Szervezetek

E világon ha ütsz tanyát, Bélám, őrizd meg önmagad!

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 22 - 21:05

A napokban olvastam egy vele készített korábbi interjút a Facebookon, amit szándékomban volt megosztani, de mert a személyéről egy gyakran idézett verssor “ugrott be” nekem, s nem tudván, hogy miért, elkalandoztam az interneten azt kideríteni. Amikor végül magát a verset “lapoztam fel”, aminek “a hetedik te magad légy!” felszólítás zárja minden versszakát, már tudtam az okát, tudtam, hogy amit kerestem, az a versben benne van.

Pásztor Béla szinte mindannak megfelel, amit a költő – magától és másoktól – követel. A születéstől a halálig, az élet minden helyzetében, a veszélyben, a szerelemben, a költészetben légy sokféle, de mindig őrizd meg önmagad.

Az interjút, amit néhány megjegyzésemmel megfejelve szándékoztam megosztani, már nem lelem, nem is keresem, keresse más, mert rájöttem arra, hogy ezekben a napokban miért nem ünnepeltem legalább magamban legutóbbi, Pásztor Béla hetedik (!) polgármesterré választásának évfordulóját. Mert elszomorított az a sejtelem, hogy aminek csakhamar vége lesz, az az ő utolsó polgármesteri ciklusa.

Csak harminc éve ismerem, s tán negyedszázada is elmúlt, amióta a barátomnak mondhatom. Amire nem azért vagyok büszke, mert tudtommal rajta kívül nincs a világon fél évszázadnál hosszabb ideje regnáló településvezető, hanem, mert a munkáját, a gondolkodolkodását, a természetét, a gesztusait, még a rezdüléseit is ismervén tudom, hogy miért szeretik őt az emberek.

Sokszor írtam róla.

Alig két éve például, amikor Pásztor Béla éppen fél évszázada volt Veresegyház első számú vezetője.

Akit akkor Pest megye 35 településén a helyben választott testületek közül 21-ben a megye díszpolgárának javasolta a többség. Amikor felháborított, hogy a megyei közgyűlés kormánypárti tagjai úgymond felülírták, de voltaképpen leszarták azt az ő személyes részvételükkel korábban alkotott szabályt, ami szerint a díszpolgár személyéről a megye települési önkormányzati testületeinek szavazatai alapján döntenek.
Más országokban – írtam a hozzá is szóló nyíltlevél-félében akkor – a településvezetők doyenjét nálad jóval kevesebb helyi választás győzteseként is a vállukra emelvén ünnepelnék, díszvacsorán látná vendégül a köztársasági elnök, tudomisén, a szabad választások világpolgárának javasolnák.

Ez az írásom A Pásztor Béla-botrány címmel akár újra is elolvasható, és higgyék el, jó lesz elolvasni akár ismételten A jó pásztor temploma című dolgozatomat is.

Kedves Bélám, te meg továbbra is őrizd meg önmagad!

Aczél Gábor

(Pásztor Béla)

Kategóriák: Szervezetek

Küszöbön egy harmadik “világégés”?

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 22 - 15:11

Több mint hetven éve annak, hogy a második világháború véget ért. Mint tudjuk, és sokan meg is tapasztalták, az akkori „elosztás” nem sikerült valami jól. Hiába voltak vesztesek és győztesek, az újra felosztás nem ez alapján történt teljesen. Az akkori Szovjetunió, még a befejezés előtt megállapodott a három nagyhatalommal, az USA-val Angliá-val és Franciaországgal Európa újra felosztásáról. Európa keleti felét átengedték az orosz érdekeltségek szférájába. Itt orosz mintára diktatórikus rendszereket hoztak létre. Kiszálgáló személyzet is volt mindjárt.

Csak egyszer az ötvenes években volt kísérlet téve arra, hogy ebből az úgynevezett kommunista blokkból Magyarország és Lengyelország kiváljon. Heroikus harc kezdődött, de a megszállás tovább folytatódott, noha a nyugat beígérte a segítséget, ám az sehogy sem érkezett meg. Alig tíz évvel a háború befejezése után senki sem merte megkockáztatni egy újabb háború kirobbantását. Volt még egy erőtlen kísérlet Csehszlovákia részéről 68-ban, de ezt is ugyanúgy eltiporták.

A Szovjetunió megszünésével ezek a valamikori Varsói Szövetség nevű államok visszanyerték szuveranításukat és függetlenségüket. Eltelt egy pár év és egy régi nagy gondolat Európa egyesítése kezdte foglalkoztatni a már független nemzeteket. Létrejött az Európai Unió immár nem csupán nyugat európai országokkal, hanem keleteurópai országok is tagjai lettek. Ha kicsit jobban odafigyeltek volna az akkori vezetők, akkor az oroszoknak is helyet kellett volna biztosítani. Talán fel is ajánlották a társult tagságot, de az akkori orosz vezetők nem éltek a lehetőséggel. Próbáltak ugyan valamiféle együttmüködési tervezetet kidolgozni, ám az valmin mindig elcsúszott.

Európában megszűnt ugyan az orosz gyarmatosítás de Putyin hatalomra kerülésével az orosz „medve” felébredt álmából. Először a Közel Keletre igyekezett visszatérni több kevesebb sikerrel. Az ami valaha szinte elképzelhetetlen volt az orosz hadiflottának, hogy kimehessenek a Földközi tengerre, lassan de biztosan megvalósult. Sőt! Sziríában Latakije kikötőjében állandó orosz bázis jött létre. A nyugat mindezt ölbetett kezekkel nézte. Úgy gondolták az orosz ismételt jelenléte a Közel Keleten egyfajta egyensúly biztósítására illetve a szembenálló felek szétválasztására alkalmas lesz.

Közben megszülett az egyiptomi, majd pár évvel késöbb Jordániával is életbe lépett az Izrael Egyiptom közt már mőködő békeszerződés Jordániával is. A térségben még sem következetett be az annyira áhított béke. Ha még csak igen kis mértékben, de már akkor nyujtogatni kezdte csápjait az Iráni iszlám állam. Először csak az olaj árakkal, késöbb más módszerekkel is elérte azt, hogy a nyugat szemet hunyjon azon törekvéseivel szemben, hogy atomfegyver kifejlesztésén dolgozzon. A fenyegetett Izrael akkor még hiába kért segitséget, aggodalmait sorra elutasították. Kénytelen volt saját maga lépni.

Sziriában iráni segítséggel már lassan befejezéséhez közeledett az atomerőmű építése. Ám az izraeli légierő azt porig bombázta. Sokan azt gondolták, hogy ez a csapás majd gátat vet az iráni atomprogramnak. Ám éppen az ellenkezője történt. Egyre nagyobb lendületet vett.

Ezzel párhuzamosan igyekezett a térségben kiépíteni vezető szerepét. Ezt tette két okból: először is segíteni kívánta nagyobb mértékben az iszlám terrorizmust, másodszor az úgynevezett olajpiacon átszerette volna venni az irányítást ami nem sikerült. Szaud-Arábiával soha sem volt valami jó viszonya, viszont lassan de biztosan riválisokká váltak. Régen Szaud-Arábia is támogatta a terrorizmust, ám a vallási irányzatok az iszlámon belül ellenséggé tette a két államot.

Ez igazából akkor domborodott ki teljes mértékben amikor kezdetét vette az „arab tavasz”. Szinte mindenütt létezett már előre tolt „helyőrsége” az erősödő iszlamizmusnak amelynek egyik csoportja az Iszlám Testvériség Egyiptomban megdöntötte Mubarak hatalmát. Ez a mozgalom szinte futótüzként terjedt tovább. Megdöntötték a régi despóta uralkodók hatalmát úgy Irakban mint Libyában vagy más államokban. Megalakult az iszlám állam amely azzal fenyegetőzött, hogy a világot ha kell erőszakkal is iszlamizálni fogja.

A nyugat és az úgynevezett szabad világ szinte lebénultan szemlélte az eseményeket. Ám tenni igen csak kevesett tett, és amit tett az mind balul ütött ki. Amerika kénytelen volt megszüntetni a jelentős katonai jelenlétét Irakban és ezzel teret engedett az iszlám állam előretőrésének. Ám ez nem volt elég, hanem hogy az igéretük ne csupán holmi fenyegetésnek tünjön, terrortámadásokba kezdtek a jelentősebb nyugateurópai államok városaiban. Szinte egymás után következtek ezek be. London, Párizs, Madrid, Brüsszel és Berlin valamint más nagyobb városok lettek a célpontjaik. Az áldozatok természetesen mint minden esetben ártatlan polgári személyek voltak.

A szabad világ szinte képtelen volt gátat vetni ennek a folyamatnak. Aki ezek után is kételkedett még Irán semlegességében, ezúttal meggyőzödhetett arról, hogy minden jelentősebb terrorista szervezet iráni segítséget élvez. A józan ész azt diktálta volna, hogy Irán ellen egyre erősebb szankciókat fognak alkalmazni. Ám nem ez történt.

Bécsben az azóta elhíresült „perzsa vásáron” az USA és irán megállapodott az iráni atomprogram „névleges” továbbfolytatásában. Barack Obama az akkori amerikai elnök nem akarta észrevenni, hogy ez a megállapodás először is nem lesz betartva, másrészről egy újabb municiót adott az iszlámizmus fegyvertárának.

Eközben a Közel Keleről egy úgynevezett menekült áradat indult el az iszlám állam elfoglalt területeiről. A menekültek közt, – ahogy az később ki is derült,- nem pusztán menekültek voltak,hanem terroristák is. Görögország és Olaszország voltak az első menekült hullám fő érintettjei és késöbb egész Európa. Németország lett aztán a későbbi fő uticél, miután Angéla Merkel egy nyilatkozata során, megígérte a menekültek befogadását. Könnyelmű és elhamarkodott kijelentés volt, mivel nem egyeztetett egyetlen más únios tagországgal. Késöbb persze ez egy olyan folyamatot indított el Európán belül, ami nemhogy erősítette volna az együttmúködését az európai közösségnek, hanem a már meglevő értékeket is lassan de biztosan kezdte „korrodálni”.

Mindeközben egy újabb tűzfészek alakult ki délkelet Ázsiában. A koreai félsziget már a múlt században is háborus konfliktusok szintere volt. Ám az utóbbi időben miután Észak-korea új diktátort ünnepelhetet (nem újat pusztán a régi fia a „megboldogult” Kim Dzsong Il fia vette át a hatalmat) Észak-Korea ekkor kezdte el az atomprogramjának megvalósítását. Szinte senki sem figyelt oda ezen törekvéseire. A fenyegetett országok mint Japán vagy dél Korea süket fülekre talált. Csupán akkor szenteltek nagyobb figyelmet ennek, amikor már majdnem készen voltak az uj azombombájukkal amiről végig azt gondolta Amerika is és sokan mások, hogy üres fenyegetés. Mikor végrehajtották az első sikeres nukleáris kisérletet akkor eszmélt rá a világ, hogy ennek fele sem tréfa.

(Illusztráció: jose144 / DeviantArt)

A szankciók amiket közben hoztak Észak Korea ellen, ugyan olyan eredménytelenek voltak mint más esetekben. Hiába volt embargózva a koreai textiltermék azt továbbra is tudták exportálni. Sőt! Kina mint egyik legfőbb támogatója továbbra is küldte és talán küldi a segélyszállítmányokat. A helyzet súlyosbodott miután az új amerikai elnök Donald Trump sem tudott gátat vetni a koreai törekvéseknek.

A helyzet azóta csak fokozódott. Észak Korea azóta több sikeres atomkisérleten van túl, és közben iráni segítséggel kifejlesztett balisztikus rakétái már képesek elérni Amerika partjait. Az elmúlt hónapban rekétái már párszor behatoltak Japán felségterületre is. Trump ekkor az UNO-ban olyan kijelentést tett, hogy amennyiben Észak Korea tovább folytatja a kisérletsorozatát, katonai erőt fognak bevetni ellene, és ha kell akkor egész észak Koreát elpusztítják. Eközben Irán csapatokat dobott át a polgárháborús Sziriába. Az Izraellel szomszédos Golán fensíkon egyértelmüvé tette jelenlétét.

A napokban egy pilóta nélküli repülőjüket semmisítette meg az izraeli légerő Patriot rakétája. Izrael figyelmezetette Iránt, hogy amennyiben nem hagy fel a katonai akcióval, és nem vonja ki erőit Sziriából ellencsapásokat fog alkalmazni a sziriai területeken tartózkodó iráni erők ellen. Két nappal ezelőtt Amerika hivatalosan is bejelentette, hogy Izrael egyik déli légibázisán állandó katonai erőt fog állomásoztatni. Lehetséges, hogy ujabb viágháború kirobbanássának veszélye fenyeget? Kina és Oroszország egyenlőre várakozó állasponton vannak. A helyzet további romlását egyedül ez a két állam lesz képes megakadályozni. Remélhetőleg eredménnyel.

Avi Ben Giora

Kategóriák: Szervezetek

Enyhítették a tiltott angol szavak listáját Québecben

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 21 - 17:26

Számos angol szó került le a héten a québeci nyelvrendőrség tiltott külföldi szavak listájáról. Ez annyit jelent, hogy már nem bírságolják azokat a vendéglátó egységeket, ahol a korábban tilos angol szavak szerepelnek a menün. Ritkán enged bármiben is a Francia Nyelv Québeci Hivatala (Office québécois de la langue française – OQLF), de most pont erre volt példa. Mostantól nem számít szabálysértésnek, ha például egy montreáli étterem “cocktail”-nek hívja a koktélt a francia nyelvű menün. Korábban “coquetels”-nek kellett hívni a koktélokat. Ezen kívül most már törvényes “grilled cheese”-nek hívni a grillezetett sajtos szendvicseket, nem kell többé “sandwich au fromage fondant”-nak nevezni őket.

De még sok más angol szót is engedélyeztek a francia többségű tartományban. Például a softball-t nem kell többé balle-molle-nak hívni, a bébé-boum helyett használhatjuk a baby boom kifejezést és a vezetőket most már nyugodtan hívhatjuk leader-nek, a francia chef helyett.

A legszebb talán az, hogy most már szalonképessé vált a selfie szó. Korábban – a világon együlálló módon – Québecben ezt égoportraits-nek nevezték.

Jean-Pierre Le Blanc, az OQLF szóvívője elmondta: a francia nyelv Québecben mindig változik és fejlődik–a külföldi szavak jelenléte pedig ezt a vivant (élő) nyelvet gazdagítják. Ilyen kijelentésre eddig aligha került sor a francia nyelvet elszántan védő, a folyamatos angol fenyegetést vizionáló nyelvrendőrség részéről.

Több mint 230 tartományi közszolga védi a francia nyelvet az OQLF keretein belül. A hivatal pedig évi 24 millió dolláros költségvetéssel rendelkezik.

Volt több olyan kezdeményezése az OQLF-nek, ahol sikeresen vezettek be olyan francia fordításokat angol szavakra, amelyek még Franciaországban sem léteztek. Például Québecben legtöbben “courriel“-nek hívják az emailt és “mot-clic”-nek a hashtaget. De a legismertebb talán a fin-de-semain a weekend helyett.

Egyre többen azonban úgy gondolják, hogy a nyelv organikusan fejlődik, nem kell azt kormányzati szinten elhatározni, szabályozni és új szavakat vagy fordításokat erőltetni.

Kategóriák: Szervezetek

A munkás apáca — Láncfűrésszel szolgálja közösségét Margaret Ann nővér

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 21 - 16:17

Margaret Ann nővér megszokta, hogy részt vállal a közösség dolgaiból, így Miami tikkasztó hősége ellenére az iskola láncfűrészével felfegyverezve tisztította az utakat az Irma hurrikán után.

Két dolog motiválta a munkára: a cél, hogy az általa vezetett közösség biztonságban legyen és az tudat, hogy ő képes segíteni ebben. Silvia Nadal, egy helyi tisztviselő vette észre, ahogy dolgozik, mikor kiment megtekinteni a károkat. Videót készített a nővérről, hogy ezzel motiválja munkatársait.

– Hihetetlen volt! Ő egy valódi példa Isten szolgálatára. – mondta Nadal.

– Ha van lehetőséged segíteni, meg kell tenned. – hangsúlyozta Margaret Ann nővér, aki egyben az Archbishop Coleman F Carroll nevű római katolikus középiskola igazgatónője.

Egy interjúban elmesélte, hogy munka közben imádkozott a közösség azon tagjaiért, akik otthona károsult a katasztrófában. Kiemelte, hogy ebben a helyzetben nem ő a fontos, hanem Isten jósága, ami a tragédiából is képes kihozni a jót, például, hogy ilyenkor az emberek másokat maguk elé helyezve tesznek meg mindent egymás segítésére.

Jessica McAfee / epicPew

(A Szemlélek fordítása alapján)

Fotó: epicPew.com

Kategóriák: Szervezetek

Elhunyt Svéd László

Anno Filmklub - 2017, szeptember 20 - 16:21

Fájdalommal tudatjuk, hogy Svéd László, a történet-tudomány kandidátusa, nyugalmazott tudományos főmunkatárs, az intézet alapító tagja 90. életévében elhunyt. Laci bácsi az ifjúságtörténet örökifjú képviselőjeként évtizedeken át dolgozott a XX. századi fiatalok mozgalmainak történetén, elsősorban a két világháború közötti korszakban.

A Politikatörténeti Intézet kiemelt támogatója volt, alapítványával segítette nehéz helyzetben lévő munkatársaink gondjainak megoldását. Mindennapos jelenléte űrt hagy maga után, hiányzik közülünk. Emlékét megőrizzük.

2017. október 5-én (csütörtökön) 13.45-kor helyezzük örök nyugalomra a Farkasréti temetőben (1124 Budapest, Németvölgyi út 99.).

Kategóriák: Szervezetek

Rabolt tévét, rabolt lapot — De újságodat te nyomhatod!

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 20 - 15:43

Nem isten kalapja,
hanem korunk lapja;
nem kötődik párthoz:
újságot a vállhoz!
Megteheted ülve is:
NYOMTASD ÉS TERJESZD TE IS!

Egyszerű, mint az egyszeregy,
s már egy jó hónapja megy,
semmi nem állíthatja meg,
a hatalom máris remeg,
mert ez a te szamizdatod,
amivel őt megingatod.

Rabolt tévét, rabolt lapot,
hiába tette, láthatod,
újságodat te nyomhatod,
és tovább is te adhatod,
így orra alá dughatod,
meglásd, meg is buktatod.

***

Egy országos hálózat kiépítése vette kezdetét Magyarországon, amely a közreműködők, s a szinte már csaknem mindenütt elérhető technikai eszközök révén olcsón, könnyen és gyorsan igaz információkkal szolgálhat millióknak.

Megjelenik hetente, az internetről letölthető és mindenki által szabadon terjeszthető.

Kiszámítottan, szervezetten, országosan.

Hétről hétre.

Nagyon sokan rákényszerülnek, hogy szinte kizárólag az M1 televíziót nézzék, a Kossuth rádiót hallgassák, a megyei lapokat olvassák. Többen ugyanezt megszokásból teszik. Ők másmilyen országot érzékelnek maguk körül, mint ahol élnek. Ami a kormány által birtokolt vagy elfoglalt hírcsatornákból árad, az nem csupán egyoldalúan elfogult tájékoztatás, hanem gátlástalan propaganda, ténytagadó hazugságözön, agymosás.

Valamit tenni kellett és tenni kell ahhoz, hogy a tényeket, az országos gondokat nem ismerő, és a politikától elidegenített, gyűlölködőkké butított, vagy éppen tudatosan közömbösített emberek közül minél többen tájékozottabbak legyenek.

Hogy minél többen olyan világot érzékeljenek maguk körül, amilyenben élnek.

És amilyenben szavaznak majd, amikor választanak.

Ehhez a kormányzati médiafölényt legalább megtörni szükségeltetik.

Akad ugyan még néhány független újság, tévé, rádió és hírportál, amelyek tisztességesen tájékoztatnak az ország és a világ dolgairól, történéseiről, de az információik kevés emberhez jutnak el.

A Nyomtass te is kezdeményezés lényege, hogy hetente megjelentetett lapja értékes tartalmát olvasóit cselekvésre bírva hétről-hétre egyre többekhez juttassa el.

Hozzáértő, tapasztalt, pártfüggetlen médiamunkások választják ki, rövidítik, vagy rendelik meg és írják az adott hét lefontosabb eseményeiről hírt adó cikkeket, amelyeket, egy A/4-es lap két oldalára helyeznek el (tördelik be). Ezt a lapot félbehajtva egy újság formátumú kis kiadvány születik.

Akinek van számítógépe és nyomtatója, máris próbát tehet.

Az internetes és facebook oldalról (www.nyomtassteis.hu; nyomtassteis) letölthető kis újság úgy, ahogy van, több példányban is kinyomtatható, fénymásolható, terjeszthető. A kezdeményezés a kormányzati médiafölény falát akkor üti át, majd ingatja meg, ha ezt hétről-hétre mind többen megteszik.

A kezdeményezéshez bárki csatlakozhat kicsiben is és nagyban is.

Aki csak egy-két példányt nyomtat ki és juttat el ismerősökhöz, ismeretlenekhez, sokat tesz az is. Akinek pedig megfelelő nyomtatási, esetleg szállítási kapacitása van, ha hajlik rá, a terjesztés aktivistáit segítheti. Bízunk egy országos hálózat kiépülésében, amelynek révén mindenüvé eljut ez a lap, legelőbb azonban a kistelepüléseken élők körébe, mert ott van erre a legnagyobb szükség.

Az újság terjesztésének fontos eleme a személyes beszélgetés, mert így azok, akik csak az állam által elfoglalt hírforrásokból tájékozódnak, nemcsak az újságot kapják kézhez, hanem hozzá hallhatják az emberi szót.

Az igaz szavakat.

Így mozgalommá érlelődhet a kezdeményezés, amely ha tömeges lesz, a hatalom médiamonopóliumát megtörheti, akár valamelyest ellensúlyozhatja is.

Ez a kis újság eDemokrácia Műhely Egyesület független civil kiadványa, amely a választások közeledtével megismertetheti az országot a jelenlegi kormányt leváltani szándékozó politikai erők ajánlatával. Aki csatlakozik a kezdeményezéshez, a kormány helyett segíthet eleget tenni az Alaptörvényében rögzített alkotmányos kötelezettségnek: „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.”

Emellett azok millióit szolgálja, akiket Orbán Viktor és kormánya az igaz információktól megfosztani próbál.

Aczél Gábor

Kategóriák: Szervezetek

gálandreaakurvanyádat

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 19 - 20:09

Mottó: „Amit tudok önről, az elég ahhoz, hogy megértsem a szüleit, ha jobbnak látnák mielőbb elhunyni.”

Ahogy az utolsó hang is szétfoszlik [Beethoven Esz-dúr Emperor (kurzív! – keltsen gyanút) Zongoraverseny II. tétel, Daniel Barenboim zongora, New Philharmonia Orchestra, vezényel Otto Klemperer], a katartikus csendbe belerondít a bemondó:

Híreink következnek!

A mikrofonnál Szlotta Judit [vajon mire gondol, miközben olvassa az elé tett szöveget?],
hírszerkesztő Gál Andrea.

Bartók Rádió 2017. szeptember 13. 9:00 Hírek:

1. A jövő évi választás igazi tétje, hogy ki védi meg az országot, és ebben kire lehet számítani…
2. A migránsok többsége okmányok nélkül érkezeik a magyar határra…
3. Fizikai védelem nélkül nem lehet megállítani a migrációs nyomást, ezért van szükség a kerítésre…
4. Mégis korlátozzák a menedékkérők beutazását az Egyesült Államokba…
5. Hazánk az Unió átlagánál sokkal többet költ az iskolák és az oktatási rendszer fejlesztésére…
6. Hazánk élenjár az életkorhoz kötött védőoltások tekintetében…
7. Időjárásjelentés…

Szervilizmus? Alkalmatlanság? Ostobaság? Hit? Meggyőződés? Számítás? Haszonelvűség? Pragmatizmus? Gyakorlatiasság? Engedékenység? Alkalmazkodás? Gerinctelenség? Tisztességtelenség? Szégyentelenség? Hitványság? Gazemberség? Sunyiság? Alamusziság? Galádság? Aljasság? Alávalóság? Alattomosság? Romlottság? Elvetemültség? Megalkuvás? Meghunyászkodás? Behódolás? Opportunizmus? Jellemtelenség? Erkölcstelenség? Képmutatás? Szemforgatást?

Szakmai indokokkal most nem hozakodnék elő.

Akárhogy is: Gál Andrea édesanyjának van oka a büszkeségre.

Aztán újra zene…

vendégszöveg: Rejtő Jenő, Horváth Attila, Esterházy Péter

Szakmai indokokkal most nem hozakodnék elő.

Akárhogy is: Gál Andrea édesanyjának van oka a büszkeségre.

Aztán újra zene…

vendégszöveg: Rejtő Jenő, Horváth Attila, Esterházy Péter

Éry Balázs

Kategóriák: Szervezetek

A tőke 150 éve

Anno Filmklub - 2017, szeptember 19 - 16:37

A Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelye 2017. október 18-19-én (szerdán és csütörtökön) 9.30-tól tudományos konferenciát szervez Marx A tőke című műve megjelenésének százötvenedik évfordulója alkalmából.

Résztvevők: Amelie Lanier, Artner Annamária, Böcskei Balázs, Csáki György, Csányi Gergely, Éber Márk Áron, Gerőcs Tamás, Kalous Antal, Marosán Bence Péter, Mészáros György, Pinkasz András, Pitti Zoltán, Pogátsa Zoltán, Sebők Miklós, Szigeti Péter, Tóth Tamás, Wiener György

Részletes programért kattintson ide!

Kategóriák: Szervezetek

Lesújtás előtt

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 19 - 15:11

Ne legyen igazam, de szerintem nem lehet kétségünk afelől, hogy az új civiltörvény hamarost hatályba lép.

Amelynek előírása szerint azonban bármely kedvezményezett civil szervezet azt lesz köteles felírni, amit az adományozó közöl vele, az adományozó pedig a küldemény feladójának akár a Jézuskát megnevezheti.

Amennyiben a pénz bankszámlára érkezik, a 3,6 millió forintot meghaladó összeg tranzakcióját – a már régen hatályos pénzmosás elleni törvény értelmében – leellenőrizni a bank egyébként is köteles.

Tehát a valóban csupán megbélyegzésre és a civil szevezetek vegzálására alkalmas új jogszabály hatályba léptetése nem célozhat mást, mintsem hogy a kormány a törvény ellen protestáló civil szervezetek (a hozzájuk utólag csatlakozó Autonomia Alapítvány; a Civil Kollégium Alapítvány; a Jogriporter Alapítvány; és az Ökotárs Alapítvány szervezeteivel együtt) előre bejelentett polgári engedetlenségét az általa megjósolt forró ősz Soros-finanszírozta kiváltójának tekinthesse.

És lesújtson.

Nemcsak rájuk.

Aczél Gábor

Fotó: Tóth Gergő / Népszava

Kategóriák: Szervezetek

A múzsákat lelövik, ugye? 2017/4. - Az Osztrák-Magyar Monarchia mint megszálló hatalom

Anno Filmklub - 2017, szeptember 19 - 14:29

2017. szeptember 27-án (szerdán) 17:30-tól folytatjuk első világháborús beszélgetés-sorozatunkat, melynek idei évada A háború peremén címet viseli.
Teljes programját itt találja.

Vendégeink: Pollmann Ferenc és Ress Imre.
Moderátor: Egry Gábor

A részletes program megtekintéséhez kattintson ide!

Kategóriák: Szervezetek

Új magyar közösségi csoport Ottawában

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 18 - 17:56

Pénteken este arra jutottunk négyesben vacsora közben (Gyuri, Ági, Pali és Judit), hogy jó lenne összejárni, nagyobb szervezések nélkül magyarul beszélgetni. Akinek van valami jó ötlete, hogy hová lehetne menni, érdekességeket látni, hallani, ízlelni, az tudatja mindannyiunkkal. Mivel a Meet-up nem igazán működött, egy csoportot hoznánk létre a Facebookon erre a célra. A többi Facebook csoport számunkra nem látszik alkalmasnak.

Először is nevet kell választanunk, amiben jó lenne, ha tartalmában a következők lennének benne:
Ottawa, magyar, szabad, programok

De mindenekelőtt kérlek, jelezzétek, hogy érdekel-e ez titeket és benne lennétek-e a csoportban. Ez nem egy szervezet, nincsenek vezetők és mindenkinek magának kell eldöntenie, mit ajánl fel a többieknek és miben vesz majd részt.

Várom válaszotokat és nyugodtan terjesszétek!

Petényi Judit

email: judit.petenyi@gmail.com

***

In a discussion this past Friday evening, several us realized that we would like to casually get together and chat, if possible in Hungarian. Anyone who has a good program in mind, something interesting to see, hear or taste, please let us all know. We intend to start a Facebook group for this purpose because Meet-up did not work and the other Facebook groups do not seem to be the right fit for us. First we need a name for the group that would include key words like Ottawa, Hungarian, free programs. First of all please let me know if you want to be part of a group like this. It will not be an organization, there will be no leaders or titles, everybody will decide how much to contribute and what to take part in.

So please get back to me and spread the word!

Judit Petényi

email: judit.petenyi@gmail.com

Illusztráció: D. Gordon E. Robertson / Myiarchus crinitus a Mer Bleue Conservation Area-ban.

Kategóriák: Szervezetek

Európa – vagy?

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 18 - 15:21

Úgy gondolom, a bevándorlás jelenlegi problémáját ketté kell választani – ebben a mai magyar kormány ellenérdekelt, mert egyetlen esélye a hatalomra, ha sikerül külföldi – és már belföldinek is mondott – veszélyekkel úgy megfenyegetnie a magyar szavazókat, hogy rémülten bújjanak a “védelmébe”.

Van egyszer egy globális probléma, ami az infokommunikációs fejlődés következménye. Nagyon leegyszerűsítve: ötven évvel ezelőtt Afrikában, Indiában (Ázsia e szempontból más) a sokaság nem is tudott arról, hogy létezik a Földnek olyan része, ahol nincs éhínség, a gyermekek nagy többsége megéri a felnőttkort, az idősek megélését a közösség biztosítja, nem kell a gyakran sovány zsákmány, termés egy részét rájuk „pazarolni”. Ma meg az indiai serpa, meg a kenyai maszáj is okostelefonon várja a turistacsoportok megrendelését. Azon az okos eszközön meg nemcsak a neki szánt információkat találhatja meg.

Főleg emiatt vált tarthatatlanná, hogy a Föld erőforrásainak döntő részét – a különböző mérések szerint 70-85 százalékát – a népesség 30-15 százaléka használja föl. (Más típusú ellentét, hogy az ún. fehér civilizáción belül hasonló a javak eloszlásának aránya a társadalom felső 10 és a többi 90 százaléka között. Ez azonban nem globális probléma – a „civilizált” társadalmaknak maguknak kell ezzel megküzdeniük.) Ezt az élessé vált ellentétet csak globális méretekben lehet megoldani – ehhez még az egységes Európai Unió ereje sem lenne elég. Sajnos a megoldás esélye jelenleg távolodni látszik, ahogy az USA elnöke felcsatlakozott Putyin mögé a maga „velikájá Roszija” (hatalmas Oroszország) koncepciójával, az „America first”-tel.

A probléma másik fele jobbára csak az Európai Uniót érinti, mivel országai könnyebben elérhetők a Földközi-tengeren át – sőt, most már a török földön keresztül kelet felől is –, mint az amerikai partok. Ez sürgős intézkedést követel az EU-tól, mivel tengerparti országaira – elsősorban Görögországra és Olaszországra – aránytalanul nagy teher hárul az érkezők ellátásában, de főképp a tömeg ellenőrzésében. Ez a probléma másik – mondhatni napi aktualitású vetülete.

Ezért aztán az ún. kvótaügy fontossága nem is abban rejlik, hogy a tagországoknak egy ideig etetniük kellene a menekülők egy kicsiny részét – Magyarországnak pl. egyezer háromszáz embert! -, hanem abban, hogy ellenőrizni kellene: valójában honnan jön, kicsoda és milyen szándékkal, hiszen az olasz és a görög hatóságok képtelenek megbirkózni a naponta érkező százakkal. Legyünk tisztában azzal: annak idején a kétszázezer magyar menekült között is volt a zűrzavarban kiszabadult köztörvényes, nem egészen „jószándékú” ember. Most pedig –egyes felmérések szerint – minimum 6 millió afrikai, közel-keleti indult (vagy akar indulni) Európa felé! És bizony, sokan lehetnek köztük, akik nem egyszerűen az élhető, vagy gazdagabb élet reményében kelnek útra. Az „egy igaz hitet” akarják elfogadtatni, akár erőszak árán is, hiszen mindenki, aki nem követi vakon istenük dicsőségén alapuló törvényeiket, ellenség! Vagyis: az EU azt akarja elérni, hogy az érkezők befogadásáról vagy kiutasításáról ALAPOS ELLENŐRZÉS után dönthessen a közösség.

Ha Magyarország – illetve jelenlegi kormánya – a probléma közös megoldása elől való elzárkózásban látja a megoldást, akkor szembe kell néznie azzal: a nemzetközi közösség is magára hagyja a nemzetet, csökött kormányfőjével együtt.

Az azért érdekes, hogy a magyar kormány, amely szavakban annyira félti a „nemzetikeresztény” kultúrát, éppen azzal az Iránnal szerződik atomprogramra, amely a legkeményebb iszlám törvényei (a sarija) alapján rendezte be államát. Amely állam – éppen harcias iszlámista politikája miatt nemzetközi embargo alatt áll, főképp a nukleáris fejlesztések területén. Vagy: muzulmán gyilkost szabadon enged, aki korábban bevallottan a kereszténysége miatt gyilkolta meg örmény katonatársát. Az utóbbi ügyben mostanában került szóba 7 millió dollár rejtélyes végállomása. Joggal élünk a gyanúperrel, hogy az iráni üzlet körül szorgoskodó kormánypotentátok azt a nyolcvanas években sokaknak – pl. Széles Gábornak –jelentős vagyont hozó „üzleti tervet” másolják, ami akkor a keleti blokkot sújtó számítástechnikai embargó kijátszásán alapult. Széles „gazdasági zseni” hírén sokat rontott, hogy a kezébe került Ikarus és Videoton szinte nyom nélkül ment tönkre. Az általa beígért, a gravitáció (vagy mi) alapján működő energiacelláról sem tudni sokat, pedig már 7 éve volt az állítólag kész terv kivitelezésére.

Nyugodt, magabízó és büszke társadalom képes megbirkózni lakossága kevesebb, mint 7600-ad részét kitevő más kultúrájúval, főként, ha olyannyira meg van győződve saját hitei felsőbbrendűségében. Sőt, ennél sokkal többel is.

Despoták azonban semmitől sem félnek jobban, mint egy nyugodt, magabízó társadalomtól. Nekik megfélemlített, tájékozatlan páriák kellenek – ezért is szól az összes közrabszolgálati tévé kanálisán pl. a híradók majd kétharmada a migráns-ügyről, egybe keverve valóban terroristák által elkövetett akciókat magányos ámokfutók meg egyéb pszichopaták bűntetteivel. Nincs kétségem: még erősödik is a hazai ellenzék megbélyegzése, a nem kormányzati civilszervezetek – önképzőkörök, segítők és hímzőszakkörök – ellenséggé nyilvánítása. Érthető a törekvés: 2020 után jelentősen csökkennek az EU-ból áramló pénzek, és nagy az esélye annak, hogy a magyar választók kegyetlen valóságra ébrednek: kiszolgáltatták magukat csodálatos gázszerelők, meg egyéb úrhatnám hűbéresek világának.

Rátesi Margit

Kategóriák: Szervezetek

Orbán, KÉSZ

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 16 - 22:37

Orbán Viktor esetében egyre rövidebb élettartamú akkumulátorokat tesznek be az egyes töltések alkalmával. De az is lehet, hogy a közelgő választások okoznak komoly túlterhelést. Ezt azért gondolom, mert két idiotisztikusnak tűnő roham között egyre rövidebb idő látszik eltelni. A mostani roham, a HVG tudósítása szerint, a KÉSZ kongresszusán érte utol.

A kereszténynek, és értelmiséginek gondolt emberek klubfoglalkozásáról, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) XI. kongresszusáról szóló, tudósítás közlése, hogy „a miniszterelnök szerint a múltban sem a fejsze, sem pedig a fűrész nem tudta kiirtani a kereszténységet az európai életből”. Amellyel kapcsolatban érdekes lenne tudni, hogy Orbánnak mit is súghattak a hangok valójában. Mert a fejsze, a fűrész leginkább a favágók eszköztárába tartozik. Fát jobbára épületek, hajók építéséhez, és tűzifának vágtak. Legalább is ilyen képzetek jelenhetnek meg a fejszecsattogást felidézve. Talán az utóbbi járhatott legközelebb a kereszténységhez. Mármint a tűzgyújtás. Azonban van egy „kis probléma” ezzel a képzettel. Jobbára nem keresztényeket égettek meg máglyákon, hanem keresztények égettek meg másokat, az ő istenük nagyobb dicsőségére és a kereszténység nevében. Azokat a fejszéket, akkortájt, keresztények forgatták. Mások ellen.

Egy másik idézet szerint a miniszterelnök azt mondta, hogy „a belső kerítésbontókat távol kell tartani a kormányzattól, és minden korábbinál erősebb felhatalmazást érdemes adni azoknak, akik készek megvédeni a keresztény Magyarországot”. Meg hozzátette, hogy a kormány erre készen áll. Márpedig erről mondatfűzérről az „Emlékmás” című filmben emlegetett skizoid embólia jut az eszembe. Akik ugyanis nem teljesen hibbantak, amnéziások, illetve újszülöttek, azok még emlékezhetnek arra, amikor Orbán saját kezével bontott kordont. Nem Londonban, hanem Budapesten. Márpedig egy érdekes állapot lehet, amikor a kormányzat készen áll, hogy a kormányfő felhívására távol tartsa a kormányfőt a kormányzástól. Egy percig sem vitatva, hogy erre az ország igencsak érdemes lehet. Ahogy Jézus tanításából is több pont érvényesítésére. Amely tanítások igencsak távol állnak a jelenlegi vezetés világszemléletétől.

Ehhez képest igencsak érdemes megemlíteni azt a földművelői képzavart is, amely ugyancsak előfordult a kedvetlenségi kórságban szenvedni látszó vezető önbíztatásában. Mondá eszerint, hogy „a mai európai program az altalaj kicserélése, ezzel a módszerrel lehet véglegesen meggyengíteni a kereszténységet”. Az ugyanis jelenleg még földrajzi tény, hogy Magyarország Európában van. Európai programról pedig kicsit nehéz beszélni úgy, hogy nem állt fel az Európai Egyesült Államok. Miközben persze azon is érdemes lehet elgondolkodni, hogy a kereszténységet a Jézus tanításához jól-rosszul, de igazodni szándékozó Ferenc pápa, vagy a Jézus tanításával inkább szembe menni kívánó szemlélet veszélyezteti-e jobban. Még akkor is, ha Orbán ehhez olyan támogatókat talál, mint a politika fenéknyelvelés katolikus nagymestereként debütált Erdő Péter. Azzal az altalajcserével a szó szoros értelmében is gond lehet persze. Magyarországon, például, igen komoly altalajcserével tettek termékennyé szikes területeket. Azonban nem magyarok, hanem olaszok közreműködésével. Aki nem hiszi, járjon utána a „digózás” szó eredetének.

Összességében, azonban, inkább sajnálom a miniszterelnököt. Mert közel lehet az idő, amikor már csak a belső hangokat hallja, és eközben az sem zavarja majd, hogy eközben a zsebét sem fogja használni, és nyílt színen habzó szájjal próbál bátorságot meríteni a péniszirigysége, nála mindig megtalálható, tárgyából.

Kategóriák: Szervezetek

Jonathan Maitland: TAGADJ, TAGADJ, TAGADJ! A HATSZÍN TEÁTRUMBAN

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 16 - 13:49

2026-ot írunk, vagy mégsem? Eve, az ígéretes ifjú futóbajnok nő megismerkedik a sportág egyik legjobb edzőjével, aki hamarosan új ‘kiegészítő kezelést’ ajánl neki. Ha vállalja, ő lehet a világ leggyorsabb futója – de vajon biztonságos, legális és etikus ez a kezelés? A cím a doppingolók kézikönyvének legfontosabb mondatát idézi: “Tagadj mindent, amíg csak képes vagy.” A Londonban nagy sikert aratott színdarab leleplezően őszinte, hátborzongató képet ad a sportvilág farkastörvényeiről.
Mi az  ára egy-egy bajnoki (olimpiai) címnek?

A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség között létrejött megállapodás alapján kerül színre.

(forrás: színház)

Rendezte: Szabó Máté

Producer: Orlai Tibor

Fordította: Zöldi Gergely

Játsszák:

Lovas Rozi, Sztarenki Dóra, Ullmann Mónika, Nagy Dániel Viktor, Ficzere Béla

 

Fotók: Gergely Bea

 

Kategóriák: Szervezetek

Victor Haim: Nők. Játszmák. Rivaldafény a József Attila Színházban

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 15 - 15:48

Camille, a szép, kívánatos, negyvenes évei elején járó ünnepelt díva nemrég érkezett meg görögországi nyaralásából, ahol természetesen körüldongták a férfiak – és most tettvággyal telve veti bele magát Gertrude darabjának megismerésébe. Az író-rendezőnő szokatlan munkamódszert ajánl: vessék sutba a kínnal, műgonddal papírra vetett szöveget, és egyszerűen csak érezzenek. Érezzenek őrjítő szerelmet, elhagyatottságot, gőgöt, hitet, halni akarást; akarják egymás illatát, majd térjenek ki az utolsó pillanatban mégis; legyenek együtt és mérföldekre egymástól, minden rezdülést értőn meglesve vagy épp vakon. A két nő tapogatózását, lelki bugyrainak kifordítását azonban folyton megakasztja egy telefon: barátnőtől, irodalmi periodikának álcázott bulvársajtótól, rejtélyes fekete páncélautóból…

Az előadást élőzene kíséri: egy hegedűs és egy brácsás szólaltatja meg Johann Sebastian Bach, Maurice Ravel és Fritz Kreisler műveit.

(forrás: színház)

Zenészek: Nagy Szilvia (hegedű), Draskóczy Veronika (cselló)

Rendezte: Schlanger András

Játsszák:

Fehér Anna, Pikali Gerda

Bemutató: szeptember 16.

Fotók: Gergely Bea

 

 

 

Kategóriák: Szervezetek

Kultúra és politika 1956–1989

Anno Filmklub - 2017, szeptember 14 - 15:13

A Politikatörténeti Intézet 2017. szeptember 28-án (csütörtökön) 9 órától tudományos konferenciát és kerekasztal-beszélgetést rendez Aczél György születésének centenáriuma alkalmából.

Résztvevők: Agárdi Péter, Feitl István, Földes György, György Péter, K. Horváth Zsolt, Kalmár Melinda, Révész Sándor, Standeisky Éva, Takács Ádám, Takács Róbert.

Részletes programért kattintson ide...

Kategóriák: Szervezetek

Az antiszemita Esterházy János hamisított “zsidómentése” és a dunaszerdahelyi képviselőtestület

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 14 - 12:25

Úgy tűnik, hogy az Esterházy Jánossal kapcsolatos évek óta folyó cinikus történelemhamísítás egyre többeket zavar, és én szívből remélem, hogy a nemzetközi közvélemény hamarosan foglalkozni fog ezzel az elképesztő üggyel. Mert azért az tényleg felháborító, hogy az Orbán kormány egy jólszervezett (kormányszintű) történelemhamisítási programot hozott létre és egykori Horthystákból, fasisztákból, sőt, akár jogerősen elítélt háborús bűnösökből, csalással, “zsidómentőket” faragnak!

Gróf Esterházy János

A dunaszerdahelyi képviselő-testületi legutóbbi ülésén vitát váltott ki az a javaslat, amelynek értelmében Esterházy János halálának 60. évfordulója alkalmából a 2017-es Esterházy emlékévhez csatlakozott volna a város. Karaffa Attila városi képviselő elmondta, hogy az általa vezetett Pázmaneum nevű szervezet hirdette meg az emlékévet, amelyhez több egyházi és civil szervezet is csatlakozott nem csupán Felvidékről, hanem az „anyaországból” is. Javaslata alapján egy elvi csatlakozás kért a várostól, s mint elmondta, ősszel szeretnének Dunaszerdahelyen egy Esterházy-konferenciát is megrendezni. (Itt olvashatóak a részletek.)

Karaffa szervezetét a Pázmaneum-ot az Orbán kormány támogatja és céljuk Esterházy tisztára mosása. Esterházy 2011-es kassai szoboravatását egy zárt udvaron rendezték az Orbán kormány segédletével, de az ott is verekedésbe fulladt. A tüntetők azt kiabálták hogy Esterházy gróf „fasiszta”. (Itt megnézhető.)

Karaffa Attila (Pázmaneum), Csáky Pál (MKP) és Wintermantel Zsolt (Fidesz) Budapesten ünnepli Esterházyt.

Az ülésen egy másik dunaszerdahelyi képviselő, Ravasz Marián, is felszólalt. Ő nem tartotta jónak az ötletet. Esterházy szerinte az a politikus volt, aki 1940-től kezdve megszavazta az összes zsidótörvényt, és bevallottan antiszemita volt. Karaffa erre reagálva kifejtette, biztosan más forrásokból informálódik a képviselőtársa, hiszen a 60 éve elhunyt politikus maga is zsidókat bújtatott. Ravasz erre válaszolva kifejtette, ezek ún. saját zsidók voltak, s egyébként sem vállalt ezzel kockázatot, mert Tisohoz hasonlóan immunitást élvezett.

A vita végén a képviselők 12 igen, 3 tartózkodás, 3 nem szavazat mellett (további 3 képviselő nem voksolt) megszavazták a javaslatot. Vagyis a dolgok jelenlegi állása szerint támogatják az elvi javaslatot.

Esterházy egy szlovák politikus, Tiso fasiszta szlovák bábállamának parlamenti képviselője volt. Támogatta a náci eszmét, nem emelte fel hangját a német, vagy éppen a szlovák fasiszták ellen és nem támogatta a Szlovák Nemzeti Felkelést sem, pedig ott amerikaiak is harcoltak a magyar és szlovák partizánokkal. Ő volt az aki Dél-Szlovákia törvénytelen visszacsatolásakor Horthy-t lelkesen üdvözölte Kassán; erről filmfelvétel is fennmaradt. (Itt megnézhető.) *Az Első Bécsi Döntést Nagy-Britannia és Franciaország nem hagyta jóvá, csak a fasiszta hatalmak támogatták és azt a második világháború után semmissé nyilvánították.

A magyar kormány a gróf pályafutásának egyetlen mozzanatát nagyítja fel, azt próbálják „hőstettnek” beállítani. Esterházy ugyanis technikailag nem szavazta meg a zsidók deportálását, viszont történelmi tény, hogy tartózkodása a szavazás során egyetlen zsidó életét sem mentette meg. Sőt, korábbi szavazataival nagyban hozzájárult a szlovák zsidók teljes kisemmizéséhez, fizikai és lelki ellehetetlenítéséhez. Történész professzor Karsai László ezt írja a magyar kormány Esterházy kultuszáról: „Nem beszélve arról, hogy egy antiszemitát, Esterházy Jánost is beemelt az új kormány az embermentők közé, budai rakpart-részt elnevezve róla és jövőre már szobrot is terveznek neki állítani. Az persze Schmidt Máriát és társait cseppet sem zavarja, hogy Esterházy János soham egyetlen zsidót sem mentett meg. Azt gondolom, hogy kezd kicsit sok lenni a holokausztra való hamis megemlékezésekből.” (Itt olvasható.)

Esterházy apai ágon magyar, anyai ágon lengyel felmenőkkel rendelkezett, de beszélt magyarul is. A második világháború után háborús bűnösként az akkori Csehszlovákiában elítélték, börtönben halt meg. Ítéletét soha nem kérdőjelezték meg az USA-ban, ahol mindig is háborús bűnösként tartották számon aki hozzájárult Csehszlovákia náci szétdarabolásához.

Néhány évvel ezelőtt Esterházy leánya, az időközben olasz grófnévá házasodott Alice Malfatti kampányt indított, és félévszázaddal apja halála után kétes dokumentumok és feltételezések alapján azt állította, hogy apja hős zsidómentő volt.

Áder János kitüntette Malfatti grófnőt

Ekkor indult be az orbáni propagandagépezet és Németh Zsolt államtitkár vezetésével Molnár Imre egy féltudományos Esterházy életrajzot fabrikált. Molnár jutalmul diplomáciai posztot kapott. Novák Attila „cionista” aktivista is lobbizott Esterházyért, Németh neki is hálás volt, ő is diplomáciai poszton kötött ki.

Molnár Imre (balra) írta Esterházy “zsidómentő” életrajzát és Berényi József (MKP)

Gasparovic szlovák államelnök kijelentette hogy Esterházy egy fasiszta volt, jogosan ítélték el, rehabilitásáról vagy éppen ügyének újratárgyalásáról szó sem lehet. Ivan Kamenec szlovák történész és Gila Fatran izraeli történész szerint Esterházy nem volt „hős” a fasiszta bábállam kiszolgálója volt. (A Gasparovic kijelentésről bővebben itt.)

2011-ben New Yorkban, Abraham Foxman, a New York-i Rágalmazásellenes Liga (ADL) elnöke, a Jan Karski Bátorság és Szolgálat Díjat adta át Giovanni Malfattinak, Esterházy unokájának nagyapját méltatva. Ekkor tört ki a botrány. A pozsonyi zsidó hitközség (UZZNO) felháborodottan tiltakozott és még egy könyvet is kiadtak bizonyítva, hogy Esterházy antiszemita volt, semmilyen díjat nem érdemel. Minden jel szerint Budapestről hamisított dokumentumokat továbbítottak New York-ba az ADL-hez ahol a díjat ezek alapján ítélték oda. A szlovákok nem tudtak arról, hogy Esterházyt méltatni fogják New York-ban, a magyar kormány trükkösen, az ADL-t is becsapva zsidómentőt faragott Esterházyból. (Bővebben itt olvashatunk a szlovák tiltakozásról.)

Az ADL New York-I díjátadóján balról Németh Zsolt külügyi államtitkár, Giovanni Malfatti, Abraham Foxman (ADL) és Berényi József (MKP) mondja a beszédet.

A díjátadáson Németh Zsolt külügyi államtitkár volt jelen, ő volt az aki a feltételezett csalást kivitelezte, de meghívták a szlovák Magyar Közösség Pártjának (MKP) akkori vezetőjét Berényi Józsefet is. Vele mondatták el a köszönő beszédet, mert ha esetleg a csalásra fény derül, pestiesen szólva, Berényivel vitetik majd el „a balhét”. Érdemes megjegyezni, hogy a „másik” szlovákiai magyar párt, a Most-Híd teljesen elhatárolódott az Esterházy ügytől és nem hajlandó támogatni az MKP-Fidesz összjátékot az antiszemita gróf tisztára mosási trükkjeiben. Minden jel szerint az Orbán-kormány ma már az Esterházy botrányban kompromittált Csáky Pált is hajlandó „feláldozni”, ő az MKP Európai Parlamenti képviselője. Az utóbbi időben Csáky sajtónyilatkozatai kényelmetlenné váltak a Fidesz számára. Az ADL-es Foxman már nyugdíjba ment, és a szervezet új vezetőt kapott Jonathan Greenblatt személyében. Várhatóan hamarosan vizsgálat indul arról, hogy hogyan is kaphatott ADL elismerést a jogerősen elítélt antiszemita háborús bűnös, Esterházy János.

Balról-Jobbra Csáky Pál (MKP), Berényi József (MKP) és Orbán Viktor egyeztet

Az izraeli Yad Vashem határozottan elutasította azt a beadványt amely néhány állitólagos szivességet, amelyet Esterházy zsidó ismerőseinek tett, úgy állított be mintha a gróf életét kockáztatva zsidókat mentett volna. Esterházy nem jogosult a „Világ Igaza” címre.

Javasoljuk a dunaszerdahelyi képviselőtestületnek, hogy tárgyalja újra az Esterházy emlékév ügyét és mielőbb határolódjon el azoktól, akik ebben az egyre terebélyesedő nemzetközi botrányban résztvesznek.

Folytatása következik…

Lázár György

Kategóriák: Szervezetek

Orbán, a bolha és az Unió

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 14 - 12:11

Nem értek egyet azokkal, akik azzal gondolják sikerrel támadni Magyarország jelenlegi kormányfőjének legalábbis érdekes külpolitikáját, hogy: „köhög a bolha, egy ilyen kicsi ország úgysem rúg labdába”.

Az európai gondolat lényeges eleme, hogy nincs „egér” és nincs „elefánt” sem. Ugyanolyan jogai vannak a néhány lakosú Máltának, mint a 40 milliós Lengyelországnak. Az EU legfőbb döntéshozó szervének, az Európa Tanácsnak (ET) egyenjogú tagjai az egyes országokban megválasztott kormányfők, illetve a prezidenciális felépítésű államok államfői. (Pl: Franciaországé Macron)

Az Európa Parlament másként működik. Itt már a lakosság száma alapján oszlanak meg a képviselői helyek – Magyarországnak 21 képviselője van. Őket az adott országban lakók választják meg. Nem egyénileg, hanem az országban lévő pártok listájára szavaznak: így van ma Magyarországnak 9 fideszes, 1 mszp-s, 1 jobbikos és 1 dk-s képviselője. Az eu-s parlamentben már nincs vétójog, hasonlóan a többségi elv alapján működik, mint a nemzeti parlamentek. Itt szinte a parlament megalakulásától kezdve TÖBBSÉGE van a konzervatív, jobboldali nemzeti pártokat tömörítő Európai Néppártnak (EN). Ennek a Fidesz is tagja, egyik alelnöke Gál Kinga (Fidesz). Ezért is nevetséges a magukat jobboldalinak tartók vérmes acsarkodása az EU-ra. Netán Gál Kinga alelnök, vagy Navracsics Tibor (Fidesz) európai biztos szintén „sorosbérenc”?

Az Európai Bizottság (EB) elnökére az ET tesz javaslatot a parlament többségi frakciójának ajánlatára. Az EB tagjaira (biztosokra) az elnök tesz javaslatot, a nemzeti kormányokkal egyetértésben, így a Bizottságban is jelentős a jobboldali, konzervatív többség. Minden tagállamnak egy biztosa van: a 82 milliós Németországnak is, meg a tízezer(!) lakosú Máltának is.

A felépítésből kitűnik: a jogok egyenrangúak minden tagállam számára. Ez lehetőséget ad még a legkisebb államok érdekeinek figyelembevételére is. De persze az érdekek érvényesítésében döntő szava a többségnek van. Ugyanúgy, ahogy a nemzeti parlamenteknél is. Például a Magyarországon pillanatnyilag többségben lévő kormánypárt törvényben tiltotta meg a természetes vizeken a halászatot. Ez azt jelenti, hogy a boltokban vásárolható halak mesterséges vizekben tenyésztettek – „igazi” balatoni fogashoz, vagy dunai harcsához csak a horgászok zsákmányából juthatunk. Sokan nem értenek ezzel egyet, hiszen a hivatásos halászok nemcsak kifogták a halakat, gondoskodtak az utánpótlásról, bizonyos mértékben gondozták is a természetes vizeket. Ez olyasmi, mintha betiltanák a hivatásos vadászokat az erdőkben. Élünk a gyanúperrel, hogy erre sose kerül sor: mi lenne a nagy hobbivadász miniszterelnök helyettessel, meg kabinetfőnökkel? Saját kezűleg kellene etetniük télen az állatokat? Viszont az államfő közismerten lelkes pecás… Jó, tudjuk, az orvhalászat tetemes károkat okozott. De biztos, hogy a törvénytelenségek ellen jó módszer, ha a törvényes cselekedeteket is betiltjuk?

Vissza az Európai Unióba. A mostani magyar kormányfővel tehát nem az a baj, hogy „csak” egy, alig tízmilliós ország vezetője pillanatnyilag. Inkább az: hűbéresi pártjának szinte semmi köze sem a konzervatív, sem a jobboldali elvekhez. Mutatja ezt az is, hogy éppen az Európai Néppárt elnöksége rendelte raportra renitens tagját. A despotikus hatalomra épülő diktatúrának (ne feledjük: a diktatúra nem egyenlő a terrorral!!!) ugyanis nemcsak a konzervatív, hanem a jobboldali értékekhez sincs sok közük. Természetesen az EN is demokratikusan működik: nem zárhatja ki egyetlen tagját sem anélkül, hogy meghallgatná érveit. Arról nem is beszélve, hogy a kizárás veszélyeztetné az EP-ben meglévő néppárti többséget. Ha a kormányfő Pártja pl. a szélsőjobb frakcióhoz csatlakozna ez jobban megfelelne az egy személy által irányított Párt jellegének. Ebben a frakcióban ülnek az Európai Unió alapértékeivel – az egyenlő jogok és esélyek, a szolidaritás elveivel – szemben álló pártok. Mint a brexitet kezdeményező UKIP, a francia Nemzeti Front vagy a magyar Jobbik (eu-s képviselője Morvai Krisztina). E pártok ugyan már kevésbé hangoztatják Unió ellenességüket, de a „nemzetek Európája” jelszava tulajdonképpen azt jelenti: nincs szükség semmiféle unióra (szövetségre) az európai államok között, mindenki próbálkozzon egyedül. Na, ebben a pillanatban már van jelentősége annak, hogy mekkora egy ország, hány lakosa van és milyen erős a gazdasága, hadereje. Ezekben meg nem áll túl jól Magyarország a Föld 192 országának sorában.

Nagyjából ez a tétje a 2018-as magyar választásoknak: Európa – vagy???

Az Európai Unió fent vázlatosan ismertetett felépítése viszont azt is jelenti: az egyes döntések meghozatalát viták, elemzések és kontra-elemzések előzik meg, ez pedig időbe telik. A legnehezebb kérdés ma az EU előtt: hogyan lehet megoldani az elmaradott területekről megindult bevándorlást úgy, hogy a menekülők emberséges bánásmódban részesüljenek, de azok a civilizációs alapértékek se sérüljenek, amikre nemcsak Európa, hanem a Föld összes, jobb létben élő nemzete is épült. Ne csak általánosságban beszéljünk: ezek az alapértékek az emberi jogok egyenjogúsága a bőrszínre, világnézetre, vallásra stb. való tekintet nélkül, valamint a szolidaritás. És nem is csak az ezen a földrészen található államok esetében. Még akkor is, ha a Föld jelenlegi legerősebb államai közé tartozó USA ma úgy véli: első Amerika! (America first!) Megkérdeznénk halkan a nagyhatalmút: Közép- és Dél-Amerika szerinte hová tartozik? Vagy csak az USA-ra vonatkozik az elsőség?

Európa bizonyosan nem tudja egyedül (28 tagállamával sem) megoldani a globális méretű problémát. Az USA meg azzal van elfoglalva, hogy végképp sarokba szorítsa az eurázsiai hatalom Oroszországot – főképp az USA-nak érzékeny Csendes óceáni és Földközi tengeri térségben. Európának viszont szem előtt kell tartania, hogy a földrész nagyobbik területén az ukrajnai és az orosz állam működik – Putyinnal, meg Porosenkóval az élen, ami azért szintén felvet súlyos kérdéseket az európai alapértékek tekintetében.

Nem vagyok orákulum – nem tudom a választ – főképp ebben a súlyos ügyben. De úgy gondolom, hogy ezt is csak együtt tudjuk megoldani, lehetőleg hamis riogatások, altruista nyálaskodások nélkül.

Rátesi Margit

Kategóriák: Szervezetek

Köszönjük!

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 13 - 18:34

Alig egy hónapja tettünk közzé egy felhívást, melyben jeleztük: a Kanadai Magyar Hírlap hosszú távú jövője akkor biztosított, ha fedezni tudjuk az évi csaknem 5 ezer dolláros működési költségeinket. Igazán lelkesítő volt látni, hogy hány olvasó járult hozzá az elmúlt hetekben lapunk fennmaradásához. Az elmúlt egy hónap alatt összesen 4 ezer dollár érkezett be hozzájárulásokban, vagy virtuális “előfizetésekben.” Támogattak minket – többek között – Kanadából, az Egyesült Ámerikából, az Egyesült Királyságból, Izraelből, Dél-Amerikából, Magyarországról, Németországból és Romániából. Köszönetet mondunk valamennyi egyéni támogatónak!

Munkánkhoz nagylelkűen hozzájárult az Egyesült Államokban bejegyzett közhasznú Gallic Foundation nevű alapítvány. Hálás köszönet az alapítványnak adományukért és támogató levelükért, melyben kiemelték a magyar és angol nyelvű lapjaink értékelvű újságírását és, hogy nehéz aktuálpolitikai és történelmi kérdésekre nyújtunk őszinte és nyilt reflekciót.

Fontos kiemelnem, hogy szerzőink önkéntes munkája tartja életben ezt a platformot és lapunk értékvilágát.

A Kanadai Magyar Hírlap és a Hungarian Free Press a továbbiakban is megőrzi a magyar államtól, illetve a jelenlegi magyar kormánytól való függetlenségét. Szabad, demokratikus platformot és virtuális találkozóhelyet igyekszünk nyújtani a diaszpóra magyarságának, a magyarországiáknak, a határon túli közösségeknek és a Magyarország iránt érdeklődőknek.

Köszönjük támogatásukat és hogy velünk tartanak!

Utóirat: A hozzájárulások jelentős része a PayPal-en keresztül érkezett, az alábbi mezőben találja meg az ehhez szükséges linket. Azonban néhány amerikai és kanadai olvasó kérdezte, hogy csekken is küldhet-e támogatást kiadónknak, a Presszo Media Inc-nek. Természetesen ez is lehetséges kanadai és amerikai bankkal rendelkező olvasóink számára. További információért, kérjük írjanak email címemre: christopherpeteradam@gmail.com .

A Kanadai Magyar Hírlap az egyetlen naponta frissülő, szociálisan liberális és demokratikus értékeket valló magyar nyelvű lap Kanadában. Szerkesztőségünk az önkéntes munkára épül, de elkerülhetetlen költségeink így is vannak. Igyekezünk egy nehéz politikai környezetben fennmaradni és tovább fejlődni. Amennyiben szívesen támogatná munkánkat, kérjük nyomja meg a "donate" gombot. /* Here you can add custom CSS for the current table */ /* Lean more about CSS: https://en.wikipedia.org/wiki/Cascading_Style_Sheets */ /* To prevent the use of styles to other tables use "#supsystic-table-5" as a base selector for example: #supsystic-table-5 { ... } #supsystic-table-5 tbody { ... } #supsystic-table-5 tbody tr { ... } */

 

 

Kategóriák: Szervezetek

Orbán létrája

Kanadai Magyar Hírlap - 2017, szeptember 12 - 13:54

A létra, persze, nem Orbáné, még csak nem is felcsúti, ahogy emlegetik, álmodhatott ugyan létráról alcsútdobozi gyerekkorában, de bizonyosan nem erről a létráról álmodott, ez nem ér az égig, nem egy mennybemenetel előzetese, és fénnyel se helyettesíthető, mint Jákobé, bár Orbán tán ezt szeretné, vagy azt, hogy álmában se jöjjön elő.

A létra valójában néhai Váradi András Alcsútdoboz-göböljárási fészeréből való, amely létráról, amikor még a fészerben volt, néhai Ferenczi Krisztina vélhetően semmit se tudott.

A színjátszás művészetét a tényfeltáró újságírás művészetére váltó Ferenczi Krisztina semmit nem írt róla Narancsbőr című, Orbán Viktor miniszterelnök és Váradi András göbölpusztai juhász unokáinak ajánlott könyvében (amelyet megjelenésekor, 2014. július 12-én szeretettel dedikált nekem).
Az Orbán-vagyonok nyomában alcímű kötet bevezetőjéből idézek:

“Miután az alcsútdoboz-göbölpusztai juhász megszólalt az átlátszó.hu videofelvételén az előre lejátszott földpályázatokról, a kilátástalanná vált helyzetről, amelyben az álattartás számukra már nem lehetséges, Mészáros Lőrinc felhívta telefonon. Ordított vele, hogy ne próbálkozzunk ilyen interjúkkal, és hogy ne álljon szóba velem, mert én egy büdös kurva vagyok, és három-négy percig egy szuszra mondta, csak mondta a magáét.”

Az új földesúr Göbölpusztán

A videoriportot Új földesúr Göbölpusztán: “Itt minden Mészáros Lőrincé” címmel 2012. június 6-án sugározták. De jó oka volt a riporterre haragudni Mészáros Lőrincnek egy korábbi video miatt is, amelynek egyetlen, 3,55-től 4,25-ig terjedő félpercében is sokat, így a többi között Váradi Andrásról is hazudott.

F.K.: Akkor ugye az utolsó kérdés, hogy ön műveli-e miniszterelnök feleségének a földjeit?
M.L.: Nem.
F.K.: A Flierék művelik?
M.L.: Nem tudom, ki műveli, én biztos nem.
F.K.: És akkor a maga marhái merre?
M.L.: Hát az ott Görbölön.
F.K.: Göbölön legelteti.
M.L.: Igen, persze.
F.K.: És mi van a juhásszal?
M.L.: András?
F.K.: András. Megvan?
M.L.: Rendben van, hát ott úgy van, hogy az Andrásnak…
F.K.: Ők nem pályáztak?
M.L.: Az András, én nem tudom, hogy pályáztak… az Andrásnak én odaadtam, mert ugye ott nekem elég nagy területem van és az Andrással az pont az én birtokomon van, ugye a birkái és azt én örökös használatra oda adtam neki. Jó viszonyt ápolok.

Akik már nem élnek

Ferenczi Krisztina 2015. július 16-án egy hosszú és fájdalmas betegség után hunyt el 65 évesen. Még megélte, hogy az ötvenéves Váradi András juhászt, az Együtt-PM alcsútdobozi polgármester- és önkormányzatiképviselő-jelöltjét, a helyi választások előestéjén, 2014. október 11-én halálra gázolja egy személyautó.

Váradi András halála és az önkormányzati választás előtt a Nemzeti Választási Iroda elnökének akkori közlése szerint tizenegy nyilvántartásba vett jelölt vesztette életét.
Váradi András volt a tizenkettedik.

A Párbeszéd Magyarországért Facebook-oldalán így búcsúztatta jelöltjét:

“Nem tudjuk felfogni, hogy mi történt. Elment közülünk, az egyik legjobb ember, akit csak ismertünk. Távozásával sokkal szegényebbek lettünk, de nem csupán mi, hanem az egész ország. Váradi András egy szimbólum volt. Egy egyszerű gazdálkodó ember, aki, amikor szembe találta magát az oligarchák gátlástalanságával, azt mondta: nem. Egy olyan ember volt, akiről mindannyian példát vehetnénk, mert kiállt az igazsága és a meggyőződése mellett, s bátran felvállalta, hogy a nyilvánosság előtt is képviseli azt. Váradi Andrással egy harcostárs, egy remek barát és egy nagyon, nagyon jó ember ment el. Osztozunk a gyászoló család fájdalmában. Nyugodj békében András!”

Bizonyos vagyok benne, hogy Ferenczi Krisztina se volt képes felfogni a történteket, de ő nyomozott volna történtek oka után, ha nem halálos beteg.

Mikor kezdett a létra beszélni?

Váradi András ezt az utóbb felcsútiként emlegetett létrát cipelte a vállán, amikor a keskeny, kivilágítatlan úton egy csaknem hetven kilométeres sebességgel haladó személyautó elütötte, és mintegy huszonhat méternyi távolságra repítette-sodorta őt.

Ez a létra a minapi sajtóhírek szerint most beszédbe kezdvén “ellentmond Váradi gázolójának.”

Holott már a tragédia évében is “beszélt”.

De amit mondott, az a rendőrséget nem érdekelte.

A létrát a gázolásról a gázolás napján kiadott két rendőrségi közlemény egyike sem említette, de a tényfeltárás művészetében jártas, s a gázolást megelőző helyi viszonyokat pontosan ismerő Ferenczi Krisztinában legalábbis gyanút kelthetett, hogy a gázolás halálos kimeneteléről tájékoztató második tudósítás is eleve a közúti balesetek egyikének érzékeltette a történteket.

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság 2014. október 11-én, szombaton 20 óra 56-kor közzé tett híre szerint Alcsútdoboz határában egy férfit gázolt el egy arra közlekedő személygépkocsi, , s e hírt 23 óra 30 perckor a rendőrség azzal egészítette ki, hogy a közlekedési baleset során az elgázolt ember – akit nem nevezett meg – a kórházban meghalt.

A második rendőrségi közleményt megelőző, 22 óra 15 perckor megjelentetett sajtótudósításban – amely elsőként nevezte meg az akkorra sokak által ismert, elütött juhászt – már a létra is szerepelt.

Igaz, ekkor a létra még “nem beszélt”.

A létrát Magyar György, a halott juhász családjának ügyvédje “bírta szóra”, s amit a létra “mondott”, azt a nol.hu portálon Rab László 2014. december 1-jén jelentette meg.

Azt mondta a létra: itt vagyok, ragyogok, sehol rajtam egy vérfolt, sehol egy nyamvadt horpadás, egyetlen karcolás sincs rajtam, pedig hát engemet az engem a vállán cipelő Váradi Andrással együtt ütöttek el, s vele együtt repített, sodort az úton a lendület métereken át, már amennyiben így történtek a dolgok egyáltalán.

Az ebből (is) fakadó kérdést Rab László a címben tette fel: Hogyan halt meg Váradi András ?

Megkérdezhette volna még, hogy a rendőrség az ominózus létrát miért nem foglalta le, s hogy miért adta vissza azt – mielőtt szakértővel megvizsgáltatta volna – az elhunyt Váradi András családjának.

Az apja kaszája bűnjel maradt

Hogy van példánya Rab Lászlónak a Narancsbőr című kötetből, azt tudni vélem. És nem hiszem, hogy nem olvasta volna. Márpedig abban a területi kapitányság rendőreinek – egyes személyekkel szembeni – akkurátus voltáról is ír Ferenczi Krisztina. Nála példa erre, ahogyan Váradi András vele azonos nevű hetvenhat éves édesapjának a kézi kaszáját is lefoglalták az ellene lopás kísérlete miatt indított eljárásban.

Ez úgy történt, hogy miután az ifjabb Váradi a göbölpusztai gazdák ellehetetlenítéséről a sajtónak beszélt, s több pályázaton is indulni merészkedett, két járőrkocsi ment ki az apjáért, az idősebb Váradiért, amiért az öreg az állítólag személyesen elkövetett “tolvajlásának” bejelentése napján – 2012. okóber 17-én – Mészáros Lőrinc cégének földjéről 15 kilónyi lucernát lekaszált.

Jegyzőkönyvbe foglalt vallomása szerint negyven éve itt kaszál, nem tudta, hogy kié lett terület, s nagyon meglepte a neki a rendőrségen tanuként bemutatott ismeretlen, aki a bokrok közül fegyverrel a kezében eléugorva azt kiabálta, hogy megvan.
Aznap már nem kaszált többet.

Mindazonáltal a lopás kísérlete miatt született rendőrségi határozatban nem 15 kiló, hanem a bűn-cse-lek-mény megállapításához elegendő négymázsányi lucerna szerepelt.

Az első fokú bíróság azonban a 76 éves Váradi Andrásra a kasza elkobzása mellett “csupán” 20 ezer forintnyi sza-bály-sér-tési pénzbírságot rótt ki (és ez az összeg négy nap elzárással vagy közérdekű munkával volt kiváltható), ráadásul a másodfokú bíróság a pénzbírságot is eltörölte.

De a kaszáját idősb Váradi nem kapta vissza.

Kapott helyette új kaszákat ugyan a falubeliektől, akik az esetről a tévéből értesülve hozzá zarándokoltak, de nem értette, hogy a szabálysértés okán elkobzott kaszája bűnjel miért maradt.

Miért nem kérdezte a létrát senki sem?

A nevezetes – 2015 februári – G-nap után Simicska Lajos Váradi András váratlan halálára célozva nagy nyilvánosság előtt kijelentette, hogy egy autó őt is elütheti.

Meglehet, azért tartott ettől, mert a már beszélő létrát a rendőrség nem kérdezte, nem tartotta magánál, hanem a halálra gázolt juhász családjának visszaszolgáltatta.

A létrát, amelyet a nyomozás megállapítása szerint Váradi András az elütésekor a vállán cipelt, s amelynek rejtélyes sérülésmentességére Magyar György már a nyomozás során felhívta a rendőrség figyelmét.

Amelyről aznap plakátot ragasztott Alcsútdobozon Váradi András, amelyet göböljárási háza felé indulása előtt az autója tetejére erősített, amelyért – miután az autóról menet közben lecsúszott – Váradi András, járművét kivilágítottan megállítván, visszament, majd az útról felemelve a vállára vett.

Amellyel együtt őt – mielőtt visszaért volna – egy, az autóját (és az amögött álló, ugyancsak égő lámpájú másik autót) lassítás nélkül elhagyó, csaknem hetven kilométeres sebességgel haladó, nem fékező

Mercedes állítólag elütötte.

Stop.

Álljunk itt meg egy pillanatra!

Van egy teljesen egyenes, de keskeny útszakasz, amelyen a rohanó autó vezetője előtt, mégpedig egészen pontosan előtte, tehát a kormány fölött, mondjuk háromszáz méternyire az autólámpa fénye egy feléje baktató létrás gyalogos felbukkanását láttatja. A háromszáz métert az adott sebességgel haladó gépkocsi legalább tizenöt másodperc alatt teszi meg. Ami rendkívül sok idő egy fékezéshez. Ahogy azt mondani szokták, nem életszerű, de szerintem kizárt, hogy ilyen helyzetben egy gépkocsivezető – még ha 84 éves is, még ha a másik sávban álló, általa lassítás nékül elhagyott két autó a figyelmét elvonta, vagy éppen a tompított világításuk valamelyest vakította is – nem fékezett.

Viszont ha a rendőrség által kirendelt közlekedési szakértő a nemlétező féknyomok folytán
erre következtetett, akkor egyfelől

(1) az idős urat – aki hajlott kora ellenére rendszeresen vezet, s akit a két előző éven belül Alcsútdoboz és Felcsút között elkövetett szabálysértéseiért kétszer is megbírságoltak – nem csupán tanuként kellett volna meghallgatni, másfelől pedig

(2) nyilvánvalóan téves ama szakértői véleményen alapuló rendőrségi megállapítás, hogy Váradi Andrást a saját hibájából ütötték el, mert (a létrát cipelve) a felezővonalon nyolcvan centiméterrel túl, a vele szemben haladó Mercedes sávjában lépdelt.

Hiszen miért lépdelt volna késő este, fényvisszaverő mellény nélkül, a keskeny és kivilágítatlan út felezővonalán túl, szembe a forgalommal? Feltételezve, hogy az autójához csaknem visszaért, az amögött álló gépkocsit megkerülhette volna a szalagkorlát felől, nem kényszerült azt kívülről, különösképpen nem a felezővonalon átlépve megkerülni, de ha igen, az egyenes úton feléje rohanó autó lámpájának távolról is nyilván észlelhető fénye bizonyosan elriasztotta volna ettől.

Ha pedig mindez nem igaz, és a rohanó autó – amint azt a gyalogos sérülései alapján az orvosszakértő megállapította – a létrát cipelő Váradi jobboldalát ütötte el, akkor a juhász nem haladhatott az úttest közepén, a Mercedes sávjában pláne nem.

A rendőrség az ügyvéd érveit, az újabb helyszíni szemle, s az elmulasztott bizonyítási eljárás lefolytatására irányuló indítványát semmibe véve, 2015. április 10-én bűncselekmény hiányában szüntette meg a nyomozást, az ügyészség pedig nem fogadta el az eljárás megszüntetése elleni panaszát.
Magyar Györgynek a pótmagánvád benyújtásához bizonyítania kellett valamit, s erre a teljesen ép, minden karcolás, ütésnyom, görbület és horpadás nélküli aluminiumlétra alkalmasnak ígérkezett.
Hogy az immár újra a göböljárási fészerbe visszakerült létra nincsen ott, hogy nincsen a helyén, hogy nyoma veszett, azt az ügyvéd Váradi András özvegyétől tudta meg.

Ennél a körülménynél csak az lett volna gyanúsabb, ha a létra a rendőrségi raktárból tűnik el.

Ahogyan a létra bűnjellé válhatott

Gyanú ide, gyanú oda, az e sorok írása közben megszerzett füles folytán úgy tudom, hogy a Váradi-család fészeréből a létrát – az özvegy tudta nélkül – szobafestéshez kölcsönözte egy szomszéd, aki azt oda használat után visszatette.

A google a Váradi András juhász beírásra “nagyjából” százhúsz ezer találattal kecsegtetett, tallózásom pedig – ami a létrának a göbölpusztai fészerbe való visszakerülésére irányult – eredménytelennek bizonyult.

Azért kutattam ez után – végighallgatva hosszú-hosszú, de nagyon érdekes interjúkat is -, mert Rab László Kormányt akart buktatni a halálra gázolt alcsúti juhász című (a nol.hu-ban 2016. május 25-én, 8:17-kor publikált, a népszava-online portálon ugyanaznap, 12:43-kor kérdőjeles címmel közzé tett és több más orgánum által is átvett) írása szerint “a pótmagánvád benyújtása után az eljárás megrekedt”, mindössze annyi történt “, hogy a “a rejtélyes módon sértetlenül maradt alminiumlétrát bevitték a bűnjelraktárba“.

Én pedig tudni akartam, hogy miképpen kerülhetett a bíróság bűnjelraktárába, bűnjel gyanánt tehát, az a létra, amit a rendőrség bűnjelnek nem tekintett, hiszen azt nem foglalta le. Megmagyarázhatatlan – és talán jóvátehetetlen – a hiba, amit a rendőrség ezáltal elkövetett. Mert ahogyan a létra bűnjellé válhatott, úgy válhat bűncselekménnyé a halálos gázolás.

Akár egy krimiben. Amelyben egy ember elgázolásának az olvasó által nem ismert módját és körülményeit annak lehetséges okára is figyelmes kívülálló képes csak felderíteni.
Mindenesetre különös, hogy a bírósági tárgyalásról, amely után Rab László szerint “az eljárás megrekedt”, egyetlen sajtóorgánum se tudósított. Vélhetően az érintetteken kívül az égvilágon senkit nem tájékoztattak arról, hogy a halálra gázolt Váradi András ügye először kerül bíróság elé a Bicskei Járásbíróság épületében 2016. február 16-án, reggel 9 órai kezdettel.

Az amatőrfilmes Csillag Ádám, napjaink egyetlen hiteles civil dokumentátora szerencsére értesült róla és rögzítette a történteket.

Bízom benne, hogy az e sorok írásakor 5294 megtekintést regisztráló alkotás nagyobb figyelmet és több gondolatot kelt, mint amennyit mindezidáig keltett. Engem mindenesetre elgondolkodtatott, amiképpen az elgázolt juhász családját képviselő, a gázoló ellen vádindítványt beterjesztő dr. Magyar Györgynek a bíróságtól valósággal ki kellett csikarnia, hogy a szerinte perdöntő létra a per tárgya legyen.

– A létra többet ér tíz tanunál! – emelte fel a hangját az ingerülten értetlenkedő bíróval szemben.

És amikor a bírónő már-már hajlott a szavára, a létra perbevételét mindaddig ellenző, a gázoló védelmét ellátó ügyvédnő azt javasolta, hogy amennyiben Váradi családja ennyire fontosnak tartja, vigye hát maga a birtokában lévő létrát a rendőrségre, nehogy már a hatóságot terhelje ezzel.

Magyar György erre egy hirhedt gyikossági ügyre hivatkozott, amelyben a tárgyalásra általa bizonyítékként bevitt, és a bíróság asztalára letett pajszert bizonyítéknak a bíróság azért nem fogadta el, mert azt nem a rendőrség foglalta le.

Szó, ami szó, Magyar György nehezebben küzdötte ki a bíróságtól a létra bűnjelraktárba szállíttatásának ígéretét, mint amilyen nehezen elérte – a vádlott védőjének körömszakadt, a gázolás eljátszásának balesetveszélyességével is érvelő tiltakozása ellenére -, hogy a bíróság a gázolás rekonstruáltatására is ígéretet tegyen.

A tárgyalásról lényegében nem írtak többet a lapok, mint amiről ott egyébként valóban szó esett: gyorshajtásért és záróvonal-átlépésért is megbüntették (valójában megbírságolták – A. G.) az elmúlt két évben azt a 85 éves férfit, Moharos Ferencet, aki 2014 őszén, közvetlenül a választások előtt elgázolta Váradi András alcsútdobozi juhászt, aki akkor az Együtt-PM polgármesterjelöltje volt. Megírták, persze még, hogy a vádlott nem akart vallomást tenni (pedig szerintem akart, csak a védője bírta rá, hogy ne tegyen), s megemlítették, hogy áprisban lesz az újabb tárgyalás. Ebben Magyar György is bizakodott, aki azonban a Népszavának több nappal a tárgyalás után csak annyit mondott, hogy továbbra is várják a helyszíni szemlét, ami szerinte megúszhatatlan, meg hogy a bíróság a létra megvizsgálásra vonatkozó indítványának is helyt adott

Ami Magyar Györgyöt megrendíthett

Jól emlékszem arra a magabiztos Magyar Györgyre, aki a 2015 tavaszán az ügy akkori, általa már akkor is elképesztőnek nevezett folyamányai ellenére az ATV műsorában határozottan kizárta annak lehetőségét, hogy Váradi Andrást politikai megrendelésre gázolták volna el. Az ügyvéd a szociológus Krémer Ferenc rendőrségi szakértővel értett egyet, aki a magyar rendőrség, más, nála hatékonyabb rendőrségektől eltérő felépítettségének tulajdonította, hogy a tagjai politikailag kényes ügyekben elsősorban a vezetői elvárásoknak igyekeznek megfelelni és nem a lakosság igényeinek.

Akkor ott tartottunk, hogy Magyar György beadványban kérte az eljárás folytatását, mert felháborította, hogy rendőrség szerint a gázolás körülményeit csakis a tavaly októberihez hasonló időjárási viszonyok kivárásával lehetséges rekonstruálni.

Még bízott a rendőrségben is, noha tudta, hogy a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették, s mérgelődött amiatt, hogy ezt a sajtóból tudja, mert az erről szóló határozatot még nem kapta kézhez.
Bízott az ügyészségben is, remélvén, hogy az eljárás megszüntetéséről szóló határozat kézhezkapásától számított nyolc napon belül benyújtandó, a megszüntetés elleni megalapozott panaszának lesz foganatja.
Még bízott magyar igazságszolgáltatásban, mert felkészült arra is, hogy a panasza elutasítása esetén pótmagánvádas eljárásban az elhunyt Váradi András családjának képviseletében a gázolót maga vádolja meg.

Rettenthetetlenül bízott abban, hogy az ügyet a politikától “megcsupaszítva” eredményesen érvelhet-bizonyíthat, s az igazságot kideríttetheti.

A pótmagánvádas eljárás 2015 májusában publikált “megrekedésére” korábbi tapasztalatai alpján számíthatott, de talán a megrekedt állapot májust követő, szokatlanul és indokolatlanul hossszú időtartama meglepte, esetleg megviselte is.

A halálra gázolt Váradi András ügyének első bírósági tárgyalásán (tizenhét hónappal a tragédia után!) 2016. febuár 16-án még tartotta magát.

De a csend, a csend, az csend, ami ezt a tárgyalást követte, megrendíthette.

Nem tudom, tudta-e, hogy beidézték-e, avagy sem az általa az első tárgyaláson javasolt és a bíróság által elfogadott tanukat, nem tudom, tudta-e az okát, amiért a 2016. április 21-ére kitűzött tárgyalás elmaradt, hogy miért nem tartották meg az általa kiharcolt helyszíni szemlét, eljátszva, ami 2014. október 11-én este az Alcsútdoboz-Etyek útvonal egy golfpálya melletti keskeny és hosszú szakaszán állítólag történhetett, nem tudom, tudta-e, hogy a Bicskei Járásbíróságon már bűnjelként őrzött létrát megvizsgálta-e bárki.

De a csend, a nemtörténés csendje, az újabb tizenegy hónapig tartó országos csend után 2017. január 10-én mintha bizony kényszeredetten nyilatkozott volna bizakodóan a 168ora.hu-nak egy olyan bírósági tárgyalásról, amelyet aznap nem tudni, miért tartottak a Bicskei Járásbíróság helyett Székesfehérvári Törvényszéken, amely tárgyalásról az általa vádolt gázoló a bíróság engedélyével elmaradhatott.

Szerintem tele volt kétellyel, mert nem feltételezte, hanem csak szorgalmazta az ügy megnyugtató lezárását, hogy ne maradhassanak kérdések a gázolás és a másnapi választások esetleges összefüggését illetően.

Maradtak.

Főként azért maradtak, mert az elnapolt tárgyalás a folytatására kitűzött napon (“itt, a Székesfehérvári Törvényszéken” intett a mögötte álló épületre Magyar György a 2017. január 10-én készült videón) 2017. április 11-én egy beidézett szakértő másjellegű elfoglaltsága okán elmaradt.

És azóta se folytatódott.

Higgyünk a vádlottnak? Semmi sem igaz?

Az elnapolt tárgyaláson – Magyar György videón rögzített nyilatkozata szerint – annyi kiderült, hogy a vádlott “egyáltalán nem csökkentette” az autója sebességét a feltételezett baleset előtt.

Ami egybevág a bicskei rendőrség szakértőjének véleményével.

De élesen ellentmond a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Közlekedésrendészeti Osztály 2015. április 10-én kelt, a nyomozás megszüntetését indokló határozatában foglalt alábbi mondatnak, amely szerint “Moharos Ferenc a forgalmi sávjában gyalogosan közlekedő Váradi Andrást észlelve intenzív fékezésbe kezdett, azonban azt már nem tudta elkerülni, hogy Váradi Andrást elüsse.”

Ami azt sugallja, hogy ez az egész egy kreált, ráadásul rosszul kreált történet, ami valamit titkolni hivatott, s amelyben lehet, hogy semmi nem igaz.

Akár a vádlottnak is hihetünk, akinek a rendőrségen tett, s a tárgyaláson felolvasott tanuvallomása szerint ő nem látott embert, mielőtt az autója valaminek nekiütközött. Mert ha véletlen baleset történt volna, a körülményeinek hiteles megállapításához túlságosan sok idő a csaknem három év.

Ha a 84 éves Moharos Ferenc autójával egy szembejövő létrás gyalogost ütött volna el, azt feltétlenül látta volna.

Kiszállván sérült kocsijából valaki más hívta fel a figyelmét a túloldal szalagkorlátjánál fekvő sebesültre.
Akit talán valaki más ütött el, nem ő.

Létra nélkül.

Az is lehet, hogy az idős embert, aki hajlott kora ellenére rendszeresen vezet, s az utóbbi időben ezen a tájékon két közlekedési szabálysértésért is megbírságolták, nem felbérelték, hanem felhasználták.
Nekiütköztették valaminek.

És most a halálát várják, mert halott enber vádlott nem lehet.

A létra tiszta

A napokban végre megszületett egy hivatalos szakértői jelentés arról a létráról, amelyre felállva élete utolsó napján Alcsútdobozon plakátolt Váradi András.

Több sajtóorgánum is közölte, amit Magyar György mondott róla:

“A létra Andrásról sem hordoz szövetnyomokat. Váradi az elgázolása következtében huszonhat métert repült, a létra viszont szinte sértetlen. Ennek azért van jelentősége, mert megítélésünk szerint ez is bizonyítja, hogy a baleset nem ott és nem úgy történt, ahogyan eddig beállították.”

A létrát tehát Váradi András tragédiája nem mocskolta be.

Orbánt igen.

Aczél Gábor

(A helyszínrajzon a piros szaggatott vonallal jelölt nyíl megtévesztő. Azt láttatja, mintha bizony az Alcsútdoboz felé haladó Mercedes az autójából kiszálló és a leesett létrája felé haladó Váradi Andrást ütötte volna el, holott Váradi András állítólag már létrájával a vállán haladt vissza az autója felé. A többi stimmel. Az orvosszakértői megállapítás – és az áldozat rajza melletti feliratok – szerint  Váradi András sérülései jobboldaliak, a piros körív pedig a Mercedes bal első részén a közlekedési szakértő által megállapított ütközésnyomot jelöli. Csak a vak nem látja, hogy a Mercedes bal első része a vele szembe haladó gyalogos jobboldalát nem sérthette meg.)

A Kanadai Magyar Hírlap az egyetlen naponta frissülő, szociálisan liberális és demokratikus értékeket valló magyar nyelvű lap Kanadában. Szerkesztőségünk az önkéntes munkára épül, de elkerülhetetlen költségeink így is vannak. Igyekezünk egy nehéz politikai környezetben fennmaradni és tovább fejlődni. Amennyiben szívesen támogatná munkánkat, kérjük nyomja meg a "donate" gombot. /* Here you can add custom CSS for the current table */ /* Lean more about CSS: https://en.wikipedia.org/wiki/Cascading_Style_Sheets */ /* To prevent the use of styles to other tables use "#supsystic-table-5" as a base selector for example: #supsystic-table-5 { ... } #supsystic-table-5 tbody { ... } #supsystic-table-5 tbody tr { ... } */
Kategóriák: Szervezetek

Oldalak

Feliratkozás Klubhálózat hírolvasó - Szervezetek csatornájára