminatív intézkedés ellen. Elmondták, hogy Petro Porosenko ukrán elnökhöz fordulnak abban a reményben, hogy az államfő nem írja alá a törvényt. Sajnos ennek kicsi az esélye, hiszen Porosenko pártja majdnem egyöntetűen megszavazta az anyanyelvi oktatást megszüntető törvényt. Az egyetlen kívétel a frakció magyar tagja volt, Brenzovics László, aki nemmel voksolt.

Lilija Hrinevics ukrán oktatásügyi miniszter azzal az érvvel próbálta védeni a védhetetlen törvényt, hogy a kisebbségi diákok jelenleg nem sajátítják el eléggé az állam nyelvét, így az ukrán érettségi vizsgán, illetve az egyetemi felvételiken hátrányt szenvednek.

A Szolidaritási demonstráció a kárpátaljai magyar oktatásért nevű tiltakozást Budapesten, szeptember 10-én szervezik d.u. 4 órától az Alkotmány utca 2 alatt. Lapunk – még ha csak távolról is – de teljes mértékben támogatja a magyarság számára fontos kezdeményezést.

A Kanadai Magyar Hírlap az egyetlen naponta frissülő, szociálisan liberális és demokratikus értékeket valló magyar nyelvű lap Kanadában. Szerkesztőségünk az önkéntes munkára épül, de elkerülhetetlen költségeink így is vannak. Igyekezünk egy nehéz politikai környezetben fennmaradni és tovább fejlődni. Amennyiben szívesen támogatná munkánkat, kérjük nyomja meg a "donate" gombot. /* Here you can add custom CSS for the current table */ /* Lean more about CSS: https://en.wikipedia.org/wiki/Cascading_Style_Sheets */ /* To prevent the use of styles to other tables use "#supsystic-table-5" as a base selector for example: #supsystic-table-5 { ... } #supsystic-table-5 tbody { ... } #supsystic-table-5 tbody tr { ... } */
Kategóriák: Szervezetek

Amikor Orbán ismét felköpött…

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 9 - 14:54

Orbán Viktor a jó ideje szokásos heti vezér-üzenetében látszólag visszavonulót fújt. Bejelentve, hogy tudomásul kell venni az Európai Bíróság ítéletét kvóta-ügyben. De azért a híveknek azt is megüzente, hogy az uniós bírásóg valójában Soros-bérenc, és bár tudomásul veszi az ítéletet, attól még éppen úgy utálja a menekülteket. Ez nyilvánvalóan csak az érem egyik oldala. A másik oldalán van, illetve kehet, felsorolva mindaz, amiről nem beszélt.

Így elfeledkezett megemlékezni arról, hogy az egész kvótamizéria valójában nem betelpítésről, hanem lefolytatandó eljárásról szól. Ami nagyjából annyit is jelenthet, hogy a folyamatosan duzzadó közszolgálati nyaloncbanda nem képes másfélezernél is kevesebb ember esetében lefolytatni a regisztrációs, és az ezzel kapcsolatos felülviszgálati eljárást. Aztán arról is „elfeledkezett” a hívei szemében szinte már szent ember, hogy Brüsszelben mindent aláírt, amit elébe tettek, és mindent megszavazott, amelynek a szavazására bemerészkedett. A kvótákat is! Igazi uniós szűzkurvaként.

Miközben adós maradt azzal is, hogy felsorolja az elmúlt negyven generációból valamennyi biológiai ősét. Nem elsőként mulasztva el ezt az apróságot azok közül, akik szinte már Isten által is ideteremtett hülyegyerekként feledkeznek el a történelemről. Noha elfogadom, hogy a potom 549.755.813.888 ős felsorolása nehezebb dió, és tovább is tart, mint belenyöszögni az éterbe azt, hogy ő, Orbán Viktor sosem fog hozzájárulni, hogy Magyarországot “bevándorlóországgá” váljon. Amellyel kapcsolatban van egy rossz hír számára. Tőle függetlenül már régen azzá vált. Annyira, hogy akként is alakult annak idején.

De talán be kellene perelni a vándorló törzsek vezéreit. Mert nem kértek engedélyt Orbán Viktortól a honalapításra. Attól az Orbán Viktortól, aki némi késéssel érkezett a pénteki észosztásra. De a jelek szerint nem késett eleget. Az orvosi-, vagy a felkészítőkar nem kapott elég időt arra, hogy rendbe szedjék az orcára ejtett vezér zaklatott tekervényeit.

Kategóriák: Szervezetek

Oldalak

Feliratkozás Klubhálózat hírolvasó - Szervezetek csatornájára