Szervezetek

lllegális magyar migránst fogtak el Kanada és az USA határán

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 4 - 15:43

Egy magyar migráns lépte át illegálisan a Kanada és az USA közti nemzetközi határt az Akwesasne rezervátumnál. A rezervátum területe – amely a nemzetközi határ két oldalán húzódik meg – a csempészetről is ismert. Egy 42 éves moldovai származású férfi – Constantin Chiriac – illegálisan szállította kocsijában Mihály Zsoltot észak New York állam területén. A határmenti Hogansburg településen vette fel, Mihály éppen néhány perccel korábban érkezett törvénytelenül az Egyesült Államokba Kanadából, Akwesasne-n keresztül. Azt tervezték, hogy Brooklyn-ba mennek.

Amerikai hatóságok fogták el a két férfit Hogansburgben. Chiriac egy amerikai turista vízummal rendelkezett. Az állami ügyész  – Grant C. Jaquith – elmondta: Mihály Zsoltot összesen 36 nap letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Chiriac pedig 128 nap letöltendőt kapott. Egy harmadik férfit is elítéltek.

A stop táblák az ősi Kanien’kéha nyelven vannak feltüntetve az Akwesasne rezervátum kanadai oldalán. Fotó: Christopher Adam/KMH.

***

A minap jelentette be Shereen Benzvy Miller, a kanadai Immigation and Refugee Board (IRB) elnöke, hogy a július óta az USA-ból érkező, főleg Haitiből származú menekült-kérelmezők felét elutasította a bizottság. A Québec tartományba érkező menekültek nagy többsége a francia nyelvű karib szigetről származik. A nyár alatt több mint 8 ezren lépték át a határt és kértek menedéket. Az IRB a kérvények egy töredékét bírálta el eddig, de az ötven százalékos elutasítottsági ráta várhatóan a továbbiakban is érvényes lesz.  Novemberig még egy további 1.500 kérvényt fognak elbírálni.

Évente átlagosan 24 ezer kérvényt bírál el az IRB, de idén ez a szám meghaladhatja a 40 ezret. A Haitiból származú nagy számú határátlépő miatt egy külön csoport foglalkozik ezzel a rendkívüli helyzettel. Átlagosan azonban 16 hónapig tart mire elbírálásra kerül egy kérvény.

Kategóriák: Szervezetek

Munkavégzés során nem biztonságos a Katona Kamrában

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 4 - 06:16

Lucy Kirkwood az utóbbi évek egyik legizgalmasabb és legtöbbet játszott színpadi szerzője Angliában, darabjait sorra tűzik műsorukra a legrangosabb londoni színházak. A Munkavégzés során nem biztonságos, amelyet elsőként a Royal Court mutatott be 2012-ben, a bulvársajtó működéséről szól.

Hol a határ a szenzációhajhászásban? Mi az ára a kereskedelmi sikernek, a nagyobb példányszámnak? Hogyan viszonyulnak a darabbeli férfi- és női magazin szerkesztői a szexualitáshoz, a lapjukban megjelenő cikkekhez, modellekhez, és általában a nőköz? Mit tehet az újságírók “áldozata”, ha belemásznak a magánéletébe? Van-e esélyük a kezdő újságíróknak a hatalmi játszmákban? Hű maradhat-e az elveihez egy bulvárújságíró?

A darab címe (az angol eredetiben NSFW, azaz “Not Safe For Work”) azokra a ? főként pornográf ? internetes tartalmakra vonatkozik, amelyeket nem illik munkahelyen letölteni és olvasgatni.

Lucy Kirkwood üdítően friss, éles, szellemes és fájón időszerű darabjának magyarországi bemutatóját Máté Gábor rendezi.

A KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ előadása.

(forrás: színház)

SZEREPLŐK Rupert Tasnádi Bence Charlotte Rujder Vivien Sam Dér Zsolt Aidan Kocsis Gergely Mr. Bradshaw Takátsy Péter Miranda Pelsőczy Réka Rendező Máté Gábor

Fotók: Gergely Bea

Kategóriák: Szervezetek

Botka haszonélvezői: Fidesz, Jobbik…

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 3 - 14:44

Az ellenzéki hírcsokor kétségtelenül legátütőbb híre volt Botka László lemondása és az azt követő reakciók. A lemondás a miniszterelnök-jelöltségről szólt. A reakciók pedig az örömködéstől a magyarázkodásig tartó utat járták be. Nagyjából. Nyilván vannak szavazók, politikusok, és politikai erők, akiknek ez örömet okoz. Ahogy nyilván vannak olyanok, akik jó okkal érzik szükségét a magyarázkodásnak.

Magam korábban azt írtam, hogy Botka vezette ellenzékre szinte biztosan nem szavaznék. Miért? Röviden: tele a hócipőm azzal, hogy számon kérhető program nélküli, üres lózungokat belengető politikai demagógiák között lehessen, kelljen csak választani. Akkor most örülnöm kellene? Nem örülök. Nem azért, mert hirtelen megszerettem Szeged polgármesterét. De egyáltalán nem örülök az elvesztegetett hónapokért. A hatalmi zsarolások, a népszerűséget kikezdő kirohanások időszakát értelmesebben is el lehetett volna tölteni. Azonban még így is volt egy kicsi esély, hogy októberben megindulhatnak az érdemi, programok közötti kompromisszumokat kereső egyeztetések. Erre jelenleg az esély egyre inkább csak matematikai. Az MSZP-nek először ki kell heverni a Botka-féle ámokfutást. Annak minden belső és külső következményével. Aztán a lehető legkisebb arcvesztéssel neki lehet állni valaminek, amit bizalmi köteléknek aligha, legfeljebb bizalmi cérnázatnak lehetne nevezni. Ennek kellene örülni?

Botka László

Egyébként lehet örülni, mint felvetettem korábban. Akkor, ha valaki Orbánban látja a személyes megváltóját. Akkor, ha a jelenleg regnáló kormány minden döntésével egyet tud érteni. Valamint támogatni azokat. Akármibe is kerül neki személyesen. Ezen kívül nyugodtan örömfáklyát gyújthatnak valószínűleg azok is, akik hasonlóan, de a Jobbikban látják a személyes messiások hadseregét. Már csak azért is, mert ezzel választhatnak egy komplexusokkal terhes, zsebtömési versenyben elől járó, valamint egy inkább technokrata akarnok között. Mi volt eközben a Szegedről kínált hozzáadott érték? Az, hogy Botka hónapokra megbénított minden együttműködési lehetőséget. Az, hogy jelentősen hozzájárult az ellenzéki kommunikáció programvitáktól eltérő medrekbe tereléséhez. Az, hogy személyi alkudozások idejévé züllött a szakpolitikai programalkotásra fordítható idő. Természetesen tudom: egyedül még ez sem ment volna. Szorgos partnerekre talált mindazon mozgalmakban, pártokban, politikai megmondókban, amelyek, illetve akik, szintén a „nem szövetkezünk még önmagunkkal sem” elvét vallották.

Ugyanakkor Botka fellépése, majd lelépése egy sajátos állapotot eredményezett. Fellépése, majd a minimális önreflexiókat is nélkülöző térfoglalási kísérletei kétségtelenül többet használtak a kormánypártnak, mint az MSZP-nek, illetve az LMP-Fidesz-Jobbik tengelytől független ellenzéknek. Mely tengellyel kapcsolatban pont annyira hiszek a koalíciós készségek hiányában, ahogy a Fidesz nem kötött koalíciót a kisgazdákkal. Az eltelt hónapok alatt sikerült az MSZP népszerűségét zuhanóvá tenni, és sikerült a pártok közti, egyébként is ingatag, bizalmat elinflálni. Az ezzel eltelt hónapok utáni lelépés, mint fentebb céloztam rá, újabb pofon az MSZP-nek. De újabb hátrány az ellenzéknek is, mert a pártok közti stratégiát újra kell paraméterezni. Ezzel gyakorlatilag újabb késést szenvedhet a választási felkészülés, a programok, a jelöltlisták egyeztetése. Ami szintén a kormánypártnak kedvez.

Ha tetszik: Botka feltűnése és bukása olyan koreográfiát mutat, hogy akár a Fidesz-székházban is komponálhatták volna hozzá a zenét. Az MSZP szintén lemondó alelnöke, Ujhelyi István a vokalistáknak is megadta az alaphangot. Azzal, hogy „Orbánisztán egyértelműen befurakodott az ellenzéki erők sorai közé, beépítette embereit majd minden potens mozgalomba”. Úgyhogy, ha véletlenül talpra is állna az ellenzék, akkor kéretik elkezdeni keresni a belső bomlasztókat, árulókat, és az ellenség kezét, ami betette a lábát. Így kell ezt csinálni! Így kell ezt csinálni?

Kategóriák: Szervezetek

William Shakespeare : HAMLET a Vígszínházban

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 3 - 06:56

William Shakespeare

HAMLET

Rendező: Eszenyi Enikő

magyar szöveg | Forgách András

a színpadi változatot készítette | Forgách András és Vörös Róbert

 

A trónörökös Hamlet apja, a volt király temetésére érkezik haza. Édesanyját friss feleségként, a királlyá előlépett nagybátyja oldalán találja. A gyászból nász lett. Hamlet nem találja a helyét, kérdések, kételyek kínozzák. Kutatni kezd. Hamlet, Horatio, Laertes, Rosencrantz, Guildenstern és Fortinbras. Egy generáció. Fiatalok. Külföldi egyetemen tanulnak, egyszerre lépnek ki az életbe, azonban más-más sors jut nekik. De nemcsak a saját, hanem apáik sorsát is cipelniük kell. Ki, hova, merre jut az úton? Erre a kérdésre is keresi a választ az előadás.

A nagytragédia: a világba vetett emberlét modern lényegét, a totális belső ellentmondást kifejező csalimese.
(Géher István)

A Vígszínház 122 éves történetében ez az első alkalom, hogy műsorra kerül Shakespeare leghíresebb műve.

Külön köszönet Nádasdy Ádámnak.

 (forrás:színház)

Szereplők:

Claudius Hegedűs D. Géza

Gertrud Börcsök Enikő

Hamlet ifj. Vidnyánszky Attila

Polonius Fesztbaum Béla

Laertes Orosz Ákos

Ophelia Réti Nóra e.h.

Horatio Király Dániel

Rosencrantz Csapó Attila

Guildenstern Zoltán Áron

Sírásó Kútvölgyi Erzsébet

Sírásó cimborája Venczel Vera

Színész Hajduk Károly

Fortinbras Gilicze Márta

Marcellus Borsi-Balogh Máté e.h.

Bernardo Szántó Balázs e.h.

Pap Viszt Attila

Osrick Takács Zalán

Francisco Szabó Mátyás

Katona Kovács Olivér

Díszlet: ANTAL CSABA
Jelmez: PUSZTAI JUDIT
Dramaturg: VÖRÖS RÓBERT
Videó: SZÖLLŐSI GÉZA
Zene: MICHAL NOVINSKI
Zenei munkatárs: MESTER DÁVID
Hang: BARTHA MÁRK
Szcenika: JUHÁSZ ZOLTÁN
Világítás: CSONTOS BALÁZS
Vívás-betanítás: BALÁZS LÁSZLÓ, RAVASZ ETELE
Ügyelő: BALÁZS LÁSZLÓ, D. MUCSI ZOLTÁN, WIESMEYER ERIK
Súgó: GÁL TÜNDE
A zeneszerző munkatársa: SZABÓ G. LÁSZLÓ
A rendező munkatársa: EGYED MÓNIKA

Fotók: Gergely Bea

 

Kategóriák: Szervezetek

A kanadai baloldal új arca

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 2 - 15:36

Elég nagy meglepetésként, Jagmeet Singh már az első fordulóban főlényesen megnyerte az ellenzéki Új Demokrata Párt (NDP) miniszterelnök-jelölti és pártvezetői választását vasárnap, így ő (és természetesen a konzervatív Andrew Scheer) száll majd harcba Justin Trudeau-val a 2019-es szövetségi választásokon. Szinte egyhangúan azt gondolta mindenki, aki közelről szemléli az ellenzéki párt körüli folyamatokat, hogy legalább kettő vagy három forduló kell ahhoz, hogy pártvezetőt válasszon az Új Demokrata Párt, hiszen bár Singh volt a legnépszerűbb első opció a párttagok számára, a felmérések szerint messze 50 százalék alatt –inkább 30 és 35 százalék között – volt a támogatottsága. Ezzel szemben egyből 54 százalékos eredményt ért el az első fordulóban. Távoli másodikként végzett Charlie Angus 19 százalékkal, Niki Ashton pedig 17 százalékot szerzett. 

Jagmeet Singh

Jagmeet Singh lett az első nem fehér szövetségi pártvezető és miniszterelnök-jelölt Kanada történelmében. Továbbá a 38 éves politikus megválasztásával úgy tűnik lezárul a baby boomer generáció erős befolyása a kanadai politikában — legalábbis ezt hangsúlyozza Chantal Hébert a Toronto Star-ban — hiszen most már a legidősebb szövetségi pártvezér a 45 éves Justin Trudeau. (A konzervatív Andrew Scheer szintén 38 éves.) Valódi generációváltás következett be Kanadában.

Justin Trudeau számára komoly kihívó lehet Singh. A fiatal politikus dinamikus, karizmatikus, megfogóan beszél és – mint ahogy többen jelezték – nagyon ad megjelenésére. John Ivison a konzervatív National Post-ban azt írta, hogy 2019 “Kanada GQ választása lesz,” utalva a férfi divatmagazinra.

De politikai tartalomban is komoly kihívó lesz Singh, ugyanis számon fogja kérni a kormányzó liberálisokon a haladó szavazók cserbenhagyását számos kérdésben. De talán elsősorban az arányos választási rendszer ötletének elvetését hozza majd fel Trudeau ellen. Hiszen a 2015-ös liberális program egyik pillére volt a választási rendszer átalakítása, arányosítása. Mégis: a liberális párt mára eltemette az ötletet–feltehetően azért, mert éppen a liberális párt esélyeit gyengítette volna.

Jagmeet Singh politikai tapasztalata a tartományi politikában volt. 2011 óta a Bramalea—Gore—Malton választókerületet képviselte új demokrata színekben, továbbá az Ontario-i NDP vezető-helyettese volt. Singh 1979-ben született Scarborough városában, szülei Indiából emigráltak Kanadába. Gyerekkorát Windsorban, St. John’s-ban és Michigan államban töltötte. Egyetemi tanulmányait a University of Western Ontario campusán, aztán a torontói York University-n végezte jogból. 2006 és 2011 között ügyvédként dolgozott Torontóban.

Singh erősen baloldali politikát képvisel. A legtöbbet kereső kanadaiak magasabb személyi jövedelem adót fizetnének, az innen beérkező összeget pedig a legalacsonyabb keresetű kanadaiak kapnák meg. Továbbá Singh megszüntetné az összes drog kriminalizását és rendszere alatt a hatóságok nem büntetőjogi szempontból, hanem egészségügyi perspektívából kezelnék a droghasználatot és a függőséget.

Singh-nek azonban kihívásai is lesznek. A francia többségű Québec tartományban fenntartással fogadja a többség a vallási szimbólumok nyilt viselését és folyamatos kérdés az állam és az egyház szétválasztása. (Singh nem csak turbát, de kirpánt –vagyis egy ceremoniális kést is visel.) Továbbá Singh-nek jelenleg nincsen mandátuma az NDP parlamenti frakciójában, így most kívülről lesz kénytelen politizálni és megszerezni, vagy megtartani a közvélemény figyelmét.

Mindenesetre, Singh személyében igazi politikai és demográfiai fordulat következett be Kanada közéletében. Justin Trudeau komoly harc előtt áll a progresszív, a fiatal és a kisebbségi szavazók megtartásáért.

Kategóriák: Szervezetek

Az MSZP-ben a személyes ambíciók, a felelőtlenség és a sértettség felülírja a párt érdekeit

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 2 - 15:25

Sajnos az MSZP legalább 2002 óta így működik. Megválaszt egy elnököt, és a vezető politikusok egy része legkésőbb másnap el is kezd szervezkedni a választott vezető megbuktatása érdekében. Ez így volt Medgyessy Péter esetében, amikor meggyőződésem szerint MSZP-s politikusok szivárogtatták ki MP III/II múltjáról szóló dokumentumokat – jól lehet erről már akkor is tudtak, amikor miniszterelnök jelöltté választották -, így volt Gyurcsány Ferenc esetében és ennek az áldozata Botka László is.

A személyes ambíciók, a felelőtlenség és a sértettség rendre felülírja nemcsak a párt, hanem adott esetben az ország érdekeit is. Nem tudom, hogy túléli-e mindezt az MSZP, de ha igen, akkor ebből biztos, hogy csak egy olyan politikus tud egy tisztességes baloldali pártot csinálni, aki nagytakarítással kezdi. Kiszórja a pártból az összes árulót és szarkeverőt.

Ezzel próbálkozott Botka is, de gyenge volt és határozatlan, beletört a bicskája. Ahogy Gyurcsánynak is. A 2014-es összefogás nem azért bukott meg, mert maga az elképzelés volt működésképtelen, hanem azért, mert az MSZP akkori vezetői – élükön Mesterházy Attilával – szándékosan megbuktatták.

Sajnálom azt a néhány tisztességes MSZP-s politikust, akiknek mindennek ódiumát viselnie kell és akikre ugyanúgy ráfröccsen a sár, mint azokra, akik idáig juttatták a pártot.

Abban biztos vagyok, hogy a magyar baloldal története egészen máshogy alakult volna, ha tiszta lappal, nem az MSZMP utódpártjaként indul, és talán itt és most le kéne zárni ezt a történetet. És esélyt adni egy új baloldali alternatívának.

Vásárhelyi Mária

Kategóriák: Szervezetek

Sportkomplexus

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 2 - 15:00

Nem, nem elírás, nem csak sportlétesítményekről beszélek alább. Hanem arról a kényszeres lelkiállapotról, ami úgy tűnik, az egész magyar kormányoldalt megfertőzte, vezértől a szavazóig, tekintélyes professzortól a zászlólengető óvodásig.

Némely társadalomban ugyan kiverné a biztosítékot, ha a kormányfő falujában, a háza végében, fedett, fűtött, műfüves focistadion épülne, aminek a befogadóképessége kétszerese a falu teljes lakosságának. Ahol egyébként még a megyében is gyengén jegyzett csapat működött: igaz, ma a komplexumhoz épített akadémia csapata már az országos bajnokságban is labdába rúg néha – szépséghiba, hogy többnyire nem saját neveltjeivel, hanem megvásárolt játékosokkal. Ma már nincs komolyan jegyzett kormánypárti politikus, aki ne harcolt volna ki városának-falujának stadiont. Ha igaz lenne Puskás Ferenc (+) világklasszis labdarúgó anekdotabeli mondása, miszerint „kis pénz kis foci, nagy pénz, nagy foci”, akkor Magyarország válogatottját rettegné ma a világ.

Mindenféle kormánypotentátok gyakran hivatkoznak arra, hogy a sport az valami ezoterikusan tiszta világ, nincs köze a „politikához”. Csak tudnám, hogy akkor miért olyan fontos, hogy minden hazai sportszövetséget kormánypárti mameluk elnököljön: a népszerű vízilabdától, a tekeszövetségig. Sőt, az úszószövetség évtizedek óta regnáló elnökét éppen a Budapesten tartott vb előtt kellett kinyírni – holott az ő közreműködése idején kapta meg a lehetőséget a FINA-tól a magyar főváros a vb megrendezésére.

Érdekes kivétel a kajak-kenu szövetség elnöke, aki tavaly mondott le elnökségéről: de ajánlottját, a korábban mellette főtitkárként dolgozó Schmidt Gábort csont nélkül választották utódává. A korábban mszp-s politikusként is dolgozó Baráth Etele se vált meg teljesen a „lapátosoktól” – a közgyűlés elnökeként lesz beleszólása a történtekbe. Ez azért is jelentős, mert a kontinensen – sőt az olimpián, meg a vébén is szinte bérelt helyük van a magyar kenusoknak, kajakozóknak a dobogó valamelyik fokán. Az idei világbajnokságon öt arany, három ezüst és két bronzéremmel másodikok lettek a résztvevők közül. A tavalyi olimpián a nyolc aranyéremből hármat a kajak-kenusok hoztak – másik hármat egyszál maga Hosszú Katinka. (Kettőt két fiatal vívó vívott ki magának):

De ez eddig az élsport, amit hivatásosok művelnek – kifejezetten nevetséges, amikor a ner apologétái a sportfejlesztésekre költött irdatlan összegeket firtató kérdésekre azt válaszolják, hogy a sport a „nemzet egészségének záloga”. Most tekintsünk el nagyvonalúan a vegyi úton előállított „bajnokoktól”, hiszen nyilván van olyan, aki kizárólag kemény munkával küzdötte föl magát a dobogóra.
Ezt a „zálogot” mindenesetre jól elzárva tarják: az impozáns létesítményekbe földi halandó futkározni nem, legfeljebb nézőként teheti be a lábát. Így azután a nemzet egészségének megőrzésére a gyerekeknek legfeljebb az iskolai lépcsőházban, vagy az udvaron marad hely a testgyakorlásra, hiszen nemcsak falusi kisiskolák, de a városi intézmények is híján vannak a tornateremnek. Nem tudom létezik-e öltözővel, tusolóval felszerelt iskolai tornaterem egyáltalán, viszont a mindennapos kötelező tornaóra miatt szinte biztosan van, aki kiszorul az általában egyetlen tornateremből.

A kormányzati sportkomplexusnak (elfojtott, tudatalatti vágyak és velük kapcsolatos gátlások összessége) szépen kifejlett példánya a legutóbbi, hajdúhadházi eset. Az ország keleti végében, Debrecentől nem túl messze lévő, 12 ezer lakosú városka pályázott az Európai Unió, esélyközelítést célzó kiírására. Természetesen egy sportkomplexumra. Meg is nyert 83,5 millió forintot, hozzátett a magáéból további 30 milliót, és felépült a létesítmény. Van benne mindenféle terem, vívóterem is, – a területén meg egy szabadtéri játszótér: hintával, libikókával, mászókával. Nos, az esélykiegyenlítő támogatásból épült játszótérre csak a városi sportegyesületi tagok tehetik be a lábukat – illetve bárki más, aki személyenként és alkalmanként leperkál 500 forintot. Nem kell ahhoz faluvégi putrilakónak lenni, hogy ezek után csak vágyódva nézze a gyerek a hancúrozást. Mondjuk egy közrendőr apuka, meg tanító anyuka csemetéi se „ugorhatnak le a térre” mindennap. Ha a két gyerek menne, meg egyik szülő, hogy mégse verjék ki egymás szemét a homokozólapáttal, az 1500 forint, alkalmanként.

Tudjuk uraim, hogy a mozgás, a sport az egészség záloga. De a fene se gondolta volna, hogy ekkora árat kell fizetnünk a kiváltásáért.

Rátesi Margit

Kategóriák: Szervezetek

Egy történelmi fordulat programja…

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 2 - 14:20

– A tömeg kétszázötven főre duzzadt –

Örömmel értesültem róla, hogy a honi magyarságtudat erősítését szolgáló legújabb műremek, amely “egymagába testesíti meg a magyar huszárokat” (lásd a fotókat), hogy tehát “az idén hungarikummá választott huszárság világrekord méretű szimbóluma, a MISKAHUSZÁR szobor katonai tiszteletadás mellett történő” minapi ünnepi avatását egy rendkívüli esemény egyszersmind a világtörténelmi történések sorába emeli.

Ezt még nemzetünk fejedelme, maga Orbán Viktor se remélhette volt.

Csupán a sors kifürkészhetetlen akarata sejdíthette némelyekkel a Ganz-gyár egykori budapesti öntödéjében 1969-ben megnyitott, akkor a diósgyőri Lenin Kohászati Művek által fenntartott Öntödei Múzeum tavaly október első szombatján rendezett családi programján. Hiszen nem lehet puszta véletlen, hogy a rendezők által előzetesen 80-100 főre becsült érdeklődők “néhány óra alatt 250 főre duzzadt tömege” kisérte figyelemmel a MISKAHUSZÁR szobrát formázó ólomkatonák öntésének folyamatát.

Arányában ugyan nem volt ennek az ólomkatona-miskahuszárnak akkora bazi nagy csizmája, mint amekkora a megalkotott tonna- és magasságrekorder magyarmonstrumé (talán azért nem, nehogy a gyerekek által a figuraformákba csurgatott, majd csizmás huszárokká szilárdult ólom bárkinek is Hüvely Vitya, akarom mondani, Hüvely Matyi hétmérföldes csizmáját juttassa eszébe), de az Öntödei Múzeumban e napon tömeggé duzzadt sereg egyik katonája talán dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke lehetett.

Akinek megsúgta a sors (avagy az ő vezérében ez idő szerint honos jóisten), hogy ott legyen.

És nem ezért remegett meg a hangja a minap avatás közepette, amidőn a pákozdi Bogár halomra emelt szobor rettentő csizmája orra hegyénél köszöntötte a katonákat, mintha bizony megijedt volna attól, hogy a MISKAHUSZÁR-szobor esetleg életre kel és rátapos.

Miskahuszár…

Azért remegett meg a hangja, mert az itt is és ezúttal is csaknem kétszázötven főre duzzadt tömegben – a szobrász mellett – felismerte a többi dunaújvárosi látogatót. És már-már hallani vélte, amint a kiadott programnak megfelelően (közvetlenül a mézeskalács-huszárok, a zsíros kenyér és a féldeci bor ingyenes osztogatását, a legalább 3500 forintért kínált Miskahuszár-kancsók, továbbá kifestők és huszárcsákók árusítását, valamint az ugyancsak ingyenes fémkatona-öntések befejezését követően, 15 óra 20-kor kezdődően, öt perces időkeretben) a dunaújvárosiak verset mondanak.
Mert történelmi fordulópont lehet ezen a tájékon, hogy a románok Magyarországra költözött őseinek leszármazottai (amint ezt az avatás és az ezt követő ünneplés programja tartalmazza) a dákok képviseletében köszöntik műsorral (vers) az idén hungarikummá választott huszárság rekord méretű szimbólumát.

Aczél Gábor

Kategóriák: Szervezetek

Justin Trudeau elítélte az edmontoni terrortámadást és a gyűlöletet

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 1 - 20:04

“Úgy tűnik, hogy ismét a gyűlölet egyik példájának lehettünk tanúi, amely ellen ébernek kell maradnunk. Nem engedhetjük, hogy az erőszakos szélsőségesség gyökeret eresszen társadalmunkban. Tudjuk, hogy Kanada ereje a sokszínűségből ered. Nem engedjük, hogy eltántorítsanak és megosszanak azok, akik a félelemben kereskednek”–mondta Justin Trudeau kanadai kormányfő, amiután kiderült, hogy a szombat esti események Edmonton városában egy terrorcselekmény részei voltak.

Nem sokkal este nyolc után, a Commonwealth Stadium előtt–ahol éppen egy Edmonton Eskimos football meccs zajlott, és ahol a kanadai hadsereget ünnepelték–egy fehér Chevy Malibu áttört bárikádon. Elütött egy rendőrt, aki csaknem öt métert repült a levegőben. Ezt követően a vezető kiszállt a kocsiból és késsel megtámadta az eleve is sebesült rendőrt. Az Iszlám Állam zászlóját találták meg a kocsiban. Később egy U-Haul teherató sofőrjét állították meg a rendőrök a helyszínen. Az igazoltatás közben — amikor a vezető igazolványa megegyezni látszott a Chevy Malibu sofőrjének leírásával — a sofőr elhajtott és négy járókelőt elütött, amiután a jármű felborult. A rendőrök szerint a két esemény egymáshoz kapcsolódik. Egy harminc éves férfi rendőrségi őrizetben van. Rod Knecht edmontoni rendőrkapítány elmondta, hogy a gyanúsítottat már a hatóságok ismerték, ugyanakkor olyan jel nem volt, hogy terrorcselekményre készült volna.

Fotó: CBC.

Rachel Notley, Alberta tartomány új demokrata kormányfője jobbulást kívánt a sérülteknek és hálát mondott a mentősöknek, illetve a helyi hatóságoknak. “A gyűlöletnek semmi helye Alberta tartományban. Mi nem vagyunk ilyenek. Szolidárisak vagyunk és együtt erősebbek vagyunk mint a gyűlölet bármilyen formája”–mondta a tartományi kormányfő.

Andrew Scheer, az ellenzéki Konzervatív Párt vezetője “szomorúságának és felháborodásának” adott hangot a terrorcselekmény kapcsán. Továbbá elmondta: a sérültekért imádkozik.

Kanada terrorfenyegetettsége továbbra is “közepes” szinten van, immár 2014 óta. Nem tervezi a szövetségi kormány ennek megemelését.

Kategóriák: Szervezetek

Helyes, magyarok, csak így tovább!

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 1 - 13:19

A Lincselésre készen című dolgozatom által indukált vitából azért publikálok itt egy rövidített, de kiadós részletet, mert (noha lelszi a többekben felmerült kérdésre pontos választ adott, és az itt említett komnentelők közül Kiss Kálmán és RonaGyuri idézett soraival tökéletesen egyetértek, még Dzirari nem idézett soraival is rokonszenvezek) senki nem említette az őcsényi eset szerintem legfontosabb kérdéseit.

A vitarészlet:

Drizari: És mi összefüggés van Grósz Bella kisasszony és az “őcsényi” menekültek között?

lelszi: “És mi összefüggés van Grósz Bella kisasszony és az “őcsényi” menekültek között?”
Pedig logikus: “.., roppantmód szégyenkezhetne ezután a honi nácizmus terjedése okán.”

Figyelő: Valóban, nincs sok köze a két menekültnek Jókaihoz! Erre nem gonoltam az előbb. Más, hogy a menekültek autó gumiját megvágták. Mindig voltak rossz indulatú emberek. DE a szegény magyarban viszont felmerul a kérdés, miből volt autojuk a menekülteknek?

Aczél Gábor: Figyelő, jobban figyeljen, sokkal jobban. Olvasni tud? Akkor újra leírom. A panziótulajdonos autója kerekeinek gumiját (tehát nem a menekültek autója kerekeinek gumiját) pukkasztották ki azok, akik – most a közzé tett írásomból idézek, amire volt szíves reagálni – “még nem lincseltek, csupán kipukkasztották a panziótulajdonos autója kerekeinek gumiját.”

Kiss Kálmán: Ma még “csak” Őcsény. Ma még “csak” az autó kerekéből szúrták ki a szuflát. Holnap az egész ország? Holnap már nem valamiből, hanem valakiből eresztik ki a szuflát? Mit tettél, te elfuserált Mussolini-imitátor? Tudatában vagy annak, mit eresztettél rá a buta népre

Figyelő: Tanítani akar. Akkor magyarázza el, hogy Jókainak mi köze volt a témához, azonkívul, hogy az ott törtent? Jó, az auto tulajban tévedtem.

Charlie: Figyelő, roppant egyszerű a magyarázat, valamiféle zsidó szálat bele kell szőni minden történetbe, hisz vannak még emberek, akiknek a zsidókban gerjesztett félelemkeltés a vesszőparipájuk.
A világ legbékésebb országában, egy békés kis faluban, továbbra is békében szeretnének élni a falusiakra oly jellemző egészséges közösséget alkotó, szorgos hétköznapokban élő emberek. Ebbe az idillbe pofátlankodik a Migration Aid nevű, kozmopolita szervezet és csodálkozik a felé áradó undoron. A magyarságnak van már bőven tapasztalata az uralkodó együttélési normáknak fittyet hányó bevándorlókról, önrendelkezési és önvédelmi jogát gyakorolva köszöni és nem kér belőle.

RonaGyuri: A legocsmányabb zsigeri mocskosság újra kezd szétterjedni. Mint ismert nem függetlenül, sőt egyértelmű a migráncsos uszítás következtében Öcsényben lincselés közeli helyzet alakult ki, sőt bizonyos dolgok is történtek. Senki sem tagadja, hogy egyértelműen a folyamatos uszítás következtében, többen hivatkoztak rá, hogy a TV-ben hallottak a veszélyről. Az igencsak kényes helyzetbe Őfenesége a tőle megszokott bornírtsággal reagált a dologra. Kijelentette, hogy „helyénvaló és követendő”, sőt „Nagyon helyes, hogy határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket”. Ne tévedjünk ennek súlyos következményei lesznek! S nem csak a szinte nem is létező migráncsokra vonatkozó xenofóbia területén, de tudjuk hazánkban erős az antiszemitizmus (erre intenzív kormányzati uszítás is folyik) és a rasszizmus (ebben sem jönnek jól a Farkas Flórián féle ügyek)!

Orsós Elemér: RonaGyuri, Azt Te csak nagyon szeretnéd, de hogy miért, azt elképzelni sem tudom! Egyébbként kifejezetten az antiszemitizmus monitoringozására szakosodott Tett és Védelem nevű alapítvány is alig tud ezekre a vádjaidra bizonyítékokat találni, a kormányzati uszításra pedig kifejezetten az ellenkezőjét! Miért jó Neked az alaptalan rémhír terjesztés?

charlie: ronagyuri, “A legocsmányabb zsigeri mocskosság újra kezd szétterjedni.”
Erre a legjobb példa a te hozzászólásod, amiben a Dohány utca biztonságában üldögélve, elvennéd a jogot egy kis falu közösségétől, amely élne az önrendelkezés és az önvédelem alapvető intézményével. És ha ez az általad megvetett és zsigerileg utált magyar közösség élni merne a jogaival, akkor te szégyentelenül előveszed a mindent ütő adu ászt, az antiszemitizmust. De ne izgulj, a magyar a világ legtürelmesebb, békeszerető nemzete, még az ilyen sötétlelkű agitátorokat is megtűri maga mellett.

A kérdések:

Bűncselekmény-e, ha több ember egy másik embert azzal fenyeget, hogy elválasztják a fejét a testétől?

Bűncselekmény-e, hogy ugyanennek a másik embernek a kisbuszára téglát, téglákat hajítanak?

Bűncselekmény-e, hogy kiszúrják e másik ember autója kerekének a gumiját?

Bűnpártolás-e, ha e cselekményekben valaki semmi kivetni valót nem talál és ezt a véleményét a lehető legszélesebb körben hangoztatja? Aki a televízió révén személyesen teszi világszerte vita tárgyává e történteket helyeslő kormányfői megítélést, ami szerint “határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket” Őcsényben a magyar emberek.

Aczél Gábor

Kategóriák: Szervezetek

Balog legújabb csörtéje a kereszténységgel

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 1 - 13:06

Balog Zoltán megszólalt a keresztényüldözésekkel kapcsolatban. Ez kivételesen egy olyan gumicsont, amint a kormány tagjai, és a környezetükben nyáladzó nyalógépek szeretnek rágódni. Nem véletlenül. Látszólag kiváló tematizálási lehetőséget kínáló téma. Különösen akkor, ha kussban vannak a körülményeket, előzményeket, illetve a hazai valóságot illetően.

A téma nem új Orbániában. 2012-ben már komoly konferencia kapcsán szóltak arról, hogy üldözik a keresztényeket. Alkalmasint két különböző számot is emlegetve a vallásuk miatt üldözöttek számarányát illetően. Miközben a kormányslep árnyékkereszténye a szülők egymással élésének viszonya alapján gondolta a legjobbnak a nadrágban kotorászást, illetve a gyermekek megkülönböztetését. Mindössze egyet árulva el az akkori, azóta is regnáló, hatalmi bagázsról. Azt, hogy halványlila gőzük sincs a kereszténységről. Miközben adós maradt Rétvári Bence már akkor is a válasszal arra az egyszerű kérdésre, hogy Magyarországon ki üldöz intézményesen keresztényeket? Akkortájt azt írtam, hogy „Jézus nem tett különbséget a gyermekek között”, mert „Jézus az emberekért általában halt mártírhalált, és így bárki, aki megkülönböztet bárki ember fiát, meggyalázza Isten fiát”. Ez a gondolat a Biblia tanításaiból levezethető. Míg az a szemlélet, amelyik gyermekek között tesz különbséget, a gyermekek kikapcsolódása kapcsán a gyermekek megkülönböztetésének maximális pártolásáról beszél alapvetően helyezkedik szembe Jézus tanításaival. Márpedig Orbán pontosan ezt tette, amikor az őcsényiek gyermekek elleni kirohanásának maximális megértéséről biztosította a világot.

Miközben természetesen kár lenne eltagadni azt a tényt, hogy vannak keresztények, akiket üldöznek. Nem egyszer a vallásuk miatt. De az is előfordul, hogy azért kényszerülnek menekülni, mert rosszkor vannak rossz helyen. Amikor a 2015-ös menekülthullám a magyar határokhoz érkezett, akkor a menekültek között nem kis részben képviseltették magukat a keresztények. Azok, akik vallásuk miatt csakúgy távozni kényszerültek a hazájukból, mint az IS támadásai miatt. Mit is mondott ekkor a kormány? Valamint mit is mondott eközben a magyar kereszténység olyan prominens vezérürüje, mint Erdő Péter? Nagyjából, azt, hogy ott gebedjenek meg, ahol vannak. Erdő, a humánum jegyében csontig benyalt Orbán Viktornak. Olyan mélyen, hogy az a csont alighanem a lengőborda feletti valamelyik gerincmaradvány lehetett. Legfeljebb azt igazolva, hogy hazánkban a keresztény elvek legkomolyabb üldözőit nem a menekültek, illetve nem a társadalmi tömegek szintjén kell keresni. Annyira nem, hogy Harrach Péter a menekültekben az embert meglátó pápával is szembehelyezkedett.

Harrach 2016-ban azt emlegette az említett jelenséggel kapcsolatban, hogy a „pápa menekültügyről vallott gondolatai nem képezik a hivatalos egyházi tanítás részét, vagyis nem jelentenek a hívő katolikusok számára lelkiismeretben kötelező azonosulást”. Mely gondolatfüzérrel kapcsolatban Harrach hálát adhat az örökké valónak, vagy akár Baalnak is, amiért nem pár száz évvel ezelőtt él. Mert akkor valószínűleg már a főtéren üvöltené az ég felé a fájdalmát. Amit a tűzhalál során elszenved. Így legfeljebb csak befele üvölt. A belsejében kongó fekete üresség mélyén. Ám függetlenül attól, hogy Harrach Péter, vagy B. Zsolt mit gondol róla, a pápa valószínűleg egy kicsit jobban tisztában van Jézus tanításaival, mint a magyar kormány, és a vele szövetséges egyházi vezetés. Talán nem teljesen véletlen tehát, hogy Ferenc pápa egy elhatárolódással egyenértékű gesztust tett 2016 májusában.

Így aztán azt a dilemmát kellhet latolgatnia a magyar keresztényeknek, hogy a keresztények, illetve a keresztény tanítások üldözésével kapcsolatban a Biblia és Jézus tanításait tekintsék irányadónak, vagy az ezekre hivatkozó, de mindezeket magasról mellőző politikusoknak. Ha az utóbbiak mellé teszik le a voksukat, akkor ez is a maguk döntése. Azonban ebben az esetben tegyék fel az polcra azt a bizonyos könyvet és ki ne nyissák semmi pénzért. Ahogy Balog páter számára is van az a pénz, amiért nem lapozza fel. Ugyanakkor a vallásszabadsággal kapcsolatos jog az, hogy valaki higyjen a keresztény tanítások igazságában. Ebben az esetben azonban erősen kétséges, hogy tud-e tiszta lelkiismerettel az embereket lenéző, az embereket származásuk, társadalmi helyzetük, illetve szülőföldjük alapján megkülönböztető politikusok mellé állni. Jézus válasza erre valószínűleg egy határozott „nem” lenne. Már akkor, ha a Jézusnak tulajdonított tanításokat vesszük alapul.

Balog Zoltán miniszter azzal büszkélkedett, hogy hatmillió eurót sikerült elkölteni az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárság tavalyi létrehozása óta a világszerte üldözött keresztények megsegítésére. Miközben azt hangoztatta, hogy hazánk az üldözött keresztények menedéke szeretne lenni. Igazán kár, hogy ez nem jutott eszébe, amikor a menekültek ideértek. Igazán kár, hogy a Biblia sehol nem hirdeti azt, hogy hencegj az adományaiddal. Miközben az ellenkezőjére felhívja a híveket. Azért persze lehet, hogy Magyarország az üldözött keresztények menedéke szeretne lenni. Az csupán a kérdés, hogy ez miként lehet lehetséges egy olyan hatalom árnyékában, amely láthatóan megtagadja a kereszténység tanításainak egy részét. Amolyan politika haszonlesésből elkövetett kereszténységüldözésként.

Kategóriák: Szervezetek

Légy jó mindhalálig a József Attila Színházban

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, október 1 - 06:16

Móricz Zsigmond – Kocsák Tibor – Miklós Tibor

LÉGY JÓ MINDHALÁLIG

musical

Tizenhét év után újra felcsendülnek a diadalútját járó musical híressé lett dalai a József Attila Színház nézői előtt. Leghíresebb dalai – a Pogi, A Tízperc, A szívek melegében és mindenekelőtt Valkay tanár úr himnusza, Az élet szép – már külön életet élnek, kívánságműsorok, zenés pódiumestek levehetetlen darabjai. A sikertörténet elengedhetetlen része mégis Móricz önmagát megéneklő meséje, melyben végső soron a lelki tisztaság áll szemben a( anyagiakkal) pénzzel, s ennek a harcnak a konklúziója a cím bibliai idézetében összegeződik: „Légy jó mindhalálig!”

MÓRICZ ZSIGMOND – LÉGY JÓ MINDHALÁLIG  — Olvasónapló

A történet Nyilas Mihály, egy szegény debreceni kisdiák életének szörnyűségeit foglalja össze. Mihály családját egy nagy szerencsétlenség érte, melynek következménye képpen földönfutóvá váltak. Az apja ács lett és nagyon keményen dolgozott, hogy minden nap ételt tudjon rakni gyermekei elé. Misi diák volt és neki megadatott az a szerencse, hogy -ellentétben a többi testvérével- a debreceni gimnáziumba járhatott. Félénk gyerek volt, aki majd’ elájult még attól is, ha a nevét kimondta valaki. Gyenge volt és mindenkitől félt, különösen Böszörményitől, aki egy nagydarab gyerek volt és mindig elvette a festékét. Nem rendelkezett sok önbizalommal, ezért mindig félt a tanárokkal beszélni.

Egy nap az egyik idősebb szobatársa felajánlott neki egy munkát, amivel pénzt kereshet. Egy vak öregembernek kellett minden este öt órától hat óráig felolvasni. Ebből havonta három forintra tett szert. Ez nagyon jól jött neki, mivel így segíthetett szegény családján. Később Gyéres tanár úr, a latin tanár, megbízta azzal a feladattal, hogy tanítsa Doroghy Sándort, az egyik osztálytársát számtanra és latinra. A tanításért havonta két forintot kapott és ennek következtében egy kicsivel nagyobb lett a tekintélye az osztályban, de ez nem segített az önbizalomhiányán. Egy délután, mikor befejezte a felolvasást, az öregember adott Mihálynak egy forintot, és azt mondta neki, hogy tegye meg a lutrira, más néven lottóra. Meg is tette, de a szelvényt elvesztette és emiatt később nagy bajba került.

A barátai azt feltételezték, hogy a szelvényt ellopták, és titkos nyomozást indítottak, de nem sikerült elkapni a tettest. Híre ment a városban, hogy valaki elvitte a nyereményt a lutriból egy nyerő szelvénnyel. Ennek hallatán az egyik barátjának az apja bejelentette a rendőrségen, hogy ellopták a szelvényt, amin négy nyerő szám volt. Másnap Misit hívatták az igazgatói irodába, ahol két rendőr kérdésekkel várta. Az igazgató nagyon mérges volt Misire, amiért bajt hoz az iskolára és rontja az iskola becsületét. Mondta a rendőröknek, hogy nem léphetnek be az iskolába, mert benne van a szabályzatban, hogy hivatalos hatósági személy nem mehet be. Misi elmondta az igazgatónak, hogy mit dolgozik, és az elveszett lottószelvény történetét. Legnagyobb meglepetésére másnap reggel is hívatták az igazgatóhoz. Az irodában ott volt Viola kisasszony, Doroghy Sándor nagynénje, aki panaszkodott az igazgatónak egy szerelmes levél miatt, amit Misi kézbesített Viola húgának, Bellának. Bella a levél elolvasása után megszökött hazulról és Viola ezért Misit okolta. Az igazgató szerint nem Misi tehet róla. Megfenyegette Misit, hogyha még egyszer be kell hívnia, akkor nagy baj lesz. Szegény kis Nyilas nem tudott senkihez fordulni, mert senki nem értette meg, még az igazgató sem. De jött a nagy baj, mert másnap kora reggel már megint az igazgatói irodában találta magát, de most egy tanszéki tanács előtt.

Csupa ellenséges arcú tanárral állt szemben, akik mindenféle kérdést tettek fel neki a lutrival kapcsolatban. Megmutattak neki egy hamis levelet, melyben az állt, hogy eladta a lutri szelvényt Török Jánosnak, aki a szerelmes levelet küldte Bellának. Misi tagadta, hogy eladta volna a szelvényt tíz forintért, de a tanárok nem hittek neki. Azt állították, hogy a tíz forintot italra költötte, sértve az iskola szabályait. Erkölcstelen léleknek nyilvánították és kiküldték a teremből, amíg eldöntik további sorsát.

Amíg Misi kint várt, megérkezett Géza nagybátyja, és neki elpanaszolta, hogy milyen rosszul bánnak vele és hogy ő többet nem akar lenni debreceni diák. Erre a nagybátyja bement beszélni a tanáccsal, mialatt Misi nagy bánatában egy versecskén töprengett. Mikor kijöttek a tanárok, az igazgató úr megdicsérte Mihályt, hogy nagyon jó és szorgalmas gyerek, de erre ő azt felelte, hogy többet ebbe az iskolába nem fogja betenni a lábát. El is ment a nagybátyjával rögtön, és mindent otthagyott, kivéve egy szép bőrkötésű könyvet, amibe a versét akarta beleírni. Még egy pár hetet Debrecenben kellet töltenie, mert megbetegedett. Betegsége alatt megtudta, hogy megkerült a pénz, amit Török János elvitt, és a fele, azaz ötven forint, az övé. Amikor meggyógyult, azt mondta a nagybátyjának, hogy az emberiség tanítója akar lenni, ami alatt azt értette, hogy költő szeretne lenni, és arra szeretné tanítani az embereket, hogy legyenek jók mindhalálig.

(Forrás: színház és olvasónaplók.hu)

A légy jó mindhalálig főszerepét, Nyilas Misit Molnár André Lukács, Vízlendvai Áron, Maszlag Bálintalakítja. Az előadásban mások mellett  Ömböli Pál, Chajnóczki Balázs, K. Nagy László, Betz István, Ujréti László, Fila Balázs, Fekete Réka Thália, Korponay Zsófi is szerepel.

Rendező: Hargitai Iván

 Fotók: Gergely Bea

 

Kategóriák: Szervezetek

Cowboyok és gasztronómiai csodák egy kanadai búcsún (képriport)

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 30 - 19:20

Minden szeptemberben a Russell nevű kelet-Ontario-i kisváros az a hely, ahol egy helyben kóstolhatjuk meg a világ legdekadensebb poutine-ját, lehűthetjük magunkat egy szívárványos hótölcsérrel (snow cone-nal), cukorkabátba bevont almát próbálhatunk megtörni fogainkkal, mindezt pedig autentikus cowboyok árnyékában. Számomra már hagyománnyá vált a Russell Fair nevű vidéki búcsú, ahol kicsit úgy fest a világ – városi életemhez képest – mintha visszacsöppentem volna az ötvenes évekbe–vagy pontosabban: ahogyan én elképzelem el, hogy milyenek is lehetettek azok az ötvenes évek…

(Kanadai cowboy a Russell Fair-en. Fotó: C. Adam) 

(A kalapos bácsi tombola jegyeket árult nagy lelkesedéssel… Fotó: C. Adam)

A Russell Fair-nek alapvetően népoktató szerepe van. Az átlag városlakónak szinte semmi köze nincsen ahhoz a világhoz, ahonnan élelme származik. Munka után befutunk a neon fényekben úszkáló hipermarketbe, ahol gyorsan kiválasztjuk a fólia védelme alatt álló feldolgozott hústerméket, szedünk pár messziről importált külföldi gyümölcsöt vagy zöldséget, hozzá egy kis fehér vattakenyeret és irány a kassza. A Russell Fair igazi értéke, hogy az urbánus kanadait kapcsolatba hozza a kisgazdával, a termelővel és a gyerekekkel is megismerteti ezt a világot.

(Szia, a nevem Cam. Ismerd meg a farmerodat, ismerd meg az ennivalódat! Fotó: C. Adam)

(Nyerő termés. Az első számú díjat nyerte el ez a kósárnyi helyileg termelt zöldség… Fotó: C. Adam)

Az egyik igazi élmény azonban a hagyományos kanadai ételek kóstolása volt. És a kanadai konyha (elsősorban a kanadai francia konyha) legismertebb étele a poutine–ami immár az Egyesült Államokban is kezd elterjedni. Először az ötvenes években készítették Québec tartományban, ahol az első években kifőzdékben és talponállókban fogyasztották. Ezeket anno casse-croûtes hívták francia Kanadában. És mivel Russell városának lakossága 38 százalékban francia anyanyelvű, nem csoda, hogy kimagasló helyet kapott a poutine ezen a búcsún.

Azonban sokkal dekadensebben szolgálták fel és ezt a verziót “farmer’s poutine”-nak hívták. Ugyanis a hasábburgonya, a sajt túró (angolul cheese curds) és a szaft mellett volt még benne darálthús, sült sertés darabok és kolbász.

(Farmer’s poutine a Russell búcsún. Fotó: C. Adam)

Mindennap nem lehet poutine-t enni, pláne nem húsos poutine-t. Kerestem is utána gyorsan valami hideget és savanyút, hogy mindezt lemossam. Hála az égnek ott volt a kanadai snow cone--egy jégkása amire minden kanadai gyerekkori cirkuszlátogatásokból, a vidámparkból, picnicekből, partykról és sporteseményekről emlékszik. Amikor az ember kiszívja belőle a szintetikus színt és ízt, sok nem marad, csak a jégdarabok. De jó, amig tart.

(Készítik a snow cone-omat. Fotó: C. Adam.)

(És így fest a kész csoda, teljes dicsőségében. Fotó: C. Adam)

Aki még esetleg egyéb édességre vágyakozna, megtalálja a Russell búcsún azt, ami minden kanadai vidámpark és fesztivál elengedhetetlen kelléke–nevezetesen a cukorkabátna bevont helyi alma. Fogorvosok nagy kedvence.

(Édességek a Russell Fair-en. Fotó: C. Adam.)

Közben a búcsún azt is megtanultam, hogy lehet csokornyakkendőben kutyát sétáltatni — és hogy ilyen szintű elegancia a vidéken is létezik…

(Így illik kutyát sétáltatni Kanadában… Fotó: C. Adam)

A Russell Fair az a rendezvény (minden szeptemberben kerül rá sor) ahol az urbánus kanadaiak egy rövid időre emlékeztetőt kapnak arról, hogy jómódunkat és városi életünket részben a vidéki emberek támasztják alá. Igaz, hogy az Ottawától negyven percre lévő Russell lassan olyan lesz mint egy távoli előváros, ahonnan sokan bejárnak dolgozni. Mégis, a Russell Fair Kanada legnépesebb tartományának távoli régióiból is vonz cowboyokat, farmereket, kisvállalkozókat és pásztorokat. Egy társadalmi réteg életébe kapunk betekintést, amelyről – legnagyobb szégyenünkre – sokszor megfeledkezünk.

Bízom benne, hogy jövőre is ott leszek!

(Lokálpatriotizmus a Russell Fair-en. Fotó: C. Adam.)

(Egy szelid, barátságos arc. Fotó: C. Adam)

Kategóriák: Szervezetek

Tisztelt Őcsényiek! Egyszer még nagyon fogjátok szégyellni magatokat

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 30 - 15:22

Nagyon mélyen tisztelt őcsényi honfitársaim!

Tisztelet a kivételnek, mert nyilván ilyenek is vannak köztetek. Nem nagy számban, mert az látszana, de biztosan vannak normálisak is. Akik megmaradtak köztetek normálisnak, minden tiszteletet megérdemelnek.

Tehát, még egyszer: nagyon mélyen tisztelt őcsényiek!

Egyszer még nagyon fogjátok szégyellni magatokat! Azért, hogy ennyire szar emberek vagytok. Szégyent hoztatok a hazánkra, Magyarországra.

Ne mondjátok, hoy megtévesztettek benneteket. Hogy félre vagytok tájékoztatva. Bedőltetek a propagandának, mert csak a közmédiának csúfolt hazugsággyárat látjátok, halljátok, olvassátok. Felnőtt emberek vagytok nagyon mélyen tisztelt őcsényiek, felelősek a gondolataitokért és a tetteitekért.

Ti a gyereketeket is így nevelitek? Hogy rúgjanak bele abba, aki elesett? Lopjanak attól, akit már mások megloptak?

Így nevelt benneteket anyátok, apátok? Hogy lelketlen tahók legyetek? Nem a kormányotokról beszélek, mert róluk tudjuk, hogy milyenek.

Tudom, egytől egyig rendes magyar embernek tartjátok magatokat. Vasárnap templom, előtte, utána féldeci. Pénz számolva, asszony verve jó.

És mindeközben meg vagytok győződve arról, hogy rendes ember nem menekül. Sem csónakon, sem gyalog, sem sehogy. Nem tölti idejét utcán, pályaudvarokon, táborokban, rendőrsorfallal szemezve, vonatra, regisztrációra, meleg ételre, hideg vízre várva. Szerintetek rendes ember jó helyre születik, olyan országban látja meg a napvilágot, ahonnan (egyelőre) nem kell menekülnie.

Rendes ember jövedelemmel rendelkezik, rendezett körülmények között él, nem ismeri a nélkülözést, a kilátástalanságot. Rendes ember nincs életveszélyben, nem kell menekülnie reménytelenségből a bizonytalanságba. Rendes ember marad ott, ahol van.

Ezek az emberek, akiket ti gyűlöltök, amíg béke volt a hazájukban, normális életet éltek. Gyerekeik iskolába jártak, orvosok, műszerészek, vagy éppen asztalosok akartak lenni. És vasárnaponként a család a közeli vendéglőben ebédelt. Ahol ismerték a pincért, az étlapot.

Aztán menekülniük kellett. Azok elől, akikkel most benneteket riogatnak. Terroristák dúlták fel az életüket azoknak az embereknek, akiket ti, anélkül, hogy ismernétek őket, gyűlöltök.

Kilyukasztottátok a panziós autójának a kerekét, aki be akart fogadni néhányat közülük. Azt gondolta, jót tesz azzal, ha néhány napra megpróbálja elfeledtetni velük, amit életük végig nem fognak elfelejteni.

Van egy rossz hírem a számotokra. Ezek az emberek emlékezni fognak arra, hogy ti milyenek vagytok.

Ne mondjátok, hogy megtévesztettek benneteket. Magyarázat van az elégtelen bizonyítványotokra, mentség nincs. Emberségből megbuktatok.

Ki kell mondanom: szar emberek vagytok. Kívánom nektek, hogy ne kerüljetek hasonló helyzetbe, mint azok, akiket ti ismeretlenül is gyűlöltök.

Pedig, biz isten, megérdemelnétek.

Föld S. Péter

Kategóriák: Szervezetek

A mi kis városunk a Karinthy Színházban

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 30 - 06:25

Egy kisváros hétköznapjai, egy szerelem születése. Ilyen apróságokból áll Thornton Wilder A mi kis városunk című darabja.

Látszólag semmiségek, mégis benne van mindannyiunk egész élete. Thornton Wilder zseniális író, aki Csehovhoz hasonlóan a legkisebb rezdülésekből is az élet misztériumát, az élet csodáját és tragikumát is képes ábrázolni.
Végül arról is szól a darab -mint az emberi életút vége is-, hogy mi történik velünk emberekkel a halálunk után.
Van-e számunkra visszatérés, illetve létezik-e az a sokat emlegetett öröklét, vagy csak az emlékezés marad.

(forrás: színház)

 Szereplők

Rendező  —  Lengyel Ferenc

Mr Gibbs  —  Széles Tamás

Mrs Gibbs  —  Györgyi Anna

George Gibbs  —  Baronits Gábor

Rebecca Gibbs  —  Kuna Katalin

Mr Webb  —  Mihályi Győző

Mrs Webb  —  Murányi Tünde

Emily Webb  —  Lovas Rozi  Gerlits Réka

Wally Webb  —  Benesovits Áron

Simon Stimson  —  Marton Róbert

Mrs Soames  —  Balázs Andrea

Howie Newsome, Joe Stoddard  —  Németh Gábor

Willard professzor, Mr McCarty  —  Karsai István

Joe Crowell, Si Crowell  —  Varsányi Szabolcs

Warren rendőr, Sam Craig  —  Inoka Péter

Egy férfi a földszinten, Mr Carter  —  Földvári Péter

Halott asszony  —  Bessenyei Emma

Baseball-játékosok, városlakók, diáklány, halottak  —  Bernáth Viktor  Koltai Vivien  Szelindi Miklós  Kezcán Norbert

Alkotók
  • ÍRÓ:Thornton Wilder
  • FORDÍTÓ:Benedek Marcell
  • RENDEZŐ:Karinthy Márton
  • DÍSZLET:Székely László
  • JELMEZ:Tordai Hajnal
  • MOZGÁS:Köllő Miklós
  • PRODUKCIÓS VEZETŐ:Ridzi Gábor
  • ZENEI SZERKESZTŐ:Nyitrai László
  • HANG:Voronko Miklós
  • FÉNY:Sörös Zsolt
  • KELLÉKES:Bíró Tamás
  • SÚGÓ:Csesznek Judit
  • RENDEZŐ MUNKATÁRSA:Csákberényi-Nagy Anna

Fotók: Gergely Bea

 

Kategóriák: Szervezetek

Almaszedés népkonyhánkért

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 29 - 17:19

Néhány hete számoltam be arról, hogy ismeretlen tettetesek rongálták meg az ottawai Szent József Egyházközség népkonyhájának zöldséges kertjét. Sok tucatnyi ottawai – legtöbben nem is kötődtek közösségünkhöz – nyújtott segítséget annak érdekében, hogy szünet nélkül tudjuk öt napot egy héten egészséges ételeket felszolgálni a napi száz vendégnek. De az egyik leglelkesebb támogatónk önkormányzati képviselőnk volt.

Mathieu Fleury, a Rideau-Vanier körzet önkormányzati képviselője ajánlotta fel, hogy az ősszel almaszedést szeretne szervezni a népkonyha részére. Megkérte, hogy csatlakozzak hozzá és beosztottjaihoz a Városházán és egy délután folyamán töltsünk meg jónéhány zacskó friss, helyi almát a népkonyha számára. Erre végül csütörtökön – az első igazi őszi napon került sor. Egy Ottawától negyven perces kocsi útra lévő québeci almáskertet látogattunk meg. A Verger Wilmont egy domboldalon fekszik, ahonnan az egész Outaouais térség látható. Egy családi vállalkozás, összesen 850 almafával és 23 típusú almával.

Mathieu Fleury számára az almaszedés két szempontból is fontos volt. Mint francia anyanyelvű képviselő, mindig közel áll szívéhez a francia nyelv, kultúra, közösségek és vállalkozások támogatása. Ezen kívül pedig évek óta követi és támogatja egyházunk szociális misszióját. Egyik nagybátyja ugyanahhoz a szerzetesrendhez tartozott, amely a mi egyházközségünket is megalapította 1856-ban. Mathieu Fleury pedig maga is több alkalommal szolgált fel a népkonyhában, különösen a Hálaadás és a karácsonyi vacsorák alatt. Számára az egyházközség progresszív, befogadó arculata különösen vonzó.

Miután öten szedtünk pont annyi almát, amennyit letudtunk cipelni a domboldalon, beültünk a kocsiban és elszállítottuk a néphonyhába…ahol már érezni is lehet a házi almapité illatát.

(Fotó: Mathieu Fleury a jobboldalon. Fotó: M. Fleury)

Kategóriák: Szervezetek

A Társadalomelméleti Műhely hármas könyvbemutatója

Anno Filmklub - 2017, szeptember 29 - 17:13

Megjelent a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelye által jegyzett, 11 kötetesre tervezett sorozat első három kötete, amelyeket 2017. október 9-én (hétfőn) 18 órától mutatunk be BOZÓKI ANDRÁS, ÉBER MÁRK ÁRON és GYÖRGY PÉTER részvételével.

A részletekért kattintson ide!

Kategóriák: Szervezetek

Nem félünk

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 29 - 14:58

Not Afraid – ez a két szó olvasható világhírű művészekről készült fényképeken. Van, aki egy papírlappal, egy laptop kijelzőjével, a kutyája nyakába akasztott táblácskával, gitárra pingált felirattal, vagy profi plakáttal üzen, van, aki egy filctollal a tenyerébe írta: NEM FÉLÜNK!
Meglehet, nem tökéletes nyelvtani szerkezet, de az üzenet – remélem! – egyértelmű és meggyőző!

A Százhetvenötök (ennyien csatlakoztak a kampányhoz) életművében [kerestem ideillő jelzőt, de azt hiszem, felesleges] nem nehéz a szabadság-egyenlőség-testvériség elavult [vagy elátkozott?] eszméjének szentelt, klasszikussá nemesült dalokra lelni.

[Emlékszünk a budapesti Human Rights koncertre? Sting, Bruce Springsteen, Peter Gabriel, Tracy Chapman, Youssou N’Dour… Régen volt.]

Mindannyian az emberi jogok elkötelezett képviselői. ARTIST FOR HUMANITY!

Most a menekültek támogatására gyűjtenek.

Miért hangsúlyozzák, hogy nem félünk? Nem tudták, amit tudniuk kellene? Amit az őcsényiek (tulajdonnévből jelző) tudnak? Amit a Nemzet Csótánya (átruházott metafora!) olyan magabiztosan állít;
Soros, kerítés, honvédelem, konzultáció…)

Ha választanom kell [sőt, szavaznom róla!], én Brian May-jel, Ian Adersonnal, Ringo Starr-ral, Bonnie Raitt-tel, Mark Knopflerrel, Keith Richarddal, Richie Blackmore-ral, Peter Gabriellel, Wayne Shorterrel, Stinggel tartok. [ a Csendben hallhatatlan.]

Éry Balázs


(Fotó forrás: Rolling Stones)

Kategóriák: Szervezetek

NAPTÁRLÁNYOK a Pesti Magyar Színházban

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 29 - 11:38

Tim Firth

NAPTÁRLÁNYOK

Fordította: DERES PÉTER

Tervezett bemutató: 2017. szeptember 29.

Rendező: TALLÓS RITA

Szinte minden igaz. Anglia nagyjából mértani közepén található Rylstone kisváros. Ott éltek és még élnek is azok a nők, akik 1999-ben összefogtak, hogy özvegyen maradt barátnőjük ötletét megvalósítsák. Egy megfelelő kanapét akartak vásárolni a helyi kórháznak, amelyben elüldögélhetnek azok a családtagok, akik kemoterápiás kezelésre kísérik a rokonukat.

Annie leukémiás férje, John kezelését volt kénytelen kivárni egy pokoli kényelmetlen és viharvert fotelben. Johnnak azonban nem maradt ideje kivárni, meghalt – ám azóta a nevét egy épületszárny őrzi a rylstone-i kórházban, mert Annie, Chris és a többiek – a helyi nőegylet tagjai – soha nem látott üzleti és világsikert arattak a saját egyleti naptárukkal, amelyben ők maguk pózoltak. Mégpedig meztelenül!

Tudni érdemes, hogy a rylstone-i ladyk átlagéletkora már akkor, vagyis a fotózás idején 60 év körül volt.

A valódi történet innentől akár valódi is lehet. A nők sorsa, életük, viszonyaik egyrészt filmre, másrészt színdarabba íródtak. A vígjátékot Deres Péter, a színház dramaturgja fordította, sőt, 2017-re szabta, és a színház társulata – kiegészülve kiváló vendégművészekkel – arra készül, hogy a történetet, a „mesét” mindennapjaink átélhető valóságává emelje. Ismerős valósággá, ha úgy tetszik: magyar valósággá, hiszen melyik kórházból nem hiányzik egy várakozást könnyítő fotel?! Hogy egyebekről ne is essék most szó…

Ami ugyancsak nagyon maivá teszi ezt a történet, az a közösség össze- és széttartó ereje. A nők egymásrautaltsága, a bennük munkáló rivalizálás kegyetlensége, és a mindenek fölötti női energia, ami mindent megold, mindent összetart és elegendő erőt ad, akár az életben maradáshoz is. Ehhez pedig humor kell, életöröm és szeretet – ha a fene fenét eszik is. Márpedig néha eszik! Nem vitás: ezek az unatkozó vagy épp tevékeny háziasszonyok, családos és magányos nők, golfozó, gazdag feleségek és csóró tanárnők rendesen felborítják a kisváros életét, meg persze a sajátjukat is.
Azt mondhatnánk, a Naptár lányok tipikus női színdarab. Csakhogy mindegyik nő mellett – sokszor előtt! – ott egy férfi társ, rajtuk túl pedig a kisváros, az ország, legyen az bármelyik is.
A néző tudhatja, hogy amit lát, az majdnem egészen így meg is történt. Van tehát valóságalapja a sztorinak. Vannak és lehetnek ilyen nők és ilyen társak. Az élet pedig hozhat váratlan és pikáns helyzeteket, amelyekkel a közösségnek kezdenie kell valamit.
A Naptár lányok őszinte darab: minden mondata mögül süt az életigenlés, az összefogás, a barátság és a humor.
Végül is többek lettek ők, mint egy naptár és egy kanapé. A középkorú nők és férfiak pontos választ adnak majd arra, hogy mitől és mennyivel. A fiatalok pedig meghatottan ismerhetnek rá a saját szüleikre, akikben mind ott rejlik ez a szolidaritás és erő – csak merjék egyszer szabadjára engedni!

Chris HEGYI BARBARA mv. Jászai Mari-díjas Annie IGÓ ÉVA mv. Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész Cora UDVARIAS ANNA  Jessie BEDE-FAZEKAS ANNA Ruth TÓTH ENIKŐ Celia SOLTÉSZ BÖZSE Jászai Mari-díjas Marie BENKŐ NÓRA Lady Cravenshire TÓTH ÉVA John TAHI JÓZSEF Rod BEDE-FAZEKAS SZABOLCS Elaine GÁSPÁR KATA Lawrence PAVLETITS BÉLA Louise ÁGOSTON PÉTER                  Iris Benton, Brenda Hulse DÁNIEL VALI Lulu SZATMÁRI ATTILA Liam XXX

Az előadásban közreműködnek a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei

Díszlet – jelmez KOVÁCS YVETTE ALIDA Dramaturg DERES PÉTER Látványterv HORVÁTH RÉKA, DERZSI MÁTYÁS Zene MAGONY ENIKŐ Mozgás GYENES ILDIKÓ Súgó DEME ZSÓFIA Ügyelő TRIMMEL ÁKOS Rendezőasszisztens HŰBÉR TÜNDE

 

forrás: színház

Fotók: Gergely Bea

 

Kategóriák: Szervezetek

Legyen autonóm roma tartomány Magyarországon?

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 28 - 13:32

Kanadából szemlélve, különösen figyelemreméltónak tűnik az a bejelentés, miszerint az Opre Roma-Cigány Demokrata Néppárt népszavazást kezdeményez egy autonóm roma tartomány létrehozásáról négy észak-keleti magyar megyében, már azért is, mert a párt elnöke korábban Kanadától kért menedékjogot családjával együtt. Csütörtökön nyújtotta be a pártelnök Kamarás István a népszavazási beadványukat Budapesten, az Országos Választási Irodához. Az általuk elképzelt autonóm terület neve pedig Észak- Magyarországi Roma Tartomány lenne.

(Fotó: Kamarás István – a baloldalon.)

“Nem számít, hogy milyen származású vagy! Nem számít, hogy a cigányság mely alcsoportjába tartozol! Nem számít, hogy melyik országban, vagy az ország mely régiójában élsz! Nem számít, hogy milyen az anyagi helyzeted vagy eddig milyen politikai pártot, ideológiát támogattál! Nem számít a nemed vagy az életkorod! Nem számít a végzettséged, vallásod, foglalkozásod sem! Egy a lényeg! Ha egyetértesz a küldetésünkkel, akkor tarts velünk! Küldetésünk pedig a következő: MI ROMÁK/CIGÁNYOK VEGYÜK VÉGRE KEZÜNKBE A SAJÁT SORSUNK IRÁNYÍTÁSÁT!”–jegyzi Kamarás István pártelnök, aki korábban a Fidesz-szövetséges Keresztény Demokrata Néppárthoz, illetve annak pártalapítványához kötődött.

Kamarás korábban azért költözött Kanadába, mert elmondása szerint “nem akarta nevét adni a kormány cigányokat megnyomorító intézkedéseihez.”

“Az országból emigrálni kényszerülök és a cigányság évszázados kilátástalanságát kényszerülök a szívembe fogadni”–tette még hozzá 2011-ben.

Most azonban a történész-politológus Kamarás új reményt lát egy autonóm roma tartomány létrehozásában. Szerinte erre két ok miatt van igazán szükség. A legfontosabb: a rendszerváltás óta tartó szisztematikus korrupció, illetve a roma vezetők és politikusok korrupciója valamint tehetetlensége lehetetlenné tette a magyarországi romák felzárkózását. Másrészt pedig a rasszizmus, illetve a demográfiai változások észak-kelet Magyarországon szintén indokoltá tennék egy autonóm roma tartomány létrejöttét.

Ami a demográfiát illeti: minden harmadik gyerek észak-kelet Magyarországon roma származású az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének igazgatója szerint. Papp Z. Attila már korábban elmondta: Nógrádban és Borsodban az iskolások több mint 33 százaléka roma. Országosan ez az arány 15 százálékra tehető. A legmagasabb arány azonban Budapest egyik kerületében található: Józsefvárosban 43 százalék a roma diákok aránya.

(Illusztráció: a párt logója.)

Az Opre Roma Párt meglehetősen hatékonyan használja a közösségi médiát kampányukban, illetve a párt profiljának kiépítésében. Már körülbelül kétezren követik oldalukat, ahol rövid videókon és vlogokon kommunikálnak a támogatókkal. Az autonómia törekvésüket pedig a Csongrád megyei Magyarcsanád nevű településen jelentették be, ahol a lakosság 8 százaléka vallotta magát romának (12 százalék pedig románnak, egyébként). A rendezvénynek leginkább piknik hangulata volt – legalábbis is a fotókról ítélve.

(Fotó: Az Opre Roma Párt rendezvénye Magyarcsanádon. Itt jelentették be autonómia törekvéseiket.)

Facebook oldalukon vegyesen fogadták a kommentelők az autonómiát célzó népszavazási beadvány hírét. Van aki szerencsétlennek találta az egész ötletet, mivel ezt lényegében az integráció elutasításaként, a gettósításként értelmezte. ” A gettó és területi autonómia definícióját előbb nézd át, majd utána beszéljünk”–válaszolt a pártelnök és egyébként helyesen utalt arra, hogy a kettő korántsem azonos. De volt olyan hozzászóló is aki jelezte: Trianon történelmi árnyékában soha nem támogatná azt, hogy bármelyik csoport is területi autonómiát követeljen Magyarországon.

Aztán volt olyan hozzászóló is, aki egy egészen pratikus lépést javasolt (kissé szúrósan) a roma közösségnek. “Esetleg kezdhetnétek ott, hogy nem szavaztok a Fideszre. Még akkor sem, ha busszal visznek az urnáig…”

Az Opre Roma Párt politikai platformjában szerepel az alapjövedelem bevezetése, továbbá egy kötelező roma kvóta az állami szférában. Ez annyit jelentene, hogy a körülbelül egymillió fős roma kisebbség arányosan lenne képviselve állami intézményekben és munkahelyeken. Olyan állami vagy magán munkahely amely nem foglalkoztat romákat fizessen egy kötelező roma foglalkoztatási reintegrációs hozzájárulást. Ezen kívül egy roma történelmi, kulturális és nyelvi kutatóintézet azonnali felállítását követelik programjukban.

Érdemes lesz figyelni nem csak a népszavazási kísérlet alakulására, de a program szakpolitikai kidolgozására is. Fontos és megfontolandó gondolatok szerepelnek már most is benne. Ugyanakkor a szakpolitikai kutatás bizonyára azokra a nehézségre is rámutat (például a szakképzett roma munkaerő hiányára) amely olyan program pont bevezetését, mint akár a kvótát, ma még szinte lehetetlenné teszi.

Kategóriák: Szervezetek

Oldalak

Feliratkozás Klubhálózat hírolvasó - Szervezetek csatornájára